Előfordulhat, hogy valamilyen vitaminból vagy ásványi anyagból hiány alakul ki szervezetünkben, és a tüneteket észlelve pótolni szeretnénk a védő tápanyagot. Esetleg tudjuk, hogy életmódunk, élethelyzetünk következtében fennáll a hiány kialakulásának veszélye, és ezt szeretnénk megelőzni. Vajon ilyenkor elég, ha a szupermarketben, drogériában kapható, legegyszerűbben elérhető készítményt vesszük le a polcról, vagy érdemes néhány méterrel továbbmenni, és a patikában vásárolni?

Mi az utóbbit javasoljuk! Ugyanis a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők fejlesztésében, gyártásában, szállításában is meglehetősen nagy a különbség.

A gyógyszereket kifejezetten betegségek megelőzésére vagy kezelésére fejlesztik ki, az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban ezt nem lehet kijelenteni. Ugyanis nem biztos, hogy elég a készítmény „feltehetően”, „valószínűleg” jó hatása, ezt igazolni is kell. A gyógyhatást alaposan meg kell vizsgálni, és nemcsak az elvárt, jó hatásokat, hanem az esetleges mellékhatásokat is! Ezt először hosszas és bonyolult laboratóriumi vizsgálatok során tesztelik. Ezután a gyógyhatású molekulát állatokon, majd embereken próbálják ki. A kísérletek eredményeit, az összes hatást, elváltozást feljegyzik, szigorú elemzésnek vetik alá, és csak ezek után állapítják meg, hogy valóban hatásos-e a szóban forgó készítmény. A hatásosság igazolásán túl a gyógyszerektől elvárjuk, hogy több előnyük, jó hatásuk legyen, mint amennyi a kockázatuk vagy káros mellékhatásuk.

A gyógyszergyártás több feltételhez kötött! Nem elegendő, hogy a kísérletek alapján kifejlesztenek egy jó hatású készítményt, később is, amikor ipari mennyiségben termelik, biztosítani kell az állandó gyógyszerminőséget. Az engedélyező hatóság ezt ellenőrzi, mielőtt kiadja a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét.

A gyógyszerekkel szemben támasztott szigorú követelmények nem szűnnek meg a gyártással sem: minőségbiztosítással felügyelt zárt rendszeren keresztül kell szállítani őket, és csak engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményekben, patikákban vagy patikán kívüli forgalmazó-helyen árusíthatók. Ezeknek a feltételeknek a biztosításával lehet elkerülni a gyártás utáni szennyeződéseket és a készítmény idő előtti megromlását.

Azt, hogy egy készítmény gyógyszernek minősül, a dobozon feltüntetett számsor jelzi: ez az OGYI betűsorral kezdődik, ami az engedélyező hatóságra utal, ezt egy betűkből és számokból álló engedély szám követi.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az étrend-kiegészítők is gyakorolhatnak kedvező hatást az emberi szervezetre. Mivel azonban sem vizsgálatok, sem külön engedélyezési eljárás nem bizonyítja hatásukat, így nem jelenthető ki velük kapcsolatban, hogy szedésükkel meg lehet előzni vagy gyógyítani lehet a betegségeket.

Milyen ásványi anyag hiánya okozhat tüneteket? Például a magnéziumhiány. Ha alacsony a magnéziumszintünk, rosszabbul reagálunk a stresszre. E mellett az izmok ellazulásához is magnéziumra van szükség, így a magnézium hozzájárul szívünk megpihenéséhez és a helyes szívritmus beállításához. A vérerek ellazulása miatt jó hatással van a vérnyomás csökkentésére is. Példának okáért, ha rosszul kezeljük a stresszhelyzetet, gyakran vagyunk ingerültek, nehezen lazulunk el, görcsölnek az izmaink, érdemes megvizsgáltatni magnéziumszintünket, és hatásos készítménnyel pótolni, ha szükséges.

Hirdetés

Végül, de nem utolsó sorban tekintsük át, mikor érdemes a vitaminok vagy ásványi anyagok pótlásán elgondolkozni:

• Ha táplálkozásunk nem fedezi a szükséges mennyiséget. Ilyen eset, ha valaki vegetáriánus, vagy ha egyoldalú a táplálkozása, például leginkább gyors ételeket eszik, zöldséget, gyümölcsöt nem.
• Vagy télen, amikor szervezetünk kevesebb vitaminhoz jut, D-vitaminhoz pedig egyáltalán nem.
• Idősebb korban, amikor minden vitamin felszívódása romlik. Ilyenkor – ha elegendő mennyiséghez is jut az ember táplálkozással – egyáltalán nem biztos, hogy ez megfelelően hasznosul.
• Ha megnövekszik a szervezet szükséglete, például terhesség, szoptatás idején.
• Ha bizonyos betegségek vagy gyógyszerek akadályozhatják a védő tápanyagok felszívódását.