Ha a vérben a normális mérték alá csökken a vörösvértestek száma, vagy az oxigént szállító hemoglobin mennyisége, vérszegénységről beszélünk. Ugyanakkor a vérszegénység egy tünet, amely valamilyen más betegségre utal.

Kialakulásának számos oka lehet: csökkenhet a szervezet hemoglobin-termelése, vagy valamilyen okból fokozottan pusztulnak a vörösvértestek. Örökletes betegség miatt lehetnek genetikusan hibásak a vörösvértestek (pl. sarlósejtes anémia), a B12-vitamin vagy a folsav hiánya miatt is problémák alakulhatnak ki a vérképzésben, de okozhat vérszegénységet a vas bevitelének vagy felszívódásának zavara is. Állhat a háttérben krónikus alkoholizmus, általános alultápláltság, mérgezések, például ólommérgezés, pusztíthatják a vörösvérsejteket kórokozók is, mint például a malária. Vérszegénységet okozhat a leukémia és a nagyobb fokú vérveszteség is.

Láthatjuk, hogy számos vérszegénységet okozó betegség független az életmódunktól, így nem igazán tudjuk befolyásolni, de szerencsére a két leggyakoribb kiváltó okra nagyon is lehet hatásunk. Ezek pedig a hiánybetegség miatt kialakuló vérszegénységek.

A vas hiánya azért okoz vérszegénységet, mert a vas létfontosságú alkotóeleme a hemoglobinnak, amely nélkül a vér nem lenne képes az oxigént megkötni, és a tüdőből a test többi részéhez szállítani.

A vaspótláshoz elsősorban vörös húsokat kellene fogyasztani, melyekből a vas felszívódása is sokkal hatékonyabb, mint a zöldségekből. Vegetáriánusoknak pedig érdemes sok szezámmagot, pisztáciát, hüvelyes zöldségeket, teljes kiőrlésű lisztet fogyasztani. Az átlagos európai napi étrend 10-15 mg vasat tartalmaz, ebből normális körülmények között 5-10 % szívódik fel, vagyis ez általában fedezi a vasigényt, bár a nők még normál esetben is csak határérték körüli vasat fogyasztanak. Menstruáció idején azonban 30%-kal több vasra lenne szükségük, mint a férfiaknak, mert ez a vérveszteség is vashiányos vérszegénységet okozhat. Megnövekszik a vasigény balesetek, műtétek vagy terhesség miatt is, sőt a véradóknak is fokozott a vasigényük.

A B12-vitamin – más néven kobalamin a vérképzésben játszik nagy szerepet, ezért B12-vitaminhiány következtében nagysejtes (megaloblasztos) vérszegénység alakul ki.

A B12-vitamin főként állati eredetű tápanyagokban található meg: például a májban, vörös húsokban, halakban, a tojásban és tejben, tejtermékekben, sajtban. A növények és a gombák tehát nem tartalmaznak B12-vitamint, ezért különösen veszélyeztettek a vegánok. Jó hír, hogy akik nem hagyják el teljesen az állati eredetű táplálékot, és esznek sajtot, tejtermékeket, tojást, isznak tejet, azoknál valószínűleg megfelelő lesz a bevitel: a táplálkozásuk miatt nem fog kialakulni a B12-vitaminhiány.

Ha már kialakult a hiány, akkor viszont nem elég a pótlás, hanem nagy dózisban javasolt bevinni a B12-vitamint a szervezetünkbe, hogy feltöltsük készleteinket, és megállítsuk egészségünk romlását.

Hirdetés

Azonban a hústfogyasztó embereknél is kialakulhat vas- vagy B12-vitaminhiány, például felszívódási zavar miatt. Ha valakinek például gyulladás van a gyomrában, beleiben, vagy egy autoimmun betegség miatt hiányzik egy enzim az emésztéséből, netán gyomor- vagy bélműtéten esett át, akkor a felszívódás nem lesz elégséges. Bizonyos gyógyszerek – például a savlekötők, protonpumpa-blokkolók, de a cukorbetegség egyik alapvető gyógyszere is – akadályozhatja a B12-vitamin felszívódását. Sőt még az egészséges idős emberek szervezetében is romlik a B12-felszívódás hatékonysága.

Ha valaki szeretné biztosan elkerülni, hogy B12-vitamin hiánya legyen, akkor természetes tápanyagokból naponta 3 mikrogrammot kell bevinnie. A terhesség és a szoptatás ideje alatt a napi szükséglet 4,5-5 mikrogramm.

A vérszegénység tünetei:

• sápadtság,
• tartós levertség,
• fáradékonyság, gyengeség,
• aluszékonyság,
• szédülés,
• szellemi és fizikai teljesítőképesség csökkenése,
• étvágytalanság,
• töredezett körmök,
• a menstruáció megszűnése,
• magas pulzusszám,
• szisztolés szívzörej,
• nyugtalan láb szindróma,
• angina pectoris: szorító mellkasi fájdalom,
• idősebb korban a szívelégtelenség tünetei,
• csonteltérések,
• lábszárfekély,
• nyelvgyulladás,
• légzési nehézség.

Láthatjuk, hogy a tünetek között számos olyan található, amely nem egyszerűen kellemetlen, hanem jelentősen befolyásolja életünk minőségét. Míg a sápadtság vagy a töredezett körmök szinte csak esztétikai problémának számítanak, de ha folyton fáradtak vagyunk, akkor nem tudjuk elvégezni napi feladatainkat, egyre rosszabbul érezzük magunkat. De ha a vérszegénység már szívünk egészségét veszélyezteti, azt már nem szabad félvállról venni. Terhes nőknél a vashiányos vérszegénység a magzat fejlődését is veszélyezteti, idegrendszeri problémákhoz vezethet.

Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a vérszegénység tünet: ha nem tárjuk fel és nem kezeljük a kiváltó okot, az alapbetegségnek mindenképpen súlyos következményei lesznek.

Napjainkban világszerte még mindig minden 4. ember vérszegény. Ez az átlagosnál nagyobb arányban érinti a nőket, különösen a kamaszlányokat. Ők különösen veszélyeztettek a gyors növekedés, a kezdődő menstruáció és a helytelen táplálkozási szokások, a túlzott fogyókúra és vegetarianizmus miatt. Egyébként pedig a szegényebbeknél, a hiányosan táplálkozó embereknél fordul elő nagyobb arányban a vérszegénység

Kiemelten fontos, hogy ha a vérszegénység tüneteit tapasztalja, vizsgáltassa ki, mi áll a háttérben, hogy megfelelően kezelhető legyen a panasz. Fel kell tárni azt is, hogy „csak” hiánybetegség áll a háttérben, vagy nincs-e valamilyen folyamatos vérvesztéshez vezető betegsége is, pl. egy daganat. Ha van, akkor először az alapbetegséget kell megszüntetni, a vérvesztést kell kezelni, ezután lehet a szervezet vasraktárait feltölteni.