Mindenki tapasztalta már élete során, hogy egy-egy szó, név nem ugrik be, vagy elfelejtjük lekapcsolni a villanyt, ne adj isten, a vasalót, nem találjuk a kulcsainkat, telefonunkat. Kérdés, hogy ezek az emlékezetzavarok mikor számítanak egy betegség tünetének? Vagy egyszerűen csak fáradtságról van szó, agyunk egy kis időre megpihen, ideiglenesen kikapcsol.

Mi a különbség a hétköznapi feledékenység és a súlyos memóriazavar között?

Egy szemléletes példa szerint ha nem találjuk a kocsikulcsunkat, az feledékenység, ha megtaláljuk, és nem tudjuk, hogy mire való, akkor az már valószínűleg kóros elváltozás.

Ha csak neveket, címeket, adatokat felejtünk el ideiglenesen, de egy-két óra múlva beugranak, akkor egyáltalán nincs szó demenciáról. Amíg ezek az elszigetelt esetek nem zavarják meg mindennapi életvitelünket, addig elég szellemi-és fizikai edzéssel szinten tartani a gondolkodást: jöhetnek a rejtvények, a játékok, a kirándulás, gyaloglás, jóga.

Ha azonban gyakorivá válnak, netán már munkavégzésünket, biztonságunkat veszélyeztetik, akkor bizony orvoshoz kell fordulni, mert a jelenség mögött már súlyos betegség is állhat. Minél korábban észreveszik és diagnosztizálják a problémát, annál sikeresebben tudnak beavatkozni, megállítani a leépülést.

Az elbutulás vagy más néven a demencia egy olyan tünetegyüttes, amely egyszerre hat a memóriára, a kommunikációra és a szociális képességekre. Azonban ez nem egy konkrét betegség, hátterében sokféle ok, és több kóros elváltozás is állhat.

Fontos, hogy az emlékezetzavarok mellett a beteg kedvetlenné válik, nem érdeklik többé korábban kedvelt tevékenységei, és kerülni kezdi a társas érintkezést. Jellemzőek még a hirtelen hangulatingadozások és az ingerlékenység.

Tipikus tünet a tájékozódó képesség elvesztése, sőt a beteg még azt is elfelejtheti, hogy hová akart eljutni. Az is jellemző, hogy hétköznapi szavak nem jutnak az eszébe, nem tud elvonatkoztatni, elvont fogalmakat értelmezni, nem lát át összefüggéseket. Gondot okozhat a korábban hétköznapinak számító tevékenységek elvégzése: nem tud megfőzni egy ételt, amit eddig sokszor elkészített. Elfelejti mindennapi teendőit, napirendjét.

A memóriazavarok és az elbutulás összefügg az életkorral?

Az objektív, számokban mért és a biológiai életkor nem azonos: nem minden 40-50-60 éves néz ki ugyanúgy, vagy ugyanolyan fitt, és nem is ugyanolyan a szellemi teljesítőképességük. Az emlékezetzavarok sem feltétlenül változnak az életkor függvényében, mégis sok idős ember tapasztal ilyen tüneteket. A világ lakosságának csaknem egytizede 60 év feletti, és közülük minden 3. ember feledékeny. Vagyis idős korban valóban egyre gyakoribbak a koncentrációs zavarok, emlékezet-kihagyások, hiszen a memória terjedelme és teljesítménye egészséges embereknél is csökken: lassan, de sajnos folyamatosan.

Milyen okai vannak az emlékezetzavarok, a demencia kialakulásának?

Hogy mikor veszítjük el szellemi frissességünket függ genetikai örökségünktől, de életmódunktól is, például, hogy mennyire gyakran és intenzíven használjuk az agyunkat.

Táplálkozásunk is befolyásolhatja szellemi teljesítőképességünket, ugyanis az ítélőképesség romlása, zavartság összefüggésben lehet a szervezetben lévő B12-vitamin alacsony szintjével vagy hiányával.

A demencia tüneteit kiválthatja akár folyadékhiány is, jelentkezhet gyógyszerek mellékhatásaként is, okozhatja alkoholizmus, cukorbetegség, érszűkület, a hormonháztartás felborulása, fejsérülés is, esetleg egy „lábon kihordott” stroke is.

Hirdetés

Gyakran azonban komolyabb idegrendszeri betegség okozza a demenciát, többek között például az Alzheimer-, a Parkinson-, MSA-kór.

Diganózis és kezelés

Az elsődleges feladat, hogy a kiváltó okot, a háttérben álló betegséget azonosítsák. Ezt a tapasztalt problémák átbeszélésével, laborvizsgálatokkal, pszichológia tesztekkel és képalkotó módszerekkel (CT, MR) végzik. Szerencsés esetben vitaminhiányt, egy nem gyógyíthatatlan betegséget találnak a háttérben, amikor ezeknek az elsődleges betegségeknek a kezelése, a gyógyszerek helyes beállítása segít, és ezáltal a másodlagos tünet, a demencia is javulhat.

Ha azonban a fent említett idegrendszeri betegségek okozzák a tüneteket, de idejekorán diagnosztizálják azokat, akkor még javítható a beteg életminősége, és kitolható a hanyatlási fázis gyógyszeres kezeléssel, terápiával, életmódszabályok betartásával. A betegnek edzésben kell tartania agyát, nem szabad lemondania a társas kapcsolatairól és a testmozgásról sem, mert ezek tudják késleltetni a betegség előrehaladását.

Éppen ezért fontos, hogy az első tüneteknél forduljon orvoshoz a beteg, mert a korai felismerés esélyt ad a hosszabb ideig tartó jó életminőségre.

Kód: WPh/MB/2023-75. Lezárás dátuma: 2023.11.27.

Források:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/demencia/10824/memoriazavar-demencia-elbutulas

https://benu.hu/cikk/a-demencia-korai-jelei

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/11094/b12-vitaminnal-a-memoriazavarok-ellen

https://divany.hu/testem/vitaminok-hatasa/