Sokan nem is tudják, de a B12-vitamin – más néven kobalamin – fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Számos biokémia folyamatban tölt be kulcsszerepet, például a DNS- és RNS-szintézisben, a sejtosztódásban, a vérképzésben és az idegrostok védőburkának védelmében is. Hiányában nagysejtes vérszegénység, vagyis megaloblasztos anémia alakulhat ki, de károsodhat a központi (agy és gerincvelő), valamint a perifériás idegrendszer is, megnő a neuropátia (idegbántalom) kialakulásának valószínűsége is. A tünetek változatosak lehetnek, és attól függően, hogy az érző vagy a mozgató idegeket érinti a  károsodás, jelentkezhet érzészavar, fájdalom, zsibbadás, tűszúrásszerű-érzés, vagy ügyetlenebb mozgás, nehézkes járás is.

A B12-vitaminhiány súlyos esetben fáradékonyságot, csillapíthatatlan kimerültséget, aluszékonyságot, kedvetlenséget, depressziót okoz. A B12-vitaminhiányos betegek magatartása is megváltozhat: ingerlékennyé, zavarttá válhatnak, szellemi képességük romolhat, memóriazavar alakulhat ki náluk.

A nagysejtes vérszegénység tünete lehet a szapora szívverés, terhelésre jelentkező nehézlégzés, nyomásérzet a mellkasban, sápadtság, a bőr szárazsága, a körmök töredezettsége, hajhullás. Manapság azonban mindennél fontosabb, hogy a nagysejtes vérszegénység következtében gyengül az immunrendszerünk védekezőképessége is, pedig manapság mindent meg kell tennünk ellenálló képességünk megerősítéséért!

A kezdődő B-12 vitaminhiány tünetei nem eléggé jellegzetesek, pedig ha nem ismerik fel idejében, és késik a kezelés, már csak a tünetek további romlását lehet lelassítani vagy megállítani, de a kiesett működések már nem biztos, hogy visszatérnek.

Mennyi B12-vitaminra van szükségünk egy nap?

A B12-vitamin elsődleges természetes forrásai a hús, a májak, a hal, a tejtermékek és a tojás. Ezért például a vegán étrendet követőknek nagy valószínűséggel pótlásra van szükségük.

Egészséges felnőttek számára természetes tápanyagokból napi 3 mikrogramm B12-vitaminra van szükség. A húsevők átlagos fogyasztása naponta 7 mikrogramm körül van, tehát ha valaki eszik állati eredetű ételeket, és nincs más, hiányra okot adó tényező, akkor nagy valószínűséggel, nincs szüksége pótlásra. Terhesség és szoptatás idején azonban minden védőtápanyagból megnő a kismama szükséglete, nekik napi 4,5-5 mikrogrammra is szükségük lehet.

B12-vitaminhiány alakulhat ki, ha valamilyen okból az átlagosnál nagyobb a beviteli igény (pl. terhesség), ha a szükségeshez képest kisebb mértékű a pótlás, vagy ha a bevitt megfelelő mennyiségű B12-vitamin valamilyen okból nem szívódik fel elégségesen.

Hirdetés

B12-vitaminhiány tehát még azoknál is kialakulhat, akik egészségesen és kiegyensúlyozottan táplálkoznak, és odafigyelnek esetlegesen megnövekedett igényükre. A felszívódási zavarnak is számos – sokszor kiküszöbölhetetlen – oka lehet, például betegségek, műtétek, gyógyszerek. Sőt, a kor előrehaladtával is kialakulhat! Még az egészséges idős emberek szervezetében is romlik a B12-felszívódás hatékonysága (egyébként ez más vitaminokra és ásványi anyagokra is igaz). Szerencsére a mesterséges pótlás ilyenkor is megoldást jelenthet!

A cukorbetegség is összefüggésbe hozható a B12-vitaminhiánnyal. Egyrészt a cukorbetegség kezelésére egyik leggyakrabban használt gyógyszer rontja a B12-vitamin felszívódását. Másrészt a már kialakult hiányállapot tovább ronthatja a cukorbetegek életkilátásait, ugyanis növeli a neuropátia kialakulásának valószínűségét. Az idegkárosodásról pedig tudjuk, hogy ez a cukorbetegség eleve nagyon gyakori szövődménye, a B12-hiány fokozhatja a neuropátia kockázatát, hiszen a kiváltó okok összeadódhatnak. A B12-vitaminhiány miatt kialakuló vérszegénység súlyosbítja az érrendszeri szövődményeket, tovább ronthatja a neuropátiás betegek vérképét, és tovább gyengítheti a cukorbetegek immunrendszerét is.