A D-vitamin-hiány Magyarországon nagyon gyakori: még a nyáron is minden második ember D-vitaminhiányos.
A D-vitamin-hiánynak számos súlyos egészségügyi következménye lehet: ugyanis a D-vitamin elengedhetetlen az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez, hiányában csökken a fertőzések elleni védekezési képességünk. Több autoimmun betegséggel is összefüggésbe hozható: például a sclerosis multiplex-szel, a reumatoid artritisszel, az SLE-vel, a szisztémás sclerosissal. Idősebbeknél általános gyengeséghez, izomgyengeséghez, csonttörésekhez vezethet. A csípőtáji törések több mint 90%-ánál jelentős D-vitamin-hiány mutatható ki a háttérben. Okozhat még termékenységi zavarokat, szív-érrendszeri autoimmun betegségeket is. Összefüggésbe hozható bizonyos rákos betegségek kialakulásával is, és megfigyelhető, hogy a prosztata- vagy emlőrákos betegeknél D-vitamin-hiány esetén nő a halálozási arány.
A D-vitamin valójában nem is vitamin, hiszen testünk külső bevitel nélkül is képes elegendő mennyiséget termelni belőle, ha elég UV-B, vagyis napsugárzás éri a bőrünket. A megfelelő D-vitaminszint eléréséhez vagy fenntartásához Magyarországon márciustól októberig naponta az UV-B sugárzás erősségétől függően 15–30 perces legalább a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napozás szükséges 10 és 16 óra között.
Tehát, ha valaki nincs legalább 15-30 percet a napon tavasztól őszig rövidujjú ruhákban, az nem jut elegendő napsugárzáshoz a D-vitamintermeléshez. A szolárium sem helyettesíti a napsugárzást, mert a gépek főleg UV-A sugárzást bocsátanak ki. Azt pedig talán már szinte felesleges mondani, hogy az üveg, a plexi és a műanyag olyan hatásosan nyeli el az UV-B sugarakat, hogy ablakon keresztül, plexifal mögött D-vitamin-termelés nem várható, ahogy a ruházat textilszálain sem hatolnak át a fotonok.
Fontos tudni azt is, hogy csak táplálkozással nem lehet fenntartani az egészséges D-vitamin-szintet, mert a Magyarországon szokásos étrendből mindössze napi 80 NE-hez juthatunk hozzá átlagosan. Ugyanis csak néhány élelmiszerben van természetes D-vitamin, például a tengeri halakban, halmájolajakban, a májban, a tojásban, a tejben, a tejtermékekben, a shitake gombában és az olajos magvakban, de ezekben sem elegendő, és nálunk nem adnak hozzá az ételekhez D-vitamint mesterségesen.
Tehát, ha valaki fél a leégéstől, és folyamatosan minimum 15-ös faktorú (SPF) fényvédő krémet használ, nem megy ki a napra a legerősebb sugárzás idején, árnyékban marad, sálakkal, kalappal védi bőrét, könnyen kialakulhat D-vitamin-hiánya nyáron is. Akkor is, ha betegség vagy életmódja miatt egyáltalán nem is éri bőrét napfény: például egész nyáron hűtött irodaházban dolgozik.
Ráadásul az idősebb emberek még nehezebb helyzetben vannak: ugyanis a bőrük vastagságának csökkenésével szervezetük D-vitamin-termelő képessége is csökken, vagyis náluk még gyakoribb a D-vitamin-hiány a nyári hónapokban is. Az öregedés mellett az elhízás, a metabolikus szindróma és a cukorbetegség is növeli a D-vitamin-hiány kockázatát, mert a magasabb testzsírszázalék következtében magasabb a napi D-vitamin-szükséglet is.
Vagyis azoknak érdemes nyáron is D-vitamint szedni, akik életmódjuk miatt természetes úton nem jutnak hozzá a szükséges pótláshoz. Ilyenkor nemcsak, hogy van értelme D-vitamint szedni, hanem egyenesen szükséges is!
Milyen D-vitaminszintnél beszélhetünk D-vitamin-hiányról?
A szervezet normális D-vitamin-szintje 75 nmol/l (30 ng/ml), ez alatt már hiányról beszélhetünk.
Akkor hasznos D-vitamint szedni, ha kialakult vagy félő, hogy ki fog alakulni a hiánya!
A normál D-vitamin-szint eléréséhez felnőtteknél naponta minimum 2000, maximum 4000 NE (nemzetközi egység) bevitelére van szükség. Vannak azonban olyan egészségügyi állapotok, amelyek gyakrabban járhatnak D-vitamin-hiánnyal, ilyen például, ha valakinek fokozottan pigmentált a bőre, ha valaki túlsúlyos, valamilyen krónikus betegsége van, gyakran kap el fertőzéseket, izomgyengeségben szenved, netán bizonyos, például epilepszia kezelését célzó gyógyszereket szed. Ezekben a rizikócsoportokban célszerű a minimum adaghoz képest nagyobb adagot szedni.
A D-vitamin pótlás célja a normális szint elérése vagy fenntartása. Mivel ez egy hormon előanyaga, így nem jár semmilyen előnnyel, ha többet viszünk be belőle! A 75–125 nmol/l-es normáltartomány felett a D-vitamin-pótlás nem csökkenti az előbb felsorolt betegségek kockázatát. Sajnos éppen egy félreértés okozta, hogy sokan feleslegesnek gondolják a D-vitamin szedését, hogy olyan betegeknek adták a D-vitamint, akiknek már eleve normális volt D-vitamin-szintjük, ezért náluk semmilyen javulást nem lehetett tapasztalni.
Melyik készítmény a legmegfelelőbb? Milyen dózisban érdemes pótolni?
A D-vitamin-hiány megszüntetésére számos készítmény a rendelkezésünkre áll, de érdemes olyat választani, ami valóban hatékony, garantáltan biztonságos és mégis a lehető legegyszerűbb megoldást nyújtja. Érdemes figyelembe venni, hogy milyen D-vitamin hatóanyagot tartalmaz a választott készítmény, mert a D-vitamin konszenzus elsősorban a kolekalciferol, vagyis a D3-vitamin alkalmazását javasolja. Végül, de nem utolsó sorban előnyös a háziorvossal felíratni a gyógyszernek minősülő D-vitamin készítményt, mert ehhez támogatással lehet hozzájutni, vagyis csak pár száz forintba kerül a havi adag.
A szervezetben a D-hormon szintje nagyon finoman szabályozott: számos mechanizmus akadályozza, hogy a szükségesnél több termelődjön testünkben. Hiszen a bőrünk D-vitamin-termelő képessége is óriási! Nyáron, ha fürdőruhában vagyunk, annyi idő alatt, amíg észrevehetően elszíneződik a bőrünk, de nem alakul ki bőrpír, 10.000- 20.000 NE D3-vitamin képződhet a szervezetünkben. Testünk ezt a mennyiséget tudja kezelni, és ez így van akkor is, ha gyógyszeresen visszük be. Elraktározza, és annyit aktivál belőle a májban és a vesében, amennyire szüksége van. A nem aktivált D3-vitamin az izom- és a zsírszövetekben raktározódik, és biológiai felezési ideje körülbelül két hónap. Emiatt lehetséges naponta, hetente, de akár havonta is szedni.
Klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy a napi, a heti és a havi adagolás azonos összdózisú D3-vitaminnal hasonlóan hatékony és biztonságos. Napi 1.000-2.000 NE egységet szedve akár több hónapot is igénybe vehet a már kialakult hiány megszüntetése. Emiatt nagyon súlyos hiányban akár 60.000 NE is beszedhető hetente 2-3 részletre elosztva: pl. hétfő-szerda-péntek, hogy alkalmanként ne legyen több az adag, mint 50.000 NE. Ez az adagolás is biztonságosan alkalmazható 5 hétig, ami összesen 300.000 NE lesz a Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében című tanulmány szerint, amivel a hiány gyorsan rendezhető. Az elhízott embereknél vagy felszívódási zavarban szenvedőknél, még nagyobb is lehet a dózis, pl. 3.000 NE/nap, de napi 4.000 NE-nél többet nem szabad szedni, amit a heti adagok kialakításánál is figyelembe kell venni.
Nem kell tehát félni a nagy dózisú D-vitaminok (20-30.000 NE/tabletta) alkalmazásától, mert ezzel gyorsabban érhető el a megfelelő D-vitamin-szint, utána pedig könnyebben fent lehet ezt tartani.
És érdekes szempont lehet a készítmény kiválasztásakor az is, hogy megfelelően jó minőségű, ellenőrzött forrásból származó gyógyszert keressünk, még ha ezt fel is kell íratni háziorvosunkkal.
Tehát mivel egyáltalán nem veszélyes 20-30 ezres dózisban szedni a D-vitamint, végső soron azt érdemes mérlegelni, hogy mi a kényelmesebb nekünk?
Mi az, amivel vigyázni kell?
- A fenti adagok csak felnőttekre vonatkoznak, 18 év alattiakra nem.
- Terhes kismamák sem szedhetik ilyen nagy dózisokban a D-vitamint.
- Nagyon fontos betartani az orvos által megszabott és az ajánlásokban megfogalmazott beviteli mennyiségeket, hiszen zsírban oldódó vitaminról lévén szó, túlzott fogyasztása felhalmozódáshoz is vezethet.
- Folyamatosan napi 4.000 NE-nél többet szedni nem szabad, és nincs is értelme, ahogyan arról már korábban is írtunk.
- Lehet napi, heti vagy akár havi adagolásban szedni a felnőtteknek. Fontos, hogy egyszerre több, mint 50.000 NE-t nem szabad beszedni súlyos hiányban sem.
Forrás:
*Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében Orvosi Hetilap 2022 Apr 10;163(15):575-584. doi: 10.1556/650.2022.32463. Print 2022 Apr 10. https://akjournals.com/view/journals/650/163/15/article-p575.xml
Szabó Boglárka dr., Takács István dr.: D-vitaminpótlás Magyarországon: hol tartunk ma? HÁZIORVOS TOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 2018; 23. 692-694
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17991655/
Dr. Takácsné dr. Szabó Boglárka: A D-vitamin anyagcsere klinikai vonatkozásai, doktori értekezés, Semmelweis Egyetem Klinikai orvostudományok Doktori Iskola, DOI:10.14753/SE.2020.2358
WPh/MB/2025-10 Lezárás dátuma: 2025.05.14.
