A D-vitamin-hiány Magyarországon nagyon gyakori: még a nyári-őszi szezonban is minden második ember vitaminhiányos, de tél végére gyakorlatilag mindenki, az emberek 97%-a. Mivel a D-vitamin természetes forrása a napozás, ezért október végétől mindenkinek D-vitamint kellene szednie ahhoz, hogy fenntarthassa a nyáron megszerzett szintjét, de a többség még mindig nem teszi ezt. A fenntartó kezelésre vagy a D-vitamin-hiány megszüntetésére számos készítmény a rendelkezésünkre áll, de érdemes egyszerre hatékony, biztonságos és egyszerű megoldást választani.
Mit is jelent valójában a D-vitamin-hiány?
A D-vitamin valójában nem is vitamin, hiszen testünk külső bevitel nélkül is képes elegendő mennyiséget termelni belőle, ha elég UV-B, vagyis napsugárzás éri a bőrünket. A számunkra hasznos formája, a D3-vitamin először a májban hidroxilálódik a 25. szénatomon. A neve ebben a formában 25-hidroxi-D-vitamin, röviden 25(OH)D-vitamin. Amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy elegendő-e szervezetünk D-vitamin-szintje, éppen ebben a formában mérjük meg a vérben az arányát. A szervezet normális D-vitamin-szintje 75 nmol/l (30 ng/ml), ez alatt már hiányról beszélhetünk.
Miért baj, ha nincs elég D-vitamin a szervezetünkben?
A D-vitamin-hiánynak számos súlyos egészségügyi következménye lehet, és nagyon sok szervünkben, szervrendszerünkben okozhat problémákat! A D-vitamin például elengedhetetlen az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működéséhez, így hiányában a fertőzések elleni védekezési képességünk csökken, de több autoimmun betegséggel is összefüggésbe hozható: például a sclerosis multiplex-szel, a reumatoid artritisszel, az SLE-vel, a szisztémás sclerosissal. Idősebbeknél általános gyengeséghez, izomgyengeséghez, csonttörésekhez vezethet. A csípőtáji törések több mint 90%-ánál jelentős D-vitamin-hiány mutatható ki a háttérben. Fiatalabbaknál pedig okozhat például termékenységi zavarokat, szív-érrendszeri autoimmun betegségeket is. Összefüggésbe hozható bizonyos rákos betegségek kialakulásával is, és megfigyelhető, hogy a prosztata- vagy emlőrákos betegeknél D-vitamin-hiány esetén nő a halálozási arány.
D-vitamint szedni hasznos, ha kialakult a hiánya!
A normál D-vitamin-szint 75 nmol/l, amelyhez felnőtteknél naponta 2000 NE egység bevitelére van szükség, míg túlsúlyos felnőtteknél 3000 NE/nap az ajánlott adag.
A D-vitamin pótlás célja a normális szint elérése vagy fenntartása, ugyanis mivel ez egy hormon előanyaga, nem jár semmilyen előnnyel, ha többet viszünk be belőle! A 75–125 nmol/l-es normáltartomány felett a D-vitamin-pótlás nem csökkenti az előbb felsorolt betegségek kockázatát. Sajnos éppen az a félreértés okozta, hogy sokan feleslegesnek gondolják a D-vitamin szedését, hogy olyan betegeknek adták a D-vitamint, akiknek már eleve normális volt D-vitamin-szintjük, ezért náluk semmilyen javulást nem lehetett tapasztalni.
Tehát akkor van értelme D-vitamint szedni, ha valaki D-vitamin-hiányos, vagy életmódja miatt felmerülhet, hogy természetes úton nem jut hozzá a szükséges pótláshoz. Ilyenkor viszont nemcsak, hogy van értelme, de egyenesen szükséges!
Miért alakul ki ilyen sok embernél D-vitamin-hiány?
Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő, napi 15–30 perces (az UV-B sugárzás erősségétől függően) 10 és 16 óra közötti direkt napsugárzás szükséges. Ugyanakkor mivel hazánkban csak március végétől október végéig megfelelő a nap besugárzási szöge ahhoz, hogy a bőrünk D-vitamint termeljen, novembertől-áprilisig a lakosság nagy része nem jut elég D-vitaminhoz természetes úton. A D-vitamin lebontási ideje 3 hét (ennyi idő alatt „ürül ki” a szervezetből), tehát november végétől egyre nagyobb arányban alakulhat ki a magyar népességben a D-vitamin-hiány.
Ráadásul idősebb korban a bőr vastagságának csökkenésével a szervezet D-vitamin-termelő képessége is csökken, vagyis még gyakoribb a D-vitamin-hiány akár a nyári-őszi szezonban is. Az öregedés mellett az elhízás, a metabolikus szindróma és cukorbetegség is növeli a D-vitamin-hiány kockázatát, mert a magasabb a testzsírszázalék következtében magasabb a napi D-vitamin-szükséglet is.
Sajnos, csak táplálkozással nem tudjuk fenntartani az egészséges D-vitamin-szintet, mert a Magyarországon szokásos étrendből mindössze napi 80 NE-hez juthatunk hozzá átlagosan. Ugyanis csak néhány élelmiszerben van természetes D-vitamin, például a tengeri halakban, halmájolajakban, a májban, a tojásban, a tejben, a tejtermékekben, a shitake gombában és az olajos magvakban, és nálunk nem adnak hozzá az ételekhez D-vitamint mesterségesen. A szoláriumok használata sem helyettesíti a napsugárzást, mert ezek főleg UV-A sugárzást bocsátanak ki, legfeljebb 3% UV-B sugárzás a megengedett a modern gépeknél. Azt pedig talán már szinte felesleges mondani, hogy az üveg, a plexi és a műanyag olyan hatásosan nyeli el az UV-B sugarakat, hogy ablakon keresztül, plexifal mögött D-vitamin-termelés nem várható, ahogy a ruházat textilszálain sem nem hatolnak át a fotonok. Így, aki életmódjánál, helyzeténél fogva nem jut elég napfényhez, vagy fényvédőt – a 15-ös faktorú (SPF) fényvédő krémek az UV-B sugárzás 99%-át képesek kiszűrni – használ, annak még nyáron is lehet alacsony a D-vitamin-szintje.
Melyik készítmény a legmegfelelőbb? Milyen dózisban érdemes pótolni?
A szervezetben a D-hormon szintje nagyon finoman szabályozott: számos mechanizmus akadályozza, hogy a szükségesnél több termelődjön testünkben. Hiszen a bőrünk D-vitamin-termelő képessége is óriási! Nyáron, ha fürdőruhában vagyunk, annyi idő alatt, amíg észrevehetően elszíneződik a bőrünk, de még egyáltalán nem ég le, 10 000- 20 000 NE D3-vitamin képződhet a szervezetünkben. Testünk ezt a mennyiséget tudja kezelni, és ez így van akkor is, ha gyógyszeresen visszük be. Elraktározza, és annyi aktivál belőle a vesében, amennyire szüksége van!
A nem aktivált D3-vitamin az izom- és a zsírszövetekben raktározódik, és biológiai felezési ideje körülbelül két hónap. Emiatt lehetséges naponta, hetente, de akár havonta is szedni.
Klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy a napi, a heti és a havi adagolás azonos összdózisú D3-vitaminnal hasonlóan hatékony és biztonságos. Napi 1000-2000 NE egységet szedve akár több hónapot is igénybe vehet a már kialakult hiány megszüntetése. Emiatt nagyon súlyos hiányban akár heti 60.000 NE is beszedhető hetente 2-3 részletre elosztva: pl. hétfő-szerda-péntek, hogy alkalmanként ne legyen több az adag, mint 50 000 NE. Ez az adagolás is biztonságosan szedhető 5 hétig, ami összesen 300.000 NE lesz a Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében című tanulmány szerint, amivel a hiány gyorsan rendezhető. Az elhízott embereknél vagy felszívódási zavarban szenvedőknél, még nagyobb is lehet a dózis, pl. 3000 NE/nap, de napi 4000 NE-nél többet nem szabad szedni, amit a heti adagok kialakításánál is figyelembe kell venni.
Mégis sokan félnek a nagy dózisú D-vitaminok (20-30.000 NE/tabletta) alkalmazásától, vagy talán nem is hallottak erről a lehetőségről. Pedig ezzel gyorsabban érhető el a megfelelő D-vitamin-szint, utána pedig könnyebben fent lehet ezt tartani.
És érdekes szempont lehet a készítmény kiválasztásakor az is, hogy megfelelően jó minőségű, ellenőrzött forrásból származó gyógyszert keressünk, még ha ezt fel is kell íratni háziorvosunkkal. Egyébként ezzel még a pénztárcánkat is kímélhetjük, hiszen a vényköteles készítmények nemcsak megbízhatóbbak, de sokszor olcsóbbak is.
Tehát mivel egyáltalán nem veszélyes 20-30 ezres dózisban szedni a D-vitamint, végső soron azt érdemes mérlegelni, hogy mi a kényelmesebb nekünk? 10 naponta vagy naponta bevenni egy tablettát? A 20 ezres dózisnál például a hónap 10., 20. és 30. napján kell bevenni, amihez érdemes emlékeztetőt beállítani a mobilon, számítógépen.
Mi az, amivel vigyázni kell?
- A fenti adagok csak felnőttekre vonatkoznak, 18 év alattiakra nem.
- Terhes kismamák sem szedhetik ilyen nagy dózisokban a D-vitamint.
- Nagyon fontos betartani az orvos által megszabott és az ajánlásokban megfogalmazott beviteli mennyiségeket, hiszen zsírban oldódó vitaminról lévén szó, túlzott fogyasztása felhalmozódáshoz is vezethet.
- Folyamatosan napi 4000 NE-nél többet szedni nem szabad, és nincs is értelme, ahogyan arról már korábban is írtunk.
- Lehet napi 2000 NE, heti 14.000 NE vagy havi 60.000 NE-et szedni a felnőtteknek, de ez utóbbit csak részletekben szabad, mert egyszerre több, mint 50.000 NE-t nem szabad beszedni súlyos hiányban sem.
Forrás:
*Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében Orvosi Hetilap 2022 Apr 10;163(15):575-584. doi: 10.1556/650.2022.32463. Print 2022 Apr 10. https://akjournals.com/view/journals/650/163/15/article-p575.xml
Szabó Boglárka dr., Takács István dr.: D-vitaminpótlás Magyarországon: hol tartunk ma? HÁZIORVOS TOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 2018; 23. 692-694
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17991655/
Dr. Takácsné dr. Szabó Boglárka: A D-vitamin anyagcsere klinikai vonatkozásai, doktori értekezés, Semmelweis Egyetem Klinikai orvostudományok Doktori Iskola, DOI:10.14753/SE.2020.2358
Sg/C/2024-4. Lezárás dátuma: 2024.09.24.
