Mielőtt a „hogyan-ra” válaszolnánk, meg kell állnunk egy pillanatra, és feltenni azt a kérdést is, ami felett majdnem elsiklottunk: meg lehet egyáltalán előzni a cukorbetegséget?

Attól függ, hogy milyen fajta, milyen típusú cukorbetegségről beszélünk. A cukorbetegségnek ugyanis több különböző formája van, és a fontos különbségek közül az egyik legfontosabb éppen a kialakulás okában áll, ami szorosan összefügg a megelőzhetőséggel is.

A leggyakrabban előforduló típusok közül az 1-es típusú cukorbetegség elsősorban genetikailag meghatározott és kialakulásában nem játszanak számottevő szerepet az életmód sajátosságai. Míg a 2-es típusú cukorbetegség ezzel szemben sokkal inkább összefüggésbe hozható az életmóddal, bár itt is megfigyelhető a genetikai hajlam. Vagyis ez utóbbira nagy mértékben tudunk hatni a helyes táplálkozási szokásokkal, a gyakori mozgással és általában az egészséges életmóddal.

Érdemes a két megbetegedés jellemzőit összevetni:

Az 1-es és a 2-es típusú diabétesz tehát különbözik a kialakulás okában, a lefolyás sebességében és a kezelés módjában, de nagyjából azonos élettani folyamatok zajlanak le mindkét esetben: megemelkedik a vércukorszint.

A 2-es típusú cukorbetegség mára igazi népbetegséggé vált, mely hazánk felnőtt lakosságának közel 7%-át biztosan érinti. És a következő tíz évben ez az arány könnyen meg is duplázódhat, ha nem teszünk ellene.

Ahogy már fent említettük, a 2-es típusú diabétesz elterjedése elsősorban megváltozott életmódunknak köszönhető: a gépeknek – autók, liftek, mozgólépcsők – köszönhetően nagyon lecsökkent a természetes mozgás az életünkben. A szabadidőnkben sem sétálunk, másokkal találkozunk a szabadban, hanem a telefonunk, képernyőink előtt ülünk. Az étrendünkben is nagy teret kapnak a feldolgozott élelmiszerek a nyers táplálékokkal szemben. Felborult az étkezések rendje is: kimarad a reggeli, gyorsan túl vagyunk az ebéden, és mindezt a vacsorával pótoljuk.

Mindez könnyen vezet elhízáshoz, és a hasüregben felszaporodó zsír csökkenti az inzulin hatását, és hozzájárul a cukorbetegség kialakulásához, különösen akkor, ha előfordul a családban a cukorbetegség.

Hirdetés

Fontos azonban tisztázni: a szénhidrátok, és a belőlük származó cukrok szükségesek az élethez. Szervezetünk energiaszükségletének 70%-át glükózból, vagyis szőlőcukorból fedezi. A glükóz pedig a szénhidrátot tartalmazó táplálékok emésztése során keletkezik a bélben, majd bekerül a véráramba. Ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a véráramban keringő glükózt, inzulinra van szükség.

Amikor tehát szénhidrátot fogyasztunk, megnő a vércukorszintünk. Ha mozgunk vagy dolgozunk, csökken a vércukorszintünk. Normális esetben a táplálkozással bevitt szénhidrát feldolgozásához a szervezet megfelelő mennyiségű inzulint küld, vagyis a sejtek fel tudják venni a cukrot, és gyorsan csökken a vércukorszintünk. Viszont, ha sokszor viszünk be a kelleténél több szénhidrátot, a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei egy idő után kimerülnek.

A normális vércukorszint éhomi állapotban, vagyis a reggeli első evés előtt 3,5-6 mmol/l közötti érték, étkezés után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de egészséges egyénben két órával az étkezés után nem haladja meg a 7,8 mmol/l-t.

A cukorbetegség kialakulásának első szakaszában az éhomi vércukorszint 6,1-6,9 mmol/l, de 2 órával a cukrot tartalmazó folyadék ivása után már a normál tartományon belül van.

Inzulinrezisztenciáról (IR) akkor beszélünk, ha a hasnyálmirigy még termel elég inzulint, de az nem képes kapcsolódni a sejtek felszínén lévő receptorokhoz. Ennek oka többnyire a „hibás” receptor. Így a sejtek nem tudják felvenni a cukrot, ennek megoldására még több inzulint küld a hasnyálmirigy.

Ebben az állapotban az a jellemző, hogy a cukorbevitel utáni mérés még megfelelő, határértéken belüli vércukor értékeket mutat, de 120 perc múlva a cukorszint „leesik”, hiszen a szervezet a kelleténél több inzulinnal reagált.

Később kialakul a csökkent glükóztolerancia, a cukorbetegség előszobája. Az éhomi vércukorszint enyhén emelkedett: 6,0-7,0 mmol/l és a cukorterheléses vizsgálat eredménye 7,8-11,0 mmol/l között lesz.

Ha az éhomi vércukorszint eléri vagy meghaladja a 7,0 mmol/l értéket, vagy az étkezések után két órával mért érték 11,1 mmol/l vagy ennél magasabb, akkor már kialakult a cukorbetegség.

Mindebből következik, hogy ha meg szeretnénk előzni a diabéteszt, akkor egészségesebben kell táplálkozni, testsúlyunkat kell rendezni, és többet kell mozogni. Általánosságban napi 30-40 percet lenne jó mozogni, de ha nagy súlyfelesleggel vagy éppen edzetlenül fogunk hozzá, akkor kezdjük napi 10-20 perccel. A lényeg a rendszeresség!

Hogy változtassunk étrendünkön? Nemcsak a cukros ételektől kell megszabadulnunk, hanem általában a finomított szénhidrátoktól, és minél több rostban gazdag, friss, nyers vagy kevésbé feldolgozott – például párolt és nem főzött – ételt kellene fogyasztanunk. Válasszunk teljes kiőrlésű gabonákból készült péksüteményeket. Igyunk több folyadékot, de ne cukros üdítőket. Jó, ha napi 5-ször étkezünk: 3 főétkezést: reggel, délben, este, és két kisebb étkezést iktassunk be.

De érdemes csökkenteni a stresszszintet, az alkoholfogyasztást, és normális mennyiséget aludni. Sokan nem tudják, de akik keveset alszanak, többet esznek, könnyebben meghíznak!

Kód: WPh/MB/2023-67. Lezárás dátuma: 2023.10.20.

Forrás:

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/cukorbetegseg/cikkek/a_cukorbetegseg_megelozese