Napjainkban Magyarországon 1 millió ismert cukorbeteg él, de valós számuk még ennél is magasabb, a szakemberek szerint akár a 1,5 milliót is elérheti. Köztük csak 4% az 1-es típusú cukorbetegség aránya, amely genetikai okokra vezethető vissza és 100 cukorbetegből 96-nak 2-es típusú diabétesze van, amely leginkább az életmódtól függ. Ez ellen azonban tehetnénk, mivel évek alatt, lassan alakul ki, és ha időben felismernénk a rossz folyamatokat, megállíthatnánk őket. Ezért megdöbbentő – visszautalva a számokra –, hogy a cukorbetegek egyharmada nem is tud arról, hogy beteg!

 Ha nem veszik észre a cukorbetegséget, vagyis nem okoz tüneteket, miért kell aggódni miatta?

 Sok súlyos betegség – köztük a cukorbetegség is – eleinte nem okoz tüneteket, vagy ezek olyan enyhék, hogy nem is figyelünk rájuk. Ha azonban korai stádiumban diagnosztizálnák a betegséget, akkor megelőzhetőek lehetnének a súlyos szövődmények. Ha azonban megvárjuk azokat a tüneteket, amelyekkel már mindenképpen el kell menni orvoshoz, amelyek zavaróak, esetleg, életveszélyesek, akkor erősebb gyógyszerekre, drasztikusabb, még nehezebben megvalósítható életmódváltásra lesz szükség, és ekkorra már tönkre teheti létfontosságú szerveinket is.

Vagyis ameddig a cukorbetegség nem több, mint tartósan magas vércukorszint, addig ezt gyógyszerrel, megfelelő étrenddel, életmóddal lehet kezelni. De később, amikor a szemet, vesét, idegrendszert, szív-érrendszert – és még sorolhatnánk – is károsította a cukorbetegség, akkor már nem elég a tabletta, az életmódváltás. Ennek ellenére még mindig sokan a szövődménnyel fordulnak orvoshoz, vagyis akkor, amikor már akár egy évtizede is cukorbetegek!

1. Hogy lehet, hogy nem veszik észre a betegek?

A cukorbetegséget azért hívják néma gyilkosnak, mert nem fáj. Olyan jelentéktelen tüneteket okoz, amivel az emberek nem mennek orvoshoz. Sokan talán tudják is, hogy valami nem stimmel, de homokba dugják a fejüket, így nem kell változtatniuk megszokott, kellemesnek tűnő, de sokszor önpusztító életmódjukon.

Az egészséges emberek vércukorszintje reggeli első étkezés előtt 3,5-6 mmol/l közötti érték, étkezés után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de egészséges egyénben két órával az étkezés után nem haladja meg a 7,8 mmol/l-t. A kialakult 2-es típusú cukorbetegséget úgynevezett pre-diabétesz állapot előzi meg.

• inzulinrezisztencia (IR): Köztudott, hogy a cukor inzulin segítségével kerül a sejtekbe, de inzulinrezisztencia esetén az inzulin nem képes elég jól kapcsolódni a sejt felszínén lévő receptorokhoz, "hibás" a receptor, amely miatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására. Ez egyre több inzulin kibocsátására sarkallja a hasnyálmirigyet, ami bejuttat némi tápanyagot a sejtekbe, de le is csökkenti a vércukrot. Az inzulinrezisztencia kezelendő és kezelhető állapot: helyes étrenddel, testmozgással, szükség esetén gyógyszeres terápiával elérhetjük, hogy a szénhidrát-anyagcsere javuljon, így elkerülhető a hasnyálmirigy kimerülése és a 2-es típusú diabétesz kialakulása.

Ekkor kb. 10-15 év választ el a 2-es típusú cukorbetegségtől, ha nem változtatunk életmódunkon.

• IFG: emelkedett éhomi (üres gyomorral mért) vércukorszint. Ilyenkor az éhgyomorra mért vércukorszint enyhén emelkedett (6,1-6,9 mmol/l közötti), de a 2-órás terheléses vércukorszint normális, azaz kisebb, mint 7,8 mmol/l.

Valószínűleg nagyjából 5 év van hátra a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásáig.

• IGT: csökkent glükóztolerancia. Ilyenkor az éhgyomorra mért vércukorérték kisebb, mint 7,0 mmol/l, és a 2-órás terheléses vércukorszint 7,8-11,1 mmol/l közötti.

Ekkor már valószínűleg 5 éven belül kialakul a 2-es típusú cukorbetegség, ha semmit nem teszünk.

• 2-es típusú diabétesz (diabetes mellitusz): a sejtek már érzéketlenné váltak az inzulin hatására, és/vagy kimerült a hasnyálmirigy, és lecsökkent az inzulintermelő képessége. Az éhgyomri vércukorszint eléri, vagy meghaladja a 7,0 mmol/l értéket, étkezés után a vércukorszint eléri a 11,1 mmol/l értéket.

Hirdetés

2. Mit kellene tenni, hogy ne éljünk évekig kezeletlen cukorbetegséggel?

Ideális az lenne, ha egy bizonyos kor fölött rendszeres időközönként egy általános kivizsgálás keretében szűrnék a cukorbetegséget is. De mivel nem szűrik, ezért nekünk kell kérnünk a háziorvosunknál 40 éves kor fölött néhány évente, hogy végezzenek általános állapotfelmérést és ennek keretében vércukormérést is.

3. Milyen figyelmeztető jelek esetén érdemes kivizsgálásra mennünk?

• Nyakán, hónalján, könyökén elsötétedett bőre? Ez lehet a pre-diabétesz jele is.
• Túlsúlyos, azaz a BMI-je (testtömeg index)25 feletti?
• Leginkább a hasára hízott meg?
• Állandóan szomjas?
• Gyakran kell vizelnie?
• Állandóan fáradt, gyenge (ismert ok nélkül)?
• Homályosan lát?
• Száraz, viszket a bőre?
• Lassan gyógyulnak a sebei?
• Kézfeje, lába ok nélkül zsibbad, bizsereg?
• Bár jó az étvágya, mégis fogyott?
• Gyakran kap el fertőző betegségeket?
• Szexuális problémái vannak?
• 45 éves elmúlt?
• Volt a családjában cukorbetegség?
• Terhességi cukorbeteg volt?

Ha a fenti kérdések közül többre is igennel felelt, és az adott tünetet hosszabb ideje tapasztalja, érdemes kivizsgálásra mennie.

4. Mit tehetünk, ameddig nem jutunk el orvoshoz?

Sajnos, most a járvány miatt nem biztos, hogy bejutunk a háziorvosunkhoz állapotfelmérésre sürgős ellátást igénylő tünet nélkül. De az életmódszabályokat akár már most önállóan is bevezethetjük, ameddig várunk a kivizsgálásra. Ártani nem fog semmiképpen!

• Táplálkozzunk rendszeres időközönként, lehetőleg napi 3 fő és 2 kisebb étkezésre elosztva. Vagyis ne töltsünk fél napokat evés nélkül, hogy a végére iszonyú éhesek legyünk, és a kelleténél többet faljunk be egyszerre. De ne is nassoljunk étkezéseken kívül, ne rágcsáljunk, csipegessünk folyamatosan! Ne igyunk cukrozott üdítőket, hiszen az olyan mintha egy pohár cukrot innánk meg egyszerre! A rendszeresség segít a kiugró vércukor értékek elkerülésében.

• Tartsuk be a beviteli mennyiségeket, együnk sokoldalúan, nyers gyümölcsöt, zöldséget is mindennap. Ha nem tudjuk, hogy miből mennyit kellene ennünk, vagy hogy az étrendünk pontosan mit tartalmaz, használhatunk kalkulátorokat is. Pl.: https://kaloriabazis.hu/-t. Eleinte egy kicsit macerás mindent beírni, kiszámolni, de egy idő után már magunktól is érezni fogjuk, hogy amit ettünk, mennyire felelt meg a szükségleteinknek.
• Mozogjunk legalább heti 2,5 órát egyenletesen elosztva: jobb, napi fél óra könnyű séta, mint heti egyszer 2,5 óra kemény, kimerítő edzés. Legyen a választott mozgásformák között séta, kocogás, futás, úszás, amelyekkel sok oxigén jut a szervezetbe, és zsírt égetünk.
• Ha túlsúlyunk van, a kalóriabevitel és a mozgás összehangolásával lassan, fenntartható módon kezdjünk el fogyókúrázni. Erre is jók a kalkulátorok!
• Aludjunk legalább 6-7 órát naponta.