Nyáron még inkább szeretnénk vigyázni a vonalainkra, miközben a piacok roskadoznak a csodás gyümölcsöktől. Kérdés azonban, hogy a kínálat találkozik-e a vágyainkkal és lehetőségeinkkel, vagyis szabad-e gyümölcsöt ennünk, ha fogyókúrázunk vagy esetleg a cukorbetegség miatt figyelnünk kell a szénhidrát bevitelre?

A válasz sajnos nem lesz a vágyott egyszerű igen, sokkal inkább mondhatjuk, hogy attól függ, melyik gyümölcsről van szó, mennyit eszünk belőle és mikor fogyasztjuk. Vagyis a gyümölcsök cukortartalmával is számolnunk kell a napi beviteli mennyiségeknél, nem dönthetünk kedvünk szerint arról, hogy eszünk-e egy banánt vagy sem, hanem ugyanolyan tudatosan be kell építenünk étrendünkbe a gyümölcsöket is, mint bármilyen másik táplálékot.

Miért együnk gyümölcsöt, még akkor is, ha tudjuk, hogy van benne cukor?

A gyümölcsök rengeteg rostot, folyadékot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Ezért fogyasztásuk még magas cukortartalmuk ellenére is kifejezetten ajánlott!

Milyen cukor van a gyümölcsökben és ezeknek milyen élettani hatása van?

A gyümölcsök a cukrot fruktóz, vagyis gyümölcscukor és glükóz, vagyis szőlőcukor formájában tartalmazzák. A glukóz (szőlőcukor) javítja a fruktóz bélből történő felszívódását, ha nem túl nagy adagban kerül be fruktóz egy étkezés során! Tehát a gyümölcscukor és a szőlőcukor aránya döntő a felszívódás szempontjából.

Melyik gyümölcsben mennyi cukor van?

A gyümölcsök étrendbe építésénél számolnunk kell az adott gyümölcs cukortartalmával. Fogyókúra és cukorbetegség esetén érdemes alacsonyabb gyümölcscukor tartalmú és nagyobb glükóz arányú gyümölcsöt választanunk, és természetesen be kell tartani az orvos étrendre vonatkozó utasításait!

Hirdetés

Milyen hatása lehet a fruktóznak, ha nem friss gyümölcsből visszük be, hanem iparilag feldolgozott formában?

Amikor a „cukor” kifejezést használjuk legtöbbször a finomított, répacukorra vagy nádcukorra gondolunk, melyeket az élelmiszeripar állít elő, és meglehetősen olcsó édesítőszerek. Az étkezési cukor (nádcukor, répacukor, juharcukor), vagyis a szacharóz, valójában kémiailag egy glükózból és egy fruktózból álló diszacharid. A gyümölcscukor, vagyis fruktóz a legédesebb ízű cukor, ezért ez az egyik legszélesebb körben használt ipari édesítőszer, mely számos termékben megtalálható.

A fruktóz természetes formában elsősorban a gyümölcsökben és a mézben fordul elő, de zöldségekben és gabonákban is van. A glükózzal ellentétben a szervezet a fruktózt nem tudja közvetlenül felhasználni energiaforrásként, ezért lassabban kerül a vékonybélből a vérbe. Természetes formája a finomított cukornál lassabban szívódik fel, vagyis alacsonyabb a glikémiás indexe, de ennek ellenére egyáltalán nem egészségesebb! Sőt, számos káros hatása lehet:

• Növeli a trigliceridek magas koncentrációját a vérplazmában. A triglicerid egy olyan vérzsír fajta, amelynek megemelkedett szintje elősegíti a vérereket elzáró lerakódások, plakkok kialakulását. A fruktóz fogyasztás hozzájárul a szív- érrendszeri betegségek, magas vérnyomás kialakulásához.
• Csökkenti az aorta (verőér) elernyedési, pihenési képességét.
• Zsírmáj kialakulásához vezet.
• Nagyobb testtömeg-gyarapodást okoz még akkor is, ha kisebb a kalóriabevitel.
• Túlterheli a beleket. A nagyobb mennyiségű fruktóz nem tud a vékonybélből felszívódni, így egy része a vastagbélbe kerül. Az ott található baktériumok egy része elszaporodik, mely gázok, savak túltermelődéséhez, puffadáshoz, hasfájáshoz, hasmenéshez vezet. Ezt nevezzük fruktóz-érzékenységnek, vagy fruktóz-malabsorpciónak. E közben hasznos baktériumok pedig nem képesek szaporodni. Ez gyengíti az immunrendszert: megnövekszik a gombás fertőzések, krónikus gyulladások, depresszió, rákos megbetegedések kockázata.
• A belek túlterhelésének súlyosabb következménye az „áteresztő bélszindróma” kialakulása. A fruktóz a vékonybél nyálkahártyáján gyulladást okoz, és ez vezet ahhoz, hogy a vékonybél nyálkahártyája olyan anyagokat is "átereszt" a vérbe, melyeket nem lenne szabad.
• Növekszik a köszvény és a vesekő kialakulásának kockázata is, mely a megnövekedett húgysav-termelésnek köszönhető
• Cukorbetegséghez vezet, ugyanis a magas húgysavszint a sejtek inzulinérzékenységét is negatívan befolyásolhatja.
• Árt a vesének, mert túlterheli azt, és a csontoknak is, mert a túlterhelt vese nem tudja megfelelően átalakítani a D-vitamint calcitriollá.
• Elhízáshoz vezet, egyrészt a korábban már bemutatott hatások miatt (zsírmáj, inzulinrezisztencia), másrészt azért mert hiába fogyaszt valaki fruktózt, nem érez jóllakottságot, ezért túlevéshez vezet.

A mesterségesen előállított fruktózból maximum napi 25 g-ot szabad bevinni, egy étkezésen belül pedig maximum 10 g-ot. Ha a fruktóz gyümölcs formájában kerül az emberi szervezetbe, akkor a rostok és más tápanyagok ellensúlyozzák a fruktóz egészségkárosító hatását, így ebben a formában szabadabban fogyasztható. A vadon termő gyümölcsökben pedig lényegesen kevesebb a gyümölcscukor, mint a termesztett növényekben, így ezeket különösen ajánlhatjuk.