Attól függ, - mondhatnánk… Például, hogy milyen vitaminról beszélünk, illetve, milyen formában visszük be őket. Ugyanis sokkal kisebb a túladagolás kockázata, ha természetes forrásokból, a nyers és friss táplálékkal jutunk hozzá kiegyensúlyozottan a vitaminadagunkhoz.

Azonban a fő kérdés az, hogy vízben vagy zsírban oldódó vitaminokról van szó. Az első csoportból szervezetünk csak a napi anyagcseréhez szükséges mennyiséget tartja vissza, a többi kiürül a vizelettel, izzadsággal. Ezért ezek túladagolásától nem kell tartanunk, ellenben naponta be kell vinnünk őket. Ezek a B-, C-, F-, P-, U-vitaminok.

A zsírban oldódó vitaminokat – melyeket könnyű megjegyezni a DEKA mozaikszó segítségével: D-, E-, K-, A-vitamin – a zsírszövetek és a máj tárolja, innen szabadul fel a napi szükséglet. Vagyis óvatosabban kell bánnunk velük, hiszen lehetséges, hogy ha túl sokat viszünk be hosszú időn keresztül, akkor a felesleg elraktározódik, és egy idő után veszélyes mennyiség halmozódik fel a szervezetben!

A vitaminok megfelelő adagolásához tudnunk kell, mennyi a napi becsült átlagos szükséglet és a legfelső biztonságos beviteli szint. Ha egy-egy vitamint önmagában szedünk, akkor könnyebb figyelni az egyes készítmények adagolására, míg a multivitaminokkal nehezebb a számítás. Ezekben ugyanis egyetlen vitamin dózisa lehet a napi ajánlott beviteli mennyiség minimum 15%-a, de elérheti akár a 90%-ot is. Vagyis ha tényleg tudni akarja, hogy melyikből mennyit eszik, részletesen el kell olvasnia a tájékoztatót!

Lássuk tehát a vitaminokat!

Az egyes vitaminoknál szereplő számok csak tájékoztató jellegűek, átlagos súlyú, állapotú, életmódú felnőtt nőkre és férfiakra szabott mennyiségek. A kor, a testsúly az életmód, a táplálkozás és az esetleges betegségek, hiányállapotok miatt az Ön speciális szükséglete eltérhet ezektől, így javasoljuk, hogy jellemzői alapján számolja ki kalkulátorokkal a saját szükségletét vagy kérje orvosa tanácsát!

A-vitamin, vagyis a retinol (ha állati eredetű) és a karotinoid (ha növényi eredetű)

Ezt fedezték fel elsőként. Elengedhetetlen a szem ideghártyájában a fény érzékeléséért felelős látóbíbor képződéséhez. Hiányában a bőr megvastagszik, szárazzá, „pikkelyessé” válik. Az A-vitamin természetes forrása a máj, vese, szív, a tej és a tejtermékek, a tengeri halak, a tojássárgája, a répa.

Napi szükséglet: egészséges felnőtteknél: 700-900 mikrogramm, (2300-3000 NE) körül van.

Béta-karotinból nagyon kevésre van szüksége a szervezetnek, de mivel a növényekből felszívódva csak kis százalékban lesz belőle A-vitamin, így nem valószínű a túladagolása. A retinol napi 50-100 000 NE feletti adagja (több hónapon keresztül) már túladagolást okozhat.

B-vitamin család

A család óriási, legalább 13 féle B-vitaminból áll. Természetes formában sokszor együtt fordulnak elő. Hatásuk ennek megfelelően komplex, egymást erősítő, és szinte minden területen jelen vannak szervezetünkben. A legnagyobb jelentőségük az idegrendszer működésének fenntartásában van, de hatással vannak a szénhidrátok, a zsírok, a kén és a vas anyagcseréjének, a sejtek oxidációs folyamatainak szabályozására, az enzimalkotásra, a szervezet energiaellátásának működtetésére is.

B1-vitamin (tiamin) vagy ennek zsíroldékony formája (benfotiamin)

Segíti a szénhidrátok elégetését, valamint létfontosságú szerepet tölt be az idegrendszer, az izmok és a szív normális működésében. Hiánya étvágytalansággal jár, szívgyengeség és keringési elégtelenség léphet fel. Ennek eredménye a fáradtság, a depresszió, valamint egyes bélrendszeri problémák. Legfőbb forrása a hús, máj, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonatermékek, élesztő, diófélék, húsok, narancs, mazsola, spárga, karfiol, burgonya, barna rizs, tej.

Napi szükséglet: 1,2-1,3 milligramm

Habár a vízben oldódó vitaminokból a felesleg a vizelettel kiválasztódik, a nagymértékű – a napi ajánlott mennyiség 100-szorosa hosszú időn keresztül – túladagoláshoz vezethet. Túl sok B1-vitamin fogyasztása a többi B-vitamin szervezetből való kiürülését eredményezheti.

B2-vitamin (riboflavin)

Szükséges a vörösvértestek képződéséhez, az antitestek termeléséhez, elősegíti a vas felszívódását, javítja az idősek memóriáját és még a migrén kellemetlen tüneteit is csökkenti. Enyhíti a szem fáradtságát, és fontos a szürkehályog megelőzésében és kezelésében. Segít továbbá a szénhidrát, zsír és fehérje anyagcserében. Ha nincs elég a szervezetünkben, könnyen kirepedhet a bőr vagy esetleg fekélyek alakulhatnak ki a szánkban! Magas riboflavin tartalma van a teljes kiőrlésű gabonáknak, a májnak, sajtoknak, tojássárgájának. Spenóttal, ribizlivel, kelbimbóval is bevihetjük szervezetünkbe!

Napi szükséglet: 1,5-1,8 milligramm, túladagolása nem ismert.

B3-vitamin (niacin)

A niacinnak szerepe van a koleszterinszint szabályozásában, a vérkeringés serkentésében, a depresszió és ízületi gyulladásos panaszok csökkentésében. Forrásai lehetnek a magas fehérjetartalmú ételek, például a csirke- és marhahús, a hal, valamint az olajos magvak és az élesztő. A szervezet a triptofán nevű aminosavból maga is elő tudja állítani, megfelelő B1-, B2-, B6-vitamin ellátás esetén.

Napi szükséglet: 15-18 milligramm

A niacin általánosságban nem túlságosan mérgező, mivel a vizelettel kiválasztódik. Ha több mint 1000 mg-ot fogyasztunk el belőle, annak is legfeljebb az arc kivörösödése lehet a következménye. Napi 3 gramm károsíthatja a májat, különösen, ha lassan felszívódó táplálék-kiegészítőben vesszük magunkhoz. A túladagolás különösen veszélyes lehet az asztmások vagy gyomorfekély betegek esetében. Ha pl. a koleszterinszint csökkentése érdekében nagyobb adagot kell belőle beszedni, az csakis orvosi felügyelet mellett javasolt.

B5-vitamin (pantoténsav)

Szerepet kap az idegrendszer védelmében, segíti a szénhidrátok, zsírok és fehérjék jobb hasznosulását, a migrén és a krónikus fáradtság megelőzését. Halak, baromfi, tojás (tojássárgája), máj, élesztő, brokkoli, joghurt és a hüvelyesek fogyasztásával juthatunk hozzá.

Napi szükséglet: 5-10 milligramm, túladagolása nem ismert

B6-vitamin (piridoxin)

A testfehérjék felépítésében is részt vesz. Hiányát leggyakrabban egyoldalú táplálkozás, gyógyszerhatás (pl. hormonális fogamzásgátlók), rendszeres alkoholfogyasztás okozza. Természetes forrásai: máj, élesztő, hüvelyesek, gabonafélék, zöldségek.

Napi szükséglet: 2-2,2 milligramm

A B6-vitamin felső beviteli korlátja napi 100 mg. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az emberek többsége 10 mg-nál is kevesebb B6-vitamint visz be naponta, a mérgezést kiváltó 100 mg elérése szinte lehetetlen.

B7-vitamin (biotin)

A biotinról manapság egyre többen tudják, hogy jó haj- és körömerősítő, de ugyanilyen hasznos lehet cukorbetegségben is. Kifejezett biotinhiány viszonylag ritkán alakul ki, mivel a táplálékaink nagy része tartalmazza, azonban ha gyengülnek a körmeink vagy töredeznek a hajszálaink, akkor megfontolandó a biotin fokozott bevitele. A biotin megtalálható a szójában, hüvelyesekben, a májban, a diófélékben, a rizsben és az árpában.

Napi szükséglet: 1,6-2 milligramm, túladagolása nem ismert

B9-vitamin, folsav vagy M-vitamin

Várandós anyukák figyelem! A terhesség első trimeszterében szedett folsav az idegcső (azaz a baba leendő gerince) záródásához elengedhetetlen! Talán itt van a legnagyobb jelentősége, ám emellett a fehér és vörösvértestek képzésében is szerepet játszik. És miben van belőle sok? Igen, eltalálta, a májban.

Napi szükséglet: 0,2 milligramm, túladagolása nem ismert

B12-vitamin (kobalamin)

A B12 segíti a vérképzést és a növekedést. Elsősorban állati eredetű táplálékban és fermentált növényi készítményekben (pl. savanyú káposzta) fordul elő. Vegetáriánus étkezés, felszívódási zavarok, időskori gyomornyálkahártya sorvadás vagy rendszeres alkohol fogyasztás esetén különösen fontos a pótlása.

Napi szükséglet: 2 mikrogramm, túladagolása nem ismert

Hirdetés:

C-vitamin

A C-vitamin a sejtek oxidációs-redukciós folyamataira van jelentős hatással. Ha van elég C-vitamin a szervezetünkben, akkor hatékonyabban tudunk védekezni a fertőző betegségekkel szemben, de segít a vas felszívódásában is. Hiányában vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak lépnek fel.

Napi szükséglet: 80 milligramm

Ha hosszabb időn át szed nagy dózisban - napi 2500 mg-ot meghaladó mennyiségben C-vitamint, akkor mellékhatásként hasmenés jelentkezhet, illetve akadályozhatja vele más vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok felszívódását. Mivel a felesleges C-vitamin a szervezetből oxalát formájában távozik – ami pedig a vesekő egyik fajtájának alkotóeleme –, a túlzott C-vitamin fogyasztás hajlamosíthat a vesekő kialakulására.

D-vitamin

A D-vitamin csak a nevében vitamin, valójában az egyik legősibb hormonunk előanyaga, mivel a nap UVB sugárzásának hatására szervezetünk is meg tudja termelni. Hormonjellegének köszönhetően szinte minden szervrendszerünkre hat. Jelentős a szerepe a csontképzésben, de hat az izmokra is. Szabályozza a sejtanyagcserét, befolyásolja a DNS osztódását, szinte minden szervrendszerben kimutatták a receptorát. A jó D-vitamin ellátottság csökkentheti az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, mint például a szklerózis multiplex, pikkelysömör, krónikus ízületi gyulladás, és segíti a védekezést a kórokozók ellen. Hiánya növelheti a vastagbél- és az emlődaganat kockázatát. A szív- és érrendszerre is hatással van. Szerepe van a nők termékenységében, a vetélések megelőzésében is. Egyrészt D-vitaminhiányban a vérnyomás 2-4 Hgmm-rel nő, másrészt hiánya – de túladagolása is – fokozza az érelmeszesedés kockázatát.

A táplálékok közül tejtermékekből, tojásból, tőkehalból, lazacból, olajos magvakból juthatunk hozzá. Ha étrend-kiegészítőként visszük be, tartsuk be a napi beviteli ajánlásokat, mert ilyen formában túl lehet adagolni.

A táblázat bemutatja a D-vitaminhiány megelőzésére javasolt D3-vitamin dózisokat. Túladagolása ennek 5-szörösének hosszú távon történő szedése esetén lehetséges.

Hirdetés:

E-vitamin:

Elősegíti az LDL (”rossz”) koleszterin lebontását, csökkenti a szívbetegség és a trombózis következtében fellépő szélütés kockázatát. Lassítja az öregedést, erősíti a körmöket, hajszálakat. A napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra, a hús, máj és tojás a természetes forrása. Mivel a magas zsírtartalmú élelmiszerekben található meg, ezért kalóriaszegény diéta, fogyókúra esetén a szervezet kevesebb mennyiségű E-vitaminhoz jut.

Hirdetés:

Napi szükséglet: 10-15 NE.

Túladagolása 1000 milligramm (1500 NE) feletti mennyiség hosszú távú szedése esetén lehetséges, de ez nem gyakori, mert bár a zsírszövetek és a máj tárolja a felesleget, a széklettel folyamatosan kiürül a szervezetből.

K-vitamin

Elsődlegesen a zöld leveles növényekkel visszük be a szervezetünkbe. A véralvadási folyamat szabályozásához elengedhetetlen és a májunk méregtelenítését is elősegíti. Azoknak, akik egyoldalúan táplálkoznak vagy sérült a bélflórájuk, számolniuk kell a K-vitamin hiánnyal, hiszen a vitamin egy részét a táplálékkal visszük be szervezetünkbe, másik felét pedig a jótékony hatású baktériumok segítségével a bélben állítjuk elő. Az újszülöttek pótlást kapnak, mert bélflórájuk még nem alakult ki és az anyatejben nem választódik ki. Ha nincs belőle elegendő a szervezetünkben, vérzékenység és véralvadási problémák léphetnek fel.

Napi szükséglet: 70 mikrogramm.

Túladagolása nem jár mérgezéses tünetekkel

P vitamin, rutin

Ezt is Szent-Györgyi Albert izolálta, a bioflavonoidok közé tartozó anyag. A C vitamin kísérője, általában ugyanazokban az élelmiszerekben fordul elő. A P-vitamin segíti a C vitamin felszívódását, véd az oxidációtól, ezenkívül erősíti a hajszálereket. Kifejezetten P-vitamin hiánybetegséget nem ismerünk, de hiányában a C-vitamin felszívódása és felhasználása zavart szenvedhet, ezért hiánytüneteik átfedhetik egymást. Sok van a citrusokban, kamillában és csipkebogyóban, az áfonyában, a brokkoliban és a paradicsomban is.

Napi szükséglet: nem ismert, túladagolása sem ismert.

U-vitamin:

Az U-vitamin hiánya nyálkahártya-problémákat, gyomor- és bélfekélyeket és az immunrendszer gyengülését okozhatja.

Napi szükséglet: nem ismert, túladagolása sem ismert.