Mielőtt az idegbántalom kialakulásának okaival kezdünk foglalkozni, érdemes áttekinteni következményeit, hogy jelentőségével tisztában legyünk, és tüneteit is felvillantani, hogy mindazok, akik veszélyeztetettnek érzik magukat, kivizsgálásra jelentkezhessenek.
Mi a következménye az idegbántalomnak?
Ha az idegek védőburka megsérül, károsodhat az ingerületvezetés, és az információáramlás a különböző szervek között. Az idegbántalom érintheti az érző-, a mozgató vagy a vegetatív (másnéven autonóm) idegeket egyaránt.
Az érzőidegek károsodása, az ún. szenzoros neuropátia esetén az érzékelésben tapasztalnak a betegek változást, elsősorban a végtagokon. Eleinte fokozódik a végtagok érzékenysége: például zavarja őket az ágynemű érintése vagy égő érzést éreznek. Majd bizarr tünetek léphetnek fel: például furcsa hangyamászásszerű érzés, zsibbadás, bizsergés. Ezek gyakran kesztyű-zokni elrendeződésben érzékelhetőek. Ahogy súlyosbodik a betegség, úgy emelkedik az érzésküszöb (egyre erősebb impulzusok kellenek ahhoz, hogy egyáltalán érzékeljen valamit a beteg), végül teljesen kieshet az érzékelés. Ez azért nagyon veszélyes, mert a sérüléseket nem veszi észre a beteg, a kezeletlen sebek pedig elfertőződhetnek, akár amputációhoz is vezethetnek.
Ha a mozgató (motoros) idegek érintettek, akkor az ideg által ellátott izmok gyengülnek, sorvadnak, súlyos esetben akár bénulás is kialakulhat.
Autonóm neuropátia esetén az idegbántalom olyan idegeket érint, amelyek akarattól független (autonóm) szervet látnak el (például szív, ér, bél, húgyhólyag, verejtékmirigy, férfi nemi szerv). Az autonóm neuropátiánál leggyakoribb probléma a folyamatos, terheléstől függetlenül jelentkező magas szívfrekvencia. Ilyen esetekben akkor is szapora pulzusszám észlelhető tartósan, amikor a szívfrekvencia már visszatérhetne a normálisan alacsonyabb nyugalmi értékre, és ez a szív számára megterhelést jelent. Ezért emelkedik a tünetmentes koszorúér-keringészavar gyakorisága a neuropátiában, csakúgy, mint a szívinfarktus is. Neuropátia esetén az infarktus gyakran fájdalommentesen jelentkezik, így a beteg sokszor csak késve kerül orvoshoz. Az autonóm neuropátia hat az emésztésre, a bélműködésre, a szexuális, a húgyúti és a verejtékképző funkcióra is.
Okok
A neuropátia gyakran valamilyen belgyógyászati betegség szövődményeként alakul ki. A legismertebb és legtöbbet vizsgált ilyen ok a cukorbetegség, de B-vitaminhiányos állapot, krónikus májbetegség, vesebetegség és hipertónia is állhat a háttérben. Mivel a cukorbetegek közül soknak a vérnyomása is magas, a kettő együtt még nagyobb kockázati tényezőt jelent, és az idegbántalom is súlyosabb lehet esetükben.
A cukorbetegnél az idegek károsodásának fő oka a rendszeres és tartós magas vércukorszint, mert a vérben keringő felhasználatlan cukor, alternatív anyagcsere utakat keres, ami az idegeket roncsoló anyagok felszabadulásához vezet. Ráadásul a cukorbetegeknél gyakran romlik a védőtápanyagok felszívódása is.
Pedig az idegek egészséges működéséhez szükség van megfelelő B1-, B6-, B12-vitaminbevitelre, ahogy a C-vitamin és a magnézium is nélkülözhetetlen. A B12-vitamin hiányában az idegszálakat körülvevő és védő mielinhüvely sérülékenyebbé válik.
Mivel a B-vitaminok vízben oldódnak, szervezetünk nem tudja tárolni őket, és sokszor a felszívódásuk sem elég hatékony. Ezért jó megoldás például a B1-vitamin pótlására annak zsíroldékony formája a benfotiamin, amely könnyebben szívódik fel és hatékonyabban hasznosul.
Hirdetés
Mit ajánlunk?
Milgamma N lágy kapszula
A Milgamma® N lágy kapszula benfotiamint, B6- és B12-vitamint tartalmazó, a gyógyszertárakban vény nélkül kapható gyógyszer.
Komplex hatóanyagtartalma miatt kedvezően befolyásolja az idegrendszer és a mozgásszervek károsodását és gyulladásos megbetegedéseit. Hatékonysága annak is köszönhető, hogy a B1-vitamint zsíroldékony formában, vagyis benfotiaminként tartalmazza, ami könnyebben felszívódik, és hasznosul a szervezetben.
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.
Mil/H/2021-46 Lezárás dátuma 2021.07.14.
Az is előfordulhat, hogy hiába táplálkozik valaki egészségesen, ha egy bélbetegsége, egy gyógyszer mellékhatása rontja a vitaminok felszívódását. Így a szervezet elégséges bevitel mellett sem jut megfelelő mennyiségű vitaminhoz. Idősebb korban még az egészséges embereknél is romolhat a felszívódás!
Lássuk tehát listaszerűen, hogy milyen körülmények tesznek minket veszélyeztetetté az idegkárosodásra?
- A cukorbetegség: rosszul hat a B-vitaminok felszívódására, miközben a vitaminigény növekszik.
- Más belgyógyászati betegségek fennállása: máj-, vesebetegség, hipertónia.
- A gyomor- és bélbetegségek rontják a B-vitaminok felszívódását, ami B-vitaminhiányhoz és neuropátiához vezethet.
- A dohányzás: nagyobb vitaminigényt okoz, többletbevitel nélkül kialakulhat a vitaminhiány.
- Az alkoholizmus: nagyobb vitaminigénnyel és rosszabb felszívódással jár.
- Idős korban általában romlik a felszívódás, ez önmagában vezethet hiánybetegségekhez.
- Balesetek, traumák, mozgásszervi elváltozások is neuropátiát okozhatnak.
Ha úgy érzi, hogy fennáll Önnél a neuropátia gyanúja, forduljon háziorvosához!
Kód: WPh/MB/2023-60. Lezárás dátuma: 2023.09.04.
Forrás:
https://diabetes.hu/cikkek/hypertonia/1003/mit-erdemes-tudni-az-idegbantalomrol
https://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/302/a-periferias-neuropatia-es-tunetei
