Folytathatnánk a kérdések sorát: mennyire veszélyes, vagy épp mennyire számít „normálisnak? Mitől alakul ki? Hogy vehetjük észre?

A szívdobbanásaink valójában szívizmaink összehúzódásai és ellazulásai. E dobbanások rendszeres, egyenletes ütemben pumpálják a vért a testünk távoli pontjaira. A dobbanások ritmusa ugyan egyenletes, de változó sebességű: lehet gyorsabb, például, ha izgulunk vagy mozgunk, de lehet lassabb, ha alszunk.

Mi okozza, mi váltja ki ezeket az összehúzódásokat, mi tartja fent az egyenletes ritmust?

Szívünk jobb pitvarában található sinuscsomó adja az ingerületet – percenként kb. hetvenszer – ami a szívizmokat összehúzódásra készteti. A sinuscsomó azonban az idegrendszer „parancsára” teszi ezt a helyzetnek megfelelően: fokozhatja vagy lassíthatja a szívdobbanások sebességét. A szívritmus zavara, ha a normálisnál gyorsabban, lassabban vagy szabálytalan ütemben húzódik össze a szív.

Mivel a szívizmok összehangolt működése nagyon sok tényezőtől függ, zavarát is számos dolog okozhatja. Valójában a szívritmuszavarok meglehetősen gyakoriak, életünk során mindnyájunkkal megesik néhányszor. Ez leggyakrabban extraütések formájában jelentkezik, azonban ezeket sokszor meg sem érezzük.

Viszont nagy a kóros szívritmuszavar kockázata, ha:

• előfordult már családjában,
• cukorbeteg,
• túl sok koffeint, alkoholt fogyaszt, vagy drogokat használ,
• magas a vérnyomása,
• dohányzik,
• pajzsmirigy-betegsége van,
• alvási apnoéban szenved: vagyis alvás közben kihagy a légzése,
• koszorúér-betegsége vagy más szívbetegsége van, károsodtak a szív izmai.

Kérdés azonban, hogy miért, mitől alakulhat ki a szívritmuszavar?

1. Ha szívünk izmai károsodnak, a normális ritmus fenntartásához szükséges harmónia megszűnik köztük. Ha a szívkoszorú-ér beszűkül, vagy elzáródik, infarktus alakul ki, és elhalnak az izomsejtek. Megváltozik az ingerületvezetési és -képzési képességük.

Akkor is megváltozik az izmok ingerületvezetési képessége, ha gyulladás alakul ki a szívben. Ritmuszavart okozhat az is, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségű vér van a szívüregekben, amely feszíti a szív falát, de az is, ha egy billentyű szűkülete miatt a szívnek nagyobb erőfeszítést kell kifejtenie ahhoz, hogy a vért kipumpálja. 

És végül, az öregedéssel is tönkremehetnek a szív ingerületképző és -vezető szövetei.

2. Ha felborul a szervezet sóháztartása: azaz a kelleténél több vagy kevesebb nátrium, kálium, magnézium, kalcium van a szervezetünkben.

A magnézium hatással van az idegek és izmok közti jelátvitelre, nélkülözhetetlen az idegi ingerületvezetéshez, feltétlenül szükséges az izmok elernyedéséhez, nélküle folyamatosan összehúzott állapotban lennének. Ezzel ellentétben a kalcium összehúzódásra készteti az izmokat. A magnézium felelős a sejtjeinkben található ásványi anyagok arányának szabályozásáért is. Képes meggátolni, hogy a sejtek túl sok kalciumot vegyenek fel, ami megbéníthatná a szívizom működését. Vagyis a magnéziumhiány is oka lehet a szívritmuszavarnak.

Hirdetés

3. Ha a szervezet energia-, illetve oxigén-ellátása szenved zavart.

4. Ha stresszes helyzetbe kerülünk. Ez hat a vegetatív idegrendszerre, és így a szív ritmusa is felborulhat.

5. Ha pajzsmirigyünk túlműködik, felgyorsulhat az anyagcserénk, ez gyors és rendszertelen szívműködést okozhat.

6. Ha a nyaki ütőérben elhelyezkedő receptorok túlérzékenyek, ez megzavarhatja az idegrendszer szívnek küldött parancsait, és túlzottan lelassíthatja a szívet.

A szívritmuszavar tünetei lehetnek a szapora, rendszertelen szívdobogás és a pulzuskihagyás, a zavartság, kábultság, átmeneti eszméletvesztés, a múló látás- és beszédzavar, az epilepsziaszerű görcsök. A ritmuszavar egyik legsúlyosabb tünete lehet a keringés összeomlása. Artériás érelzáródások, embóliák is utalhatnak ritmuszavarra. 

E zavarokat 12-elvezetéses EKG vizsgálattal lehet feltárni. Aki például enyhe szívritmuszavart vesz észre, és csak azután megy orvoshoz, amikor a tünetek már elmúltak, érdemes 24 órás EKG-t készíteni. A terheléses EKG a sporttal, fizikai aktivitással összefüggő ritmuszavarok felderítésében segít. Ha szükséges, műtéttel járó vizsgálatot is végezhetnek elektrofiziológiai laborokban katéterrel. Ilyenkor sokszor azonnal meg is szüntetik a betegséget.

Ha megtalálták a szívritmuszavar okát, akkor célzottan kezelik. Ha például szívbetegség az ok, akkor azt kell kezelni. Ha valamilyen ásványi anyag hiánya okozza a zavart, akkor azt kell pótolni. Ha más betegség, akkor azt kell meggyógyítani, de ilyenkor is azonnal enyhíteni kell a tüneteket!

A szívritmuszavarokat meg lehet szüntetni például defibrillátorral, beültethető pacemakerrel kombinált defibrillátorral, de akár sebészeti úton is: a kóros ingerületvezetésű területeket eltávolítják vagy izolálják.

A mi dolgunk azonban a megelőzésre koncentrálni! Szívünk egészségéért a legtöbbet azzal tehetünk, ha mediterrán jellegű étrend szerint táplálkozunk – sok zöldség, olívaolaj, halak, kevés vörös hús - és rendszeresen mozgunk. Próbáljuk meg kerülni a kávét, az alkoholt, és egyáltalán ne fogyasszunk drogokat.