Ha egészségesen szeretnénk élni, nap, mint nap új fogalmakat tanulhatunk meg. De vajon tényleg értjük ezeket? Tudjuk, hogy melyik mire jó?

Az ételeink tápértékét, az alaptápanyagokból szerezzük, ezek szolgálnak építőanyagként, és adnak energiát. Ezekből kell viszonylag nagyobb mennyiséget fogyasztanunk. A járulékos vagy más néven védő tápanyagok viszont életfontosságúak: ide tartoznak a vitaminok és ásványi anyagok.

Belőlük mennyiségileg sokkal kevesebbre van szükségünk, mint az alaptápanyagokból, de nélkülük sincs élet. Ezek biztosítják ugyanis szervezetünk folyamatainak zavartalan működését. Hiányuk anyagcsere-folyamataink felborulásához, betegségekhez vezet. A vitaminok szerves anyagok, míg az ásványi anyagok szervetlenek. A vitaminok egy részét mi is képesek vagyunk előállítani, de jórészt táplálékkal vesszük fel őket (esetleg mesterséges készítményekből is pótolhatjuk). Az ásványi anyagokat nem tudjuk előállítani, tehát csak külső forrásból szerezhetjük be őket.

Besorolás szempontjából érdekesek a színezőanyagok, amelyeket a ballasztanyagok között helyezhetünk el, tehát eredetileg azt gondoltuk, hogy ezek nem szükségesek, csak kellemesebbé teszik a táplálékokat. Mára már tudjuk, hogy egyáltalán nem feleslegesek. Vegyük például a karotinoidokat, melyek a vörös-narancs színű növények színét adják! Ezek valójában a zsírszerű anyagok, így tulajdonképpen az alaptápanyagokhoz is tartozhatnának, élettani hatásukat tekintve azonban védőtápanyagok. Hasonló a zöld színért felelős a klorofill, és a Szent-Györgyi Albert által felfedezett flavonoidok is, amelyek a sárgaszínű ételek színéért felelősek. A színező vegyületek egyébként antioxidáns kémiai hatású vegyületek, mely tulajdonsággal bizonyos vitaminok, sőt ásványi anyagok is rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy gátolják a sejtek oxidálódását, romlását, a baktériumok szaporodását, a daganatok tápanyaghoz jutását.

Fókuszban a vitaminok

A vitaminok a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen szerves anyagok, amelyeket mi magunk csak kis mértékben tudunk előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk őket. Hiányukban ellenálló képességünk gyengül, a kórokozók könnyebben szaporodhatnak el testünkben. A vitaminokat az ABC betűivel jelöljük. Két nagy csoportra oszthatjuk őket zsírban oldódó (ADEK) és vízben oldódó (B-család, C-, Biotin vagy H és a kevéssé ismert F, P, U) vitaminokra. A zsírban oldódó vitaminokat tudjuk raktározni, a vízben oldódóakat azonban nem, így gyakorlatilag naponta hozzá kell jutnunk a szükséges mennyiséghez.

A B-vitamin család

A család óriási, legalább 13 féle B-vitaminból áll. Hatásuk ennek megfelelően komplex, szinte minden területen jelen vannak szervezetünkben. Lényegük az együttműködés: természetes formában sokszor együtt fordulnak elő a család tagjai, és hatásuk is erősíti egymást. A legnagyobb jelentőségük az idegrendszer működésének fenntartásában van, de hatással vannak a szénhidrátok, a zsírok, a kén és a vas anyagcseréjének, a sejtek oxidációs folyamatainak szabályozására, az enzimalkotásra, a szervezet energiaellátásának működtetésére is. B1 vitaminból igénylünk a legtöbbet, de pl. terhesség vagy stressz esetén elsősorban a B2 igény növekszik, a B6 a testfehérjék felépítésében is részt vesz, a B12 segíti a vérképzést és a növekedést. Ma már kaphatóak olyan készítmények is, amelyek benfotiamint, a tiamin (B1 vitamin) zsíroldékony formáját tartalmazzák.

A szegedi paprika titka: a C-vitamin

Hazánkban minden gyerek ismeri a C-vitamin előállításának csodálatos történetét Szent-Györgyi Albertről, aki nem akarta megenni a paprikát, így inkább kísérletezni kezdett vele a világ legnagyobb örömére. Így sikerült először nagy mennyiségben olcsón előállítani a C-vitamint, amely a sejtek oxidációs-redukciós folyamataira van jelentős hatással. Ha van elég C-vitamin a szervezetünkben, akkor hatékonyabban tudunk védekezni a fertőző betegségekkel szemben. Hiányában vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak lépnek fel.

D-vitamin a sötét évszakban is

A D-vitaminokat  bőrünk elő tudja állítani a napsugárzás segítségével. Ugyanakkor télen,  napsütés hiányában egyszerűen nem működik ez a folyamat, ráadásul a többi vitaminnal szemben ebből táplálékkal egyszerűen nem tudunk eleget bevinni a szervezetünkbe, vagyis ilyenkor pótolnunk kell. Hormonjellegének köszönhetően szinte minden szervrendszerünkre hat. Jelentős a szerepe a csontképzésben, de hat az izmokra is. A jó D-vitamin ellátottság csökkenti az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, és segíti a védekezést a kórokozók ellen. A tavaszi influenzajárvány és a felső légúti fertőzések hátterében is ott a súlyos D-vitaminhiány. Hiánya növeli a vastagbél- és az emlődaganat kockázatát. Szerepe van a nők termékenységére, a vetélések megelőzésére.

Fókuszban az ásványi anyagok

Az ásványi anyagok szervetlenek, szervezetünk nem tudja előállítani őket, de működéséhez mégis szükség van rájuk. Azokat, amelyek viszonylag nagyobb mennyiségben vannak jelen testünkben, vagyis a test tömegének körülbelül 0,005%-át teszik ki, makroelemeknek nevezzük. A mikroelemek, vagyis a nyomelemek pedig még ennél is kisebb mértékben találhatók meg szervezetünkben. Ezért pótlásukra is csak minimális adagban van szükség, de ettől még nagyon is jelentősek. Ha hiány lép fel, akkor ennek először jelentéktelenebb tünetei lesznek, de akár súlyos betegségekhez is vezethet a hiányállapot.

Cink a bőr szépségéért

A cink fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, a bőr épségének megőrzésében, a sebgyógyulásban, a pajzsmirigy működésében, a növekedésben és fejlődésben, az idegrendszer megfelelő működésében és még az egészséges spermák, sőt az inzulin termelődésében is. Egy tanulmány szerint majdnem olyan hatékony volt az aknés, pattanásos bőr gyógyításában, mint az antibiotikumok. Pótlása cukorbetegeknek, vegetáriánusoknak és azoknak is ajánlott, akiknek pl. influenza vagy megfázás következtében csökkent a védekező képességük.

Kezeld helyén a krómot!

A króm részt vesz a szénhidrát anyagcserében, segít, hogy az inzulin kifejtse hatását. Hiányában nagyobb valószínűséggel alakul ki koszorúér-betegség, valamint cukorbetegség is. Idősebb korban   mennyisége csökken a szervezetben.

Magnézium, az univerzális ásvány

Szervezetünk működéséhez szükséges ásványi anyagok közül az egyik legfontosabb a magnézium. Éppen ezért nem is nyom-, hanem makroelem, vagyis viszonylag nagyobb mennyiségre van belőle szükségünk. Szerepe fontos a szervezet energiafolyamatainak és anyagcseréjének szabályozásában. Hiánya gyorsítja a cukorbetegség kialakulását is, mert nem tud kellő mennyiségben kialakulni az inzulin. A magnézium felel az izmok ellazulásért is, így hiányában szívritmus-zavarok, hirtelen szívhalál léphet fel. A magnézium részt vesz a csontképzésben, hatással van az idegek és izmok közti jelátvitelre, nélkülözhetetlen az idegi ingerületvezetéshez, stresszcsökkentő hatása is jól ismert. E mellett antioxidánsként gátolja a gyulladásos folyamatokat, emeli a jótékony HDL koleszterin mennyiségét is, tágítja az erek belső átmérőjét.

Az öregedés elleni harc szelíd bajnoka a szelén

A szelén antioxidáns, és az oxidatív stressz, vagyis a szabadgyökök képződésének folyamatát befolyásolja, mellyel hozzájárul a szívproblémák, a bőrbetegségek, a stroke, az asztma, a pajzsmirigy betegségei, illetve a női és férfi meddőség megelőzéséhez.

Fő üzemanyag-ellátónk: a vas

A vas a hemoglobin alkotórészeként nélkülözhetetlen az oxigén szállításához a szervezeten belül. A vérszegénység hátterében gyakran áll a vashiány. Tünetei: fáradtság, gyengeség, teljesítőképesség csökkenése, bágyadtság, szédülés, levertség, sápadtság, súlyos esetben magas pulzusszám. A vashiány korai időszakában, a vérszegénység kialakulása előtt azonban nincsenek tünetek. Ez a hiánybetegség a nőket – különösen a fiatalokat – az átlagosnál nagyobb arányban érinti. A menstruáció miatt ugyanis 30%-kal több vasra lenne szükségük, mint a férfiaknak.

Fókuszban a színek

A növények színét a bennük lévő kémiai vegyületeknek köszönhetik. És bár változatosságuk gyönyörködtet minket, és ezért fogyasztásukhoz is nagyobb kedvet kapunk, de szerepük egyáltalán nem merül ki ennyiben. Érdemes tehát színessé tenni étrendünket!

Sárga, mint a flavonoidok

A flavonoidoknak antioxidáns, rákellenes, antibakteriális, gombairtó hatásuk van, és szerepet játszanak a kardiovaszkuláris betegségek elleni védekezésben is. A csoportba számos vegyület sorolható, például a Szent-Györgyi által izolált rutin (P vitamin), amelyből sok van a citrusokban, kamillában és csipkebogyóban is. Ezek elsősorban az érfalakra fejtenek ki jó hatást. De idesorolhatjuk a mostanában egyre ismertebb Máriatövist, amelyben szilimarin van. Ezt májvédő anyagként tartják számon, és jelentős szerepet tulajdonítanak neki a mérgek semlegesítésében, mely miatt a kemoterápia hatékony kiegészítője lehet.

Narancs, mint a karotinoidok

A karotin egy narancssárga színű pigment. A legaktívabb karotinoid a béta-karotin, amely az A vitamin előanyagának tekinthető. Míg az A vitamin, amely a látásra, a szövetek és csontok egészségére van hatással, csak állati szervezetekben fordul elő, hasonló hatású párja a növényekben megtalálható karotin. A likopin is a karotinoidok családjába tartozik. Antioxidáns hatású, és szerepet játszik számos daganatos megbetegedés megelőzésében, de mint antioxidáns a bőr öregedését is gátolja.

 Hirdetés