Bár a vérszegénység – a több lehetséges típus közül a B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység is – bármely életkorban kialakulhat, de mégis sokkal gyakoribb az idősebbek körében. Ennek magyarázatát kialakulásának okaiban kell keresni.

De mielőtt az okokra rátérnénk, érdemes röviden meghatározni, hogy

mi is az a B12-vitamin-hiány miatti vérszegénység?

A betegség lényege, hogy nagyon lecsökken a vörösvérsejtek száma a szervezetben. Egy kissé már az okokra is kitekintve, a vérsejtképzés kiindulásául szolgáló csontvelőben található sejtek a normálisnál ritkábban osztódnak, lényegileg B12-vitamin-hiány következtében. E közben a hemoglobinképzés zavartalanul működik, ezért nagyobb hemoglobintartalmú vörösvérsejtek keletkeznek, melyek egy része már a csontvelőben elpusztul. Tehát végül is kevesebb vörösvérsejt és ezért kevesebb oxigénszállító hemoglobin kerül a vérbe.

Visszatérve az okokra,

ahogy az előbb futólag már említettük is, a B12-vitamin-hiánnyal kezdődik minden. De vajon a B12-vitamin-hiányt mi okozza?

Mint minden hiánybetegségre, erre is igaz, hogy a hiány kialakulhat azért, mert valaki nem visz be elég vitamint a szervezetébe, vagy valamiért az átlagosnál nagyobb a vitaminigénye, esetleg a szervezet nem tudja hatékonyan felhasználni a bevitt mennyiséget, vagyis valamilyen felszívódási zavar okozza a hiányt.

Az első esetre példa lehet a vegán vagy vegetáriánus, esetleg valamilyen más okból nem megfelelően változatos táplálkozás, hiszen a B12-vitamint csak állati eredetű élelmiszerekkel tudjuk bevinni. Aki nem fogyaszt húst, májat, tejet, tojást, halat, tenger gyümölcseit, sajtokat vagy más tejterméket, nem jut elegendő B12-vitaminhoz. Nekik valamilyen kiegészítő vitamintermékkel kell bevinniük a szükséges mennyiséget, ami felnőtt férfiak és nők számára naponta 2-3 µg, de terhesség és szoptatás alatt: 3,5-4 µg.

És ezzel át is térhetünk a második esetre, amikor valakinek sokkal nagyobb a vitaminigénye, mint a megszokott. Erre a legjobb példa az előbb említett terhesség és szoptatás időszaka, amikor minden védőtápanyag-igény megnövekszik. De megnőhet a B12-vitaminigény akkor is, amikor valaki rendszeresen jelentős mennyiségben fogyaszt alkoholt.

És végül, de nem utolsó sorban érdemes azt is tudni, hogy általános táplálkozás mellett a táplálékok B12-vitamin-tartalmának csupán a 75%-a hasznosul a szervezetünkben. Ugyanis a felszívódáshoz elengedhetetlen az egészséges bélflóra. Akinek valamilyen okból nem teljesen egészséges a gyomra, bélflórája, az is pótlásra szorulhat!

Mi okozhat felszívódási zavarokat és ezek következtében B12-vitamin-hiányt?

A B12-vitamin-hiány a leggyakrabban a gyomornyálkahártya gyulladása, sorvadása miatt alakulhat ki, ami miatt nem termelődik a beteg szervezetében az intrinsic faktor nevű fehérje, amire szükség lenne a B12-vitamin felszívódásához. Az elsődleges sorvadásos gyomornyálkahártya-gyulladás oka egyelőre nem világos, de valószínűsíthetően egy autoimmun betegség következménye.

Ugyanakkor az intrinsic faktor termelésének elégtelenségét okozhatják a gyomor csonkolásos műtétei is.

A felszívódást akadályozhatják még bizonyos bélparaziták, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, a cukorbetegség bélrendszeri szövődményei és bizonyos gyógyszerek is: például savgátlók hosszú ideig tartó szedése, a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére gyakran kapott metformin tartalmú gyógyszerek, lisztérzékenység.

 A felsorolt B12-hiányhoz vezető okok között néhány nagyobb valószínűséggel fordul elő idősebb korban: ilyen például a cukorbetegség vagy a gyulladásos betegségek. Ezért alakulhat ki az idősebbek körében nagyobb valószínűséggel B12-vitamin-hiány, ennek következtében pedig vérszegénység. A felszívódási zavarra visszavezethető vérszegénység tehát jellemzően a 60 év felettiek betegsége, és a nőknél valamivel még gyakoribb.

Hirdetés

Milyen tünetek jelzik a vérszegénység kialakulását?

A hiánybetegségekhez hasonlóan a vérszegénység is fokozatosan alakul ki, és a korai tünetek nem egyértelműek. De ha tartós, heteken, hónapokon át tartó fizikai kimerültséget, fáradtságot tapasztal, ez is állhat a háttérben. Ez érthető is, hiszen a lecsökkent számú vörösvérsejt nem képes elég oxigént szállítani a test sejtjeihez. Ez elsősoran az agyat érinti, és fáradtságot, koncentrálási nehézségeket, fejfájást, szédülést okoz. Tapasztalhatunk émelygést, felgyorsult légzést, emelkedett szívfrekvenciát és a vérszegénység egyik legismertebb jelét, a sápadtságot is. Mivel a B12-vitaminhiány gyakran jár együtt a gyomor és a bél nyálkahártyájának gyulladásával, ezért a nyelv és az íny állapota is tünete lehet a betegségnek: a nyelv égő, pirosas lehet, és ínyvérzés alakulhat ki.

A B12-hiány az idegek burkában, a mielinhüvelyben is károsodást okozhat, amely pedig idegrendszeri zavarokhoz vezet: például zsibbadáshoz a kezekben és a lábakban, izomgyengeséghez, járási nehézségekhez, reflexkiesésekhez vagy kóros reflexek megjelenéséhez. Sokszor jelentkeznek már a többi tünet előtt is látászavarok, szagláskiesés, hirtelen fájdalmak, memóriazavarok, depresszió, hallucináció.

A vérszegénység kezelése a kiváltó ok megszüntetésével, magas dózisú B12-vitamin pótlással történik. E mellett szükség lehet még vas és réz, folsav és C-vitamin pótlására is. A fehérje- és energiadús táplálkozás pedig a vérképzés energiaigényét támogathatja.  A kezelést nagymértékben megkönnyíti, hogy ma már tabletta formájában is elérhető nagy dózisú B12-készítmény, így legtöbbször nem szükséges a korábban gyakran alkalmazott injekciós kezelés.

Források:

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/veszes_verszegenyseg_anemia

https://www.tromboziskozpont.hu/b12-vitaminhianyos-verszegenyseg

Eussen et al. Oral cyanocobalamin supplementation in older people with vitamin B12 deficiency: a dose finding trial. Arch Intern Med 2005;165:1167-1172.

Hunt el al. B12 deficiency. British Medical Journal 2014 Sep 4;349:g5226

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/21373/b12-vitamin

WPh/MB/2024-41. Lezárás dátuma: 2024.11.08.