Okozhat magas vérnyomást a folyamatos stressz?

Ebben a cikkünkben arra keressük a választ, hogy a folyamatos stressz miért az egyik kockázati tényezője, lehetséges kiváltó oka a magas vérnyomás betegségnek.

36576622_presentation_normal_none.jpg

Más szóval,

hogy függ össze a stressz és a vérnyomás?

A stressz az élő szervezet válasza egy bármilyen természetű megterhelésre. Ugyanakkor az élet szükségszerű velejárója, még alvás közben is ki lehetünk téve neki, a stresszmentes állapot gyakorlatilag a halállal egyenlő. A stressz során a szervezetünkben lejátszódó vészreakció segít a káros hatások leküzdésében, a körülményekhez való alkalmazkodásban.

A stresszválaszban hormonok kapnak nagy szerepet. A mellékvese velőállományából adrenalin, a kérgéből kortizol szabadul fel stressz hatására. A folyamat az agyban kezdődik, amikor felfogjuk a közeledő veszélyt, az információt értelmezzük, és riasztjuk agyunk parancsnoki központját, a hipotalamuszt. Ez az agyi terület az autonóm idegrendszeren keresztül az egész testtel kapcsolatban áll, dönt arról, hogy harcolni vagy menekülni fogunk-e. Az idegeken keresztül „felszólítja” a mellékvesét az adrenalintermelés megkezdésére.

Az adrenalin egyszerre szűkíti a vesék, a lép, a bélcsatorna, a bőr, és tágítja az agy, a máj, a szív és a vázizmok ereit, több vérhez és energiát adó szőlőcukorhoz jutnak az izmok. Megemeli a vérnyomást, és fokozza a szívműködést, felgyorsítja a légzést. A tüdő erei is kitágulnak, így több oxigén kerül az agyba, emiatt az éberség fokozódik. Közben a vészhelyzet leküzdéséhez nem szükséges szervek vérellátása csökken, mérséklődik a gyomor- és a bélműködés.

A vészreakció során felszabaduló adrenalin éberebbé, koncentráltabbá tesz minket. Érzékszerveink élesebbé válnak, például a látásunk is, amit a pupillák kitágulása is segít. Gyorsabban hozunk döntéseket. Az adrenalin egy ideig blokkolja a fájdalmat is. Fokozza a teljesítményt, nem törődünk a korlátainkkal.

Később az adrenalin szintje csökkenni kezd, elkezdődik a stresszválasz második szakasza. Ha agyunk még mindig veszélyt észlel, a mellékvese megkezdi a kortizol termelését, ami tartósabban tudja fenntartani a szervezet készenléti állapotát. Ugyanis a kortizol aktiválja a szervezet energiaforrásait. Megemeli a vércukorszintet, mert csökkenti a sejtek glükóz felvételét, blokkolja az izomsejtek inzulinreceptorait. Beindítja a zsírszövetek lebontását, sőt egy idő után az izmok fehérjéit is elkezdi lebontani. Magas kortizolszint mellett a szervezetünk tulajdonképpen prioritást állít fel az energiafelhasználásban: a stresszhelyzetekben kevésbé fontos szerveket és működési mechanizmusokat nem látja el energiával.

Milyen helyzetek válthatnak ki stresszt?

  • erőfeszítés (sport, munka),
  • megfeszített figyelem,
  • fájdalom, sérülés,
  • a betegség,
  • kudarc,
  • öröm vagy sikerélmény

Milyen stressz okozhat maradandó egészségkárosodást?

A stressz egyik formája az „alarm-típusú” stressz, ami leginkább az ijedtségnek felel meg. Például egy kellemes tavaszi séta során hirtelen nekiront a kerítésnek egy vadul ugató kutya. Beindul a vészreakció: a „küzdj vagy menekülj” válasz. Ha ilyenkor elfutunk vagy hangosan felkiáltunk, és a stresszhelyzet megszűnik, akkor a szervezet megpihenhet.

Ha egy rövid ideig tartó, jól körülírható, megfogható stresszhelyzetbe kerülünk, és aktívan reagálunk, a vészhelyzet elhárítása után azonnal bekapcsol a pihenésért és az emésztésért felelős paraszimpatikus idegrendszer, és ellensúlyozza a korábbi készültségi állapotot, nagyobb energiafelhasználást.

Modern korunkban a versengés, a gyakori változás, a döntési helyzetek váltják ki az alarmstresszt, ami vezetői helyzetben jellemző. A megfelelési kényszer, a tehetetlenség, az elvárásokkal való szembesülés megélése inkább a beosztottak, alárendeltek stressze. Ehhez vezethet a munkahelyi vagy értékrendbeli bizonytalanság, ha úgy érezzük, nem felelünk meg az elvárásoknak, lemaradtunk. De a családi, baráti, szerelmi kapcsolatokban megélt tartós konfliktusok is ugyanolyan nyomást helyezhetnek ránk, mint a létünket fenyegető veszélyek.

Ma már kevés olyan stresszhelyzet van, ami tényleg fizikai választ igényel, és társadalmunkban az ösztönös válasz nem is megengedett: nem szaladhatunk el, ha bántanak minket, és nem is üthetünk vissza. Vagyis a stresszhelyzet által kiváltott, de fel nem használt energia bennünk marad levezetetlenül.

Ha pedig a mozgósított energiát nem használjuk fel, a zsírok, szénhidrátok és az összecsapódott vérlemezkék lerakódhatnak az erek falaiban. Ezért ellensúlyozza a stressz hatását a rendszeres mozgás: felhasználhatjuk a felesleges energiát.

De a túl erős, az állandó, gyakran ismétlődő stressz – bármilyen típusú legyen is – megbetegíthet minket. A folytonosan magas vérnyomástól az erek fala elveszti rugalmasságát, az állandóan megfeszített izmokat nehezebb ellazítani, a pihenés még az alvás során sem lesz teljes. A folyamatos stressz hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, ezáltal megnövekszik a szervezetben az érszűkítő anyagok termelődése, ami magas vérnyomáshoz vezethet.

A két különböző stressz más betegségekre hajlamosít. Az alarmtípusú stressz inkább szív-érrendszeri betegségekben nyilvánul meg, mert ennél gyakoribb a vérnyomásemelkedés, a felgyorsuló szívverés. Míg a megfelelési kényszer kiváltotta stresszhez inkább emésztőrendszeri, gyomorbetegségek, irritábilis bélszindróma társul.

A magnézium és a stressz

A magnézium a stresszre adott reakcióban is szerepet kap, mert a magnézium megfelelő szintje nem engedi, hogy túl sok adrenalin szabaduljon fel. Vagyis a normális működéshez való gyorsabb visszatérést és a kóros kilengést akadályozza meg. E mellett az izmok elernyedéséhez is magnéziumra van szükség, tehát hozzájárul szívünk megpihenéséhez és a helyes szívritmus beállításához, valamint a stressz miatt megfeszülő vázizmok ellazulásához is.

Ráadásul az ok-okozat egymásra rakódik, és egyfajta ördögi körként működik! Magnéziumhiányban a stresszreakció erősebb lesz, és könnyebben állandósul. Ugyanakkor stresszhelyzetben intenzívebben is éljük fel magnéziumkészletünket: tehát amíg stresszben vagyunk, több magnéziumot ürítünk. Vagyis, ha eleve alacsony volt a magnéziumszintünk, és a stresszes állapot miatt több magnéziumot is veszítünk, a következő stresszhelyzetre még rosszabbul fogunk reagálni. Erre pedig csakis a megfelelő mennyiségű magnézium-bevitel lehet a megoldás.

Hirdetés

Mit ajánlunk?

A Magnerot tabletta a magnéziumot orotát molekulához kötött állapotban tartalmazza.

A magnézium felszívódása fokozódik, ha szerves savakkal egyidejűleg juttatják a szervezetbe, mint a Magnerot tabletta esetében is.

A Magnerot tabletta magnézium-orotát-dihidrát tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer.

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Mag/H/2021-27 Lezárás dátuma: 2021.06.04.

Azonban a stressz nem feltétlenül ártalmas. Sokszor a kellemes élmények, történések is nagyon hasonló élettani / biokémiai változásokat okozhatnak. Az eustressz, vagyis a „jó” stressz meg is erősíthet minket. Jellemzője, hogy a megterhelés megoldhatónak, leküzdhetőnek tűnik. A distresszről, vagyis a „rossz” stresszről akkor beszélünk, ha nagyon fenyegetőnek élünk meg egy helyzetet, teljesen kibillenünk egyensúlyunkból, a kimenetelt nem tudjuk megjósolni, nem vagyunk képesek befolyásolni. Állatkísérletekkel bizonyították, hogy ha a kísérleti alany el tudta hárítani a stressz kiváltó okát, egészséges maradt, ha nem, neurotikus lett, megbetegedett.

És nem csak az élethelyzettől, hanem a személyiségtípustól is függ, hogy milyen típusú stresszt élünk meg. A teljesítménystressz azokra jellemző, akik ugyan sóvárognak mások szeretetére, elismerésére, de nem bíznak abban, hogy ezt pusztán önmagukért megkaphatják, azt hiszik, ezért mindig nyújtaniuk kell valamit. Ha a szociális stresszt rosszul dolgozzuk fel, akkor depresszió alakulhat ki.

WPh/MB/2023-46. Lezárás dátuma: 2023.06.15.

Források:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr1718154618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása