A Diabétesz Világnapot minden évben november 14-én, Frederick Banting születésnapján ünnepeljük, mivel az inzulin felfedezését, amely Charles Best kutatóval végzett közös munka világraszóló tudományos eredménye, ehhez a naphoz kötjük.

Mindez 100 évvel ezelőtt 1921-ben történt. És bár óriási előrelépést jelentett a cukorbetegség gyógyításában, a kerek évforduló kiváló alkalom arra, hogy feltegyük a kérdést: sikerült-e megoldani a cukorbetegség gyógyításának minden problémáját az elmúlt évszázadban?

Sajnos, még most mindig sem lehetünk teljesen elégedettek. Egyrészt napjainkban még mindig cukorbetegek milliói nem jutnak hozzá a korai diagnózishoz, a megfelelő ellátáshoz és a szükséges ismeretekhez. Másrészt ahelyett, hogy egyre kisebb arányban alakulna ki a 2-es típusú cukorbetegség a népességben, szinte járványosan terjed világszerte. Pedig helyes életmóddal megelőzhető lenne, és ha ideje korán észrevennék, fegyelmezettséggel, megfelelő kezeléssel hosszú ideig élhetnének teljes életet a betegek.

Ma már több mint 460 millió cukorbeteg él világszerte, miközben minden második cukorbetegnél nem ismerik fel a diabéteszt! A cukorbetegség 4,2 millió ember halálát okozta 2019-ben világszerte, és az összes egészségügyi kiadás 10%-át tette ki a kezelésére költött összeg.

Mit kellene tennünk, hogy megállítsuk ezt a folyamatot? Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a helyes táplálkozás és a testmozgás népszerűsítésére, és nem csak szavakkal, de gyakorlati, élményszerű oktatással, kezdve az óvodai, iskolai konyhákon, főzőszakkörökön, sportfoglalkozásokon. E mellett nagyon fontos lenne a szűrés bevezetése is minél szélesebb körben, mert a korai diagnózis korai kezelést tesz lehetővé, amely előnyösen befolyásolja a cukorbetegség lefolyását és a szövődmények kialakulását.

Hogyan előzhető meg a cukorbetegség és hogyan tartható kordában, ha mégis kialakult?

A kulcs a helyes táplálkozás, a mozgásgazdag életvitel, a stresszszint csökkentése, a megfelelő mennyiségű pihenés, alvás!

Az egészséges embereknek is figyelniük kell inzulintermelésük kímélése és vércukorszintjük fenntartása érdekében a táplálkozás mennyiségi és minőségi jellemzőire, de a cukorbetegeknek ez élet-halál kérdés!

Napi szénhidrát-beviteli mennyiség

Egy egészséges embernek a napi szénhidrát-beviteli mennyiség 4-6 g/testsúlykilogramm, vagyis 60 kg esetén 240-360 g. A cukorbetegek napi javasolt szénhidrát-beviteli mennyiségét az orvos személyre szabottan állapítja meg, de a nőknek általában naponta 140-180 g, a férfiaknak pedig 160-200 g szénhidrátot szabad fogyasztani.

A szénhidrátok helyes elosztása

Ezt a szénhidrátmennyiséget ideális esetben napi 5-6 étkezésre kell elosztani. Cukorbetegeknek reggelire 25-30 g, ebédre 50-60 g, vacsorára 40-45 g, köztes étkezésekre pedig 10-20 g szénhidrát tartalmú étrend javasolt.

Minőségi szempontok

Egy cukorbetegnek egyáltalán nem szabad finomított cukrot, szőlőcukrot, mézet tartalmazó ételeket, italokat fogyasztaniuk. Ha szükséges, cukorpótlót vagy édesítőszereket kell használniuk. Ugyan korlátozott mennyiségben fogyaszthatnak gyümölcsöket, tejtermékeket, de nagyon fontos ezek mennyisége, elosztása és a helyes gyümölcsválasztás is. Tejből maximum napi fél liter a megengedett mennyiség több részre osztva. Gyümölcscukorból napi 50 g-ot vihetnek be, ami kb. fél kiló gyümölcs, amelybe a gyümölcslevek, a diétás lekvárok, a kompótok is beleszámítanak. Keményítőt tartalmazó élelmiszereket – kenyeret, tésztát, rizst, burgonyát, lisztet – szabad enniük, de csak a megadott mennyiségben, és jó, ha a rostban gazdag, alacsony glikémiás indexű változatot választják. Az alacsony szénhidráttartalmú, főleg rostokat tartalmazó zöldségek, főzelékek nyersen, párolva vagy salátának szabadon fogyaszthatók cukorbetegeknek is.

Bár az egészséges emberek eltérhetnek e szigorú szabályoktól, de az elveket nekik is érvényesíteniük kell: minél kevesebb gyorsan felszívódó finomított szénhidrátot, minél több teljes kiőrlésű gabonát, nyers zöldséget, gyümölcsfélét tartalmazzon az étrend!

Hirdetés

Felszívódási sebesség, avagy a glikémiás index

Végül, de nem utolsó sorban az egyes táplálékok glikémiás indexére (GI) is figyelni kell, vagyis arra, hogy mennyire gyorsan szívódik fel egy bizonyos szénhidrát.

A leggyorsabban felszívódó cukor a glükóz, vagyis a szőlőcukor, glikémiás indexe: 100. A többi szénhidrát vércukoremelő képességét ehhez viszonyítjuk. 55-ös GI alatt alacsonynak, 55-69 között közepesnek, 70-100 között magasnak számít egy táplálék glikémiás indexe.

A szénhidrátok közé tartoznak a cukrok (glükóz, fruktóz, szacharóz), a keményítő és a cellulóz, vagyis a rostok. A rost formájában előforduló szénhidrátok a szervezet számára szinte egyáltalán nem hasznosíthatók, csökkentik a többi szénhidrát felszívódásának sebességét, jóllakottság-érzést okoznak, és növelik a táplálékok áthaladási idejét. Ezért szabad nyers és ízesítetlen zöldséget nagyobb mennyiségben is enni!

Ünnepeljük együtt a cukorbetegség világnapját cukorbetegnek is fogyasztható desszertekkel!

Főétkezésre fogyasztva a desszertnek is bele kell férnie az összes javasolt szénhidrát mennyiségbe, a köztes étkezéseknél pedig önmagában nem szabad meghaladnia ezt. Egy adag édesség tehát legyen 250 kcal és kb. 10-20 g szénhidrát alatt, de analóg inzulin kezelés esetén ennyi is csak a főétkezéseken belül fogyasztható.

Fahéjas szilvás csemege (4 adag)

• 40 dkg tisztított szilva
• 2 dkg dió (vagy hámozott mandula)
• 2 tojásfehérje
• energiamentes édesítőszer pl. sztévia
• 1 dkg 50% zsírtartalmú margarin
• őrölt fahéj

A szilvát kimagozzuk, a mag helyére egy mandulát vagy gerezd diót teszünk. A tojásfehérjéből kevés édesítővel kemény habot készítünk. A szilvákat margarinnal megkent hőálló tálba rakjuk, rányomjuk a habot. Sütőben addig sütjük, míg a hab kissé megpirul. Melegen, és hidegen is fogyasztható.

1 adag tápanyagtartalma:

• Energia: 104 kcal
• Fehérje: 1,4 g
• Zsír: 4,1 g
• Szénhidrát: 13,6 g

Sárgarépás, kókuszgolyó (kb. 20 db)

• 30 dkg sárgarépa
• 23 dkg cukormentes darált háztartási keksz
• 3 dkg xilit
• 1 db citrom
• 10 dkg kókuszreszelék

A sárgarépát reszeljük le apró lyukú reszelőn, a xilitet daráljuk le, és a darált keksszel tegyük őket a keverő tálba. Reszeljük hozzá a citrom héját, és facsarjuk ki a citrom levét. Adjunk hozzá 3 dkg kókuszreszeléket, és dolgozzuk össze a masszát. Formázzunk belőle diónyi (kb. 3 dkg-os) gombócokat, és hempergessük meg a maradék kókusz reszelékben, ehhez használhatunk kakaóport, vagy darált diót is. Xilit helyett használható eritrit, vagy sztévia is.

1 db tápanyagtartalma:

• Energia: 90 kcal
• Fehérje: 1,5 g
• Zsír: 4,3 g
• Szénhidrát: 11,4 g

Fehér csokis barackos torta (16 szelet)

• 4 tojás + 2 evőkanál víz (készíthető 6 tojásból is)
• 10 dkg eritrit (lehet xilit is, de akkor több lesz az energia és a szénhidrát tartalma)
• 12 dkg liszt
• 1 evőkanál mézessütemény fűszerkeverék
• 1 csomag sütőpor
• 20 dkg diétás baracklekvár
• 15 dkg (2 db 75 g-os) diétás fehér csokoládé (maltittal)
• 7 dkg vaj
• 1 evőkanál olaj

A tojássárgákat összekeverjük  2 evőkanálnyi langyos vízzel, majd kikeverjük a fele cukorpótlóval. A maradék cukorpótlóval a tojásfehérjéket kemény habbá verjük. A tojás sárgákhoz keverjük a sütőporral és a mézessütemény fűszerkeverékkel elkevert lisztet, majd óvatosan a tésztába keverjük a felvert tojásfehérjét. A piskótamasszát közepes lángon süssük ki tortaformában. Ha elkészült, a tortakarikát élére állítjuk, hagyjuk kihűlni. A formából kiszedve, vágjuk ketté, és kenjük meg a felmelegített lekvárral a két réteg között, majd a tetejét. Hűtsük legalább egy órát. Ha letelt az idő, gőz felett olvasszuk fel a csokoládét, keverjük bele a vajat és az olajat, és húzzuk be a tortát.

1 szelet tápanyagtartalma:

• Energia: 139 kcal
• Fehérje: 3,0 g
• Zsír: 8,4 g
• Szénhidrát: 14,5 g