Az etil-alkohol vagy etanol – amit egyszerűen csak alkoholként ismerünk – számos különböző élettani hatással lehet szervezetünkre. De még mielőtt a részletekbe belemennénk, fontos kiemelni, hogy fogyasztása csak egy egészen kis mennyiségtől eltekintve káros rövid és hosszú távon is.

Milyen mennyiségben nem káros az alkoholfogyasztás?

Maximum naponta 2,5 deciliter sör vagy kb. 1 deciliter bort fogyasztása lehet megengedett. Ebben a mennyiségben lehetnek az alkoholnak pozitív hatásai is, azonban ennél több alkohol gyakorlatilag méreg.

Az alkohol lebontása

Többnyire a szájüregből kerül az alkohol a nyelőcsövön keresztül a gyomorba. Itt kezdődik meg a felszívódása a véráramba, de nagyobb része a vékonybélből szívódik fel. A véráram a májba szállítja, ahol megkezdődik a lebontása. Ha több alkoholt iszunk, a máj nem tudja az összeset lebontani, ezért bizonyos mennyiség a vérben marad. Ez jut el az agyba, és okozza a részegség tüneteit. Ha az alkoholt nem isszuk, hanem gőzét inhaláljuk, a tüdőből sokkal gyorsabban szívódik fel, és elkerüli a májat, vagyis a méregtelenítés nem indul be. Az elfogyasztott alkohol 5-10%-a ürül ki elbomlás nélkül a szervezetből vizelet formájában vagy a tüdőn keresztül kilélegezve.

Az alkohol lebontása bonyolult és lassú folyamat, melynek köztes termékei a szervezetre nézve gyakran károsabbak, mint az alkohol maga, és a bomlás során szabad gyökök is képződnek. A köztes termékek bekerülhetnek a véráramba, ahonnan vagy kiválasztódnak, vagy más folyamatok szereplőivé válnak.

A máj átlagosan óránként 0,1 gramm alkohol lebontására képes testsúlykilogrammonként, amely körülbelül megfelel a 0,1%-os véralkoholszintnek. Vagyis ha egy 60 kilós ember megiszik egy fél liter sört, kb. 3-3,5 órán keresztül végzi a máj a méregtelenítést. Nagy mennyiség bevitele esetén a lebontás megerőltető a máj számára, különösen, ha gyakran túllépi az alkoholfogyasztás ezt a határt.

Egy átlagos felnőttnek:

• 1,6 óra kell 1 korsó 4%-os sör alkoholtartalmának vagy 2 dl 10%-os bor,
• 2 óra 0,5 dl 50%-os pálinka lebontásához.

Hogyan hat az alkohol rövidtávon?

Az alkohol rövid távú hatása a vérben lévő alkohol mennyiségétől függ, de ez mégsem adható meg objektíven: különböző emberek teljesen másképp reagálhatnak ugyanarra a mennyiségre! Általánosságban mégis kijelenthető, hogy kb. 0,5 ezrelék alatt az alkoholfogyasztásnak nincsenek következményei, a fogyasztó tudata teljesen tiszta marad. Ezután jön az eufórikus állapot, amikor az italozó felszabadulttá válik, de mozgása már ügyetlenebb. A következő stádiumban a hangulat már kiszámíthatatlan, az önkontroll elvész, lassulnak a reflexek, romlik az érzékelés, a felfogás, az egyensúlyérzet és az emlékezet. Ennél több alkohol elfogyasztása már súlyos zavarodottsággal, kiszámíthatatlan reakciókkal, a tudatosság elvesztésével jár, továbbá rosszullét kíséri: fejfájás, hányinger. 2,5 ezrelék felett nagyon lelassulnak a reakciók, fokozott rosszullét, teljes koordinálatlanság, vizelettartási problémák jelentkeznek, és gyakorlatilag bármikor képes elaludni az alkoholt fogyasztó. A következő „kómás” állapotban előfordulhat a teljes eszméletvesztés, a kórosan alacsony testhőmérséklet, a légzés, a keringés koordinálatlanná válása vagy a légzés leállása. Öt ezrelékpont feletti véralkoholszint súlyos alkoholmérgezést okoz, túlélni gyakorlatilag lehetetlen.

A nők szervezete érzékenyebb az alkoholbevitelre, mert ők általában eleve kisebb testtömeggel rendelkeznek, mint a férfiak, és mert sejtjeik víztartalma is alacsonyabb, mint a férfiaké. Ezért kevesebb alkohol is erős hatást válthat ki náluk, rádadásul a méregtelenítés is lassabban zajlik le. Így aztán a női májat könnyebb túlterhelni, az alkohol pszichikai hatásai is fokozottan érvényesülhetnek a nőknél. A terhes anyák alkoholfogyasztása nemcsak rájuk nézve veszélyes, mert a vér a magzati keringésbe is beviszi az alkoholt, amely fejlődési rendellenességeket okozhat.

Hogyan hat a rendszeres alkoholfogyasztás az idegekre és az idegrendszerre?

A vérrel az alkohol a központi idegrendszerbe is eljut. Ott leginkább két ingerületátvitelért felelős anyagra van hatással: az idegsejtek kommunikációját gátló gamma-aminovajsavra, a GABÁ-ra és a kommunikációt serkentő glutamátra. Vagyis az alkohol kettős gátlást vált ki, hiszen a serkentőt gátolja, a gátlót serkenti. Ezért csökkenti az alkohol a reakcióidőt: hiszen az idegsejtek működése és a köztük lévő kommunikáció is lelassul.

Mivel ez a folyamat egyrészt leginkább a kisagyi területet érinti, amely az összehangolt finom mozgásért felelős, ez csökken a leggyorsabban és leginkább a részegség alatt. A másik erősen érintett terület a hipotalamusz, amely gátlásának köszönhető, hogy az ittas ember agresszívvé válik, és emlékezetkiesést tapasztalhat.

A fent leírt folyamat rövidtávon, egyszeri alkoholfogyasztásnál is lejátszódik, de a rendszer az alkohol lebomlása után helyreáll, azonban, ha valaki rendszeresen sok alkoholt fogyaszt, az idegsejtek folyamatosan károsodnak, és számuk lecsökken. Ez elbutuláshoz és a memória elvesztéséhez vezet. A rendszeres alkoholfogyasztás a szemizmok egy részének kétoldali bénulásához és a járás, a törzs egyensúlyának elvesztéséhez is vezethet.

Az alkoholizmus gyakran jár együtt táplálkozási zavarral. Az alkohol gyorsítja a B-vitaminok felhasználását is, illetve a bélrendszer elváltozása miatt romlik a felszívódása. Ez együttesen vitaminhiányhoz vezet. A B-vitaminhiányban pedig kialakulhat az alkoholos polineuropátia, vagyis a perifériás idegek károsodása. Az agy a perifériás idegeken keresztül irányítja a testet és ezeken keresztül fogadja az információt.

Ha a perifériás idegek megsérülnek, a végtagok zsibbadhatnak, fájdalom és érzéscsökkenés is kialakulhat. E mellett mozgászavarok, bizonytalan mozgás, izomsorvadás léphet fel. Az érzészavarok és a végtagoknyomáspontjainak változása fekélyhez is vezethet, és ha nem történik megfelelő kezelés, amputációra is sor kerülhet.   Ennek elkerülése érdekében nagyon fontos a megfelelő kezelés: az alkohol elhagyása, gyógyszeres kezelés és vitaminpótlás.

Hirdetés

Pszichológiai függőség is kialakulhat, mert a hipotalamusz, vagyis a jutalomközpont növeli a dopamintermelést, és a receptorok száma is csökken. A függők, vagyis az alkoholbetegek személyisége súlyosan torzul, érzelmi életük elsivárosodik. Körükben gyakori a depresszió, az öngyilkosság. Az alkoholos pszichózisban hallási hallucinációk, üldöztetés téveszmék, agresszív vagy paranoid viselkedés is előfordulhat.

Az alkohol hatása a májra

Mivel az alkohol méreg, és a máj feladata a méregtelenítés, ezért a rendszeres nagymennyiségű alkohol ezt a szervet károsítja a leginkább az idegrendszer mellett. Az alkohol okozta májkárosodásnak három stádiuma van.

Az alkohol lebontását enzimek végzik. Ezek alkoholfogyasztás esetén aktivizálódnak, sőt termelődhetnek is egészen addig, amíg szükség van rájuk. Rendszeres fogyasztás esetén az enzimek mennyisége nő, amely miatt gyorsul a lebontás, „jobban” bírja az alkoholt az italozó. Ugyanakkor éppen ezért egyre több alkohol bevitelére van szükség ahhoz, hogy az alkohol kiváltsa azt a hatást, amiért fogyasztják. Ezzel egy ördögi kör alakul ki.

Az alkohol lebontása során felszabaduló szabad gyököket és más mérgező köztes termékeket a máj raktározza, de kapacitása véges, és a raktározást végző sejtek más feladatot nem tudnak ellátni, ezért májelégtelenségi panaszok alakulnak ki. Egy bizonyos határ felett már nem tud a máj regenerálódni, és az aktív sejtek száma nagyon lecsökken. Először mérete megnő, kialakul az alkoholos zsírmáj, majd később a májzsugor, vagyis cirrózis alakul ki. Az is lehet, hogy a máj „megpróbál” aktív sejteket létrehozni, ez pedig rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatával jár.

A májkárosodás miatti fehérjeanyagcsere-eltérések vérzékenységhez is vezetnek. Gyakran kíséri a májzsugort a nyelőcső falában futó vénák kitágulása, megrepedése, mely gyakran halálos kimenetelű.

A rendszeres alkoholfogyasztás további negatív élettani hatásai

• Az alkohol karcinogén, a rendszeres alkoholfogyasztás rákot okozhat: gyakran ez áll a gége-, a nyelőcső-, a máj- és a gyomorrák hátterében.
• Károsítja a hasnyálmirigyet is, amelyre súlyos fájdalommal kísért gyulladásos elváltozások utalnak. Irritálja a gyomor falát, amely gyulladásokhoz is vezethet.
• Keringési panaszokat: szívelégtelenséget, szívritmuszavart, magas vérnyomást okozhat.
• Az anyagcsere felborul: megnő az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás kockázata, emelkedik a vér koleszterin- és zsírsavszintje.
• A vércukorszint kórosan lecsökkenhet, mely súlyos esetben kómát, halált okozhat.
• Az alkoholbetegek immunrendszere romlik, megnő a tüdőbetegség előfordulása.
• Az alkohol hat a nemi szervekre, szexualitásra is: az emlő megnövekedhet a férfiaknál, heresorvadás és impotencia alakulhat ki.
• Gyorsítja a gyógyszerek felszívódását, ami leginkább a nyújtott hatású, napi egyszeri alkalmazású gyógyszereknél jelent problémát. Központi idegrendszerre kifejtett hatása miatt az altatók, nyugtatók, kedélyjavítók, antidepresszánsok, szorongásgátlók hatása kiszámíthatatlanná válik.
• A rendszeres alkoholfogyasztás károsítja a vérképzést: a beteg vérszegénnyé válhat.

 Az alkohol jótékony hatásai, ha más formában vagy nagyon kis mértékben alkalmazzák

• Gátolja a baktériumok szaporodását, 20%-os oldata a legtöbb baktériumot megöli.
• Külsőleg alkalmazva hűsíti a bőrt, a pórusokat összehúzza, gyulladást csökkent és fájdalmat csillapít, ezért a pattanásos arcbőr kezelésére ajánlott.
• Kitágítja a hajszálereket, csökkenti a testhőmérsékletet.
• Önmagában is rendelkezik fájdalomcsillapító hatással: de elernyeszti a simaizmokat is, csillapítja az ilyen görcsöket és fájdalmat.
• A fent említett minimális alkohol megemeli a vérben a jó HDL-koleszterin szintjét, amely tisztítja az erek falait, csökkenti az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázatát.
• Fokozza a vérkeringést.
• Segíti a gyomorban a lipidek emésztését.
• A vörösbor magasabb vastartalma jól hat a vérképzésre.
• Kis mértékben fogyasztva növelheti az étvágyat.