Ön évek óta cukorbeteg, megtanulta és helyesen alkalmazza az életmódra vonatkozó orvosi utasításokat, tudja mit, mikor és mennyit ehet, szedi gyógyszereit, rendszeresen mozog, de nem terheli túl magát? Ha mindez igaz, akkor jó esélye van rá, hogy hosszú ideig további kockázatok és korlátozások nélkül jó életminőségben élhet? Vagy esetleg még vannak tényezők, amelyek fenyegetik egyensúlyát?

1. Ihat-e alkoholt egy cukorbeteg?

Az alkoholfogyasztás kérdése nagyon nehéz, mivel sok ellentétes irányba mutató szempontot is figyelembe kell venni. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy-egy alkalommal, mértékletesen és bizonyos italok fogyasztása nem tilos cukorbetegeknek sem. Az első szempont, hogy az ital tartalmaz-e cukrot, mennyi a szénhidráttartalma. A likőrök, koktélok, pálinkák, édes borok és pezsgők sok cukrot tartalmaznak, ezért először gyorsan megemelkedik a vércukorszint, később pedig hirtelen túlzott mértékben lezuhanhat, mert az alkohol lebontása gátolja a máj glükózkibocsátását. Vagyis a száraz borok, pezsgők, hozzáadott cukrot nem tartalmazó italok fogyaszthatók. A sör ugyan nem édes, de magas a szénhidrát tartalma, amit bele kell számolni a napi és egy-egy étkezésen megengedett mennyiségbe.

Ugyanakkor mivel az alkohol gátolja a máj glükózkibocsátását, ezért még csökkentheti is a vércukorszintet. Valójában éppen ez a legnagyobb kockázata, ezért jó, ha étkezésekkor fogyaszt alkoholt a cukorbeteg. Legjobb alacsony glikémiás indexű, rostban gazdag, teljes kiőrlésű szénhidrátot választani az alkohol mellé.

A vércukorszint-csökkentő hatása miatt azonban nem árt óvatosan bánni a fizikai aktivitással is! Ugyanis az intenzív tánc, az egész napos bulizás, a fesztiválhelyszínek közötti hosszú gyaloglás veszélyes is lehet. Jó, ha ilyenkor gyakrabban méri a vércukorszintjét a beteg.

Az alkoholos italok mellett vizet is kell inni, mert egyébként könnyen kiszáradhat a cukorbeteg, ettől sűrűbbé válhat a vér, ami magasabb vércukorszintet eredményez.

És végül, de nem utolsó sorban a rendszeres, nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása károsíthatja az idegeket, vagyis neuropátiát okozhat. Mivel a cukorbetegségnek egyébként is az egyik leggyakoribb szövődménye a neuropátia, annál a cukorbetegnél, aki rendszeresen iszik, sokkal valószínűbb a kialakulása.

2. Hogy hat a nagy meleg a cukorbetegekre?

Hőségben kritikus mértékben csökkenhet a vércukorszint. Ezért nagy melegben érdemes gyorsan (szőlőcukor, gyümölcslé) és lassan felszívódó szénhidrátokat (például koprás keksz) is készenlétben tartani a hipoglikémia esetére. Ha leesik a vércukorszint, először a gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasszuk el, majd a lassan felszívódó szénhidrátot. Az alacsony vércukorszint gyorsabb kiszáradáshoz is vezethet, vagyis sok folyadékot is kell fogyasztani. Nagy melegben a cukorbetegeknek kerülniük kell az aktív erőfeszítést, és érdemes több pihenést is beiktatni, és gyakrabban mérni a vércukorszintet!

3. Milyen következményei lehetnek annak, ha egy cukorbeteg, influenzás lesz?

A diabéteszes betegek az egészséges embereknél sokkal nagyobb valószínűséggel kapják el a fertőzéseket, köztük a vírusfertőzéseket is, és sokszor súlyosabb a betegség lefolyása náluk. Ez különösen igaz akkor, ha a cukorbeteg anyagcsere állapota nem megfelelő, vagyis vércukorszintje magasabb az elvárt értékeknél, esetleg ingadozó a táplálkozási, gyógyszerezési és életmódszabályok nem megfelelő követése miatt. A vér magas cukortartalma miatt a gombák, baktériumok és más élősködő mikroorganizmusok is könnyebben szaporodnak a szervezetben. Ráadásul a folyamat kétirányú: a fertőző betegségek ingadozóvá teszik a vércukorszintet is.

Hirdetés

4. Mire számíthat a cukorbeteg, ha folyamatos stressznek van kitéve?

Az élettanban a stressz alatt nemcsak a mentális stressz értik, hanem az olyan fizikai hatásokat is, mint a betegségek, sérülések. A lelkiállapotunkra ható stressz alatt az életünket  zavaró és időlegesen megoldhatatlannak tűnő problémákat értjük, párkapcsolati, munkahelyi konfliktusokat, az anyagi problémákat, amelyek nyomasztanak minket. A fizikai és a lelki stresszre a szervezet az úgy nevezett stresszhormonok szintjének emelésével reagál. Ezek segítik a sejteket a zsírból és szénhidrátból származó energia hatékony felvételében. A vércukorszint megemelkedik, és normál esetben a glükóz bejut a sejtekbe. A cukorbetegeknél az inzulin hiánya miatt nem jut be a glukóz a sejtekbe, és szintje megemelkedik a vérben. Ha a stressz hosszú ideig tart, a stresszhormonok sokáig termelődnek, a folyamat krónikussá válik. Ráadásul mentális stressz esetén a folyamat értelmetlen is, hiszen nem testi okokat kell leküzdeni a többletenergiával, hanem a fejünkben lévő gondolatokat. Ha mindezt stresszevés és csökkenő fizikai aktivitás is kíséri, a cukorbetegek állapota tovább romolhat.

Ezért vezethet a stressz inzulin-rezisztenciához, csökkenő glükóztoleranciához, amely pedig a diabétesz előszobája, de a stressz a már kialakult cukorbetegséget is súlyosbíthatja, felboríthatja a vércukor egyensúlyát.

5. Nem alszik eleget? Súlyosbodhat a cukorbetegség!

A rendszeres alváshiány is káros hatással van a cukorbetegségre. Egyrészt számos megfigyelés alátámasztja, hogy az éjszakai munka megzavarja a cirkadián ritmust.  Az alvás és az éhségközpont szabályozása között szoros összefüggés áll fenn. Kimutatták, ha egy héten keresztül valaki napi négy órával kevesebbet alszik, mint amennyi az életkorából adódóan szükséges lenne, akkor lecsökken a jóllakottságot jelző hormon, a leptin szintje, az étvágyserkentő hormon, a ghrelin szintje pedig növekszik, továbbá csökken az inzulin iránti érzékenység is. Az alacsonyabb leptinszint lassítja az anyagcserét is. Mindez együtt növeli az elhízás kockázatát, és rontja a cukorbeteg állapotát.

6. Hogyan hat egymásra a cukorbetegség és a COVID-19 fertőzés?

Sajnos, a koronavírus a többi fertőzésnél jelentősebb hatással lehet a cukorbetegek állapotára. Az már széles körben ismert, hogy a cukorbetegség kockázati tényezőt jelent a koronavírus lezajlásának és a szövődmények kialakulásának súlyosságára nézve. Ahogy a megfertőződés is sokkal valószínűbb cukorbeteg esetében, mint az egészséges emberek között. De ha valaki megfertőződött, valószínűbb, hogy diabéteszes ketoacidózis alakul ki nála. Vagyis a Covid-19 fertőzés és a cukorbetegség kölcsönösen súlyosbíthatják a másik betegséget.

Azt is sok esetben megfigyelték, hogy a COVID-19 fertőzésből felépülve sok embernél hirtelen cukorbetegség alakul ki. Egyes kutatások szerint a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei jelentős számú úgynevezett ACE2-receptort tartalmaznak, akárcsak a tüdő. Ahogy más, a glükóz anyagcserében részt vevő szervekben, például a májban és a zsírszövetekben is megtalálható ez a receptor. Feltételezik, hogy ezek a receptorok kötődnek a koronavírus tüskefehérjéihez. Elképzelhető az is, hogy a koronavírus-fertőzés az ACE2 receptorokon keresztül károsíthatja a hasnyálmirigy béta sejtjeit is. Az is hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához, hogy a koronavírus gyulladást okoz, ami pedig inzulinrezisztenciát eredményezhet. Azt azonban egyelőre nem tudjuk, hogy a Covid-19 hatására klasszikus 1-es, 2-es típusú vagy esetleg egy új fajta cukorbetegség jöhet létre. Azt sem tudjuk még, hogy az így kialakult cukorbetegség egy idő után megszűnik-e, vagy állandósul. Az sem kizárt, hogy a COVID-19 általánosságban megnöveli a jövőbeni cukorbetegség kockázatát. És az sem teljesen tisztázott még, hogy a Covid-19 valóban „kiváltja-e” a cukorbetegséget, vagy csak előre hozza kialakulását azoknál, akiknél ez a folyamat már egyébként is elkezdődött.