Bár egy fiatal, nem dohányzó, alkoholt rendszeresen nem fogyasztó, krónikus betegségben nem szenvedő és kiegyensúlyozottan táplálkozó embernek nem kell aggódnia, hogy valamilyen hiánybetegsége alakul ki, de ha ezekből egy, vagy esetleg több dolog nem igaz Önre, akkor az idegei egészsége veszélybe kerülhet.

Milyen életmód, milyen állapotok veszélyesek idegeinkre?

Bizonyos betegségek, állapotok, rossz szokások következtében csökkenhet a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása. Ez ezt jelenti, hogy hiába táplálkozik egészségesen valaki, ha van például egy bélbetegsége, a szervezete nem jut ugyanannyi vitaminhoz az adott mennyiségből, mint egy egészséges emberé. E mellett sokszor ugyanez az állapot vagy szokás meg is növeli a szervezet vitaminigényét. Mindez hiány kialakulásához vezethet.

Ugyan néhány esetben elég lenne felhagyni a rossz szokással, de sokszor nemcsak rajtunk áll a döntés.

1. a gyomor- és bélbetegségek rontják a felszívódást;

2. a cukorbetegség is rosszul hat a B-vitaminok felszívódására, miközben az igény megnövekszik;

3. dohányzás: nagyobb a vitaminigény;

4. alkoholizmus: nagyobb a vitaminigény, rosszabb a felszívódás;

5. terhesség: megnövekszik a szervezet vitaminigénye;

6. idős kor: romlik a felszívódás;

7. bizonyos gyógyszerek szedése, pl. fogamzásgátlók: rontják a felszívódást. 

Végül, de nem utolsó sorban van olyan helyzet, amikor az étrend vagy az életmód szükségszerűen korlátozott, vagyis nem a felszívódással, hanem a bevitellel van baj.

8. vegetáriánus életmód: B12-vitamin- vagy vashiányhoz vezethet

9. korlátozott időtöltés a napon: D-vitaminhiányt okozhat.

Milyen vitaminokra és ásványi anyagokra van szükségünk idegeink egészségéhez?

• A B-vitaminok hiánya  leggyakrabban idegrendszeri hiánybetegséghez vezet, a B-vitaminok közül a B1-vitaminnak van a legnagyobb jelentősége.
• A B6-vitamin hiánya is okozhat idegrendszeri panaszokat.
• A B12-vitamin hiánya hozzájárulhat a neuropátia (idegkárosodás) kialakulásához az idegszálakat körülvevő és védő mielinhüvelyek sérülése miatt. B12-vitamin hiányában vérszegénység is kialakulhat, ami hatást gyakorolhat az agyműködésre is.
• Az idegrendszeri folyamatokban szerepet játszik a B3-, B5-vitamin és a B-vitaminok közé sorolt kolin és inozit is.
• Az idegrendszer jó működéshez C-vitaminra is szükséges.
• Az idegrendszeri funkciók szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magnézium szerepe, amely szabályozza a szervezet stresszre adott reakcióját. Szükséges az idegek és izmok közti jelátviteli folyamatokhoz, nélkülözhetetlen az idegi ingerületvezetéshez.

Mivel a B-vitaminok vízben oldódnak, szervezetünk nem tudja tárolni őket, és sokszor a felszívódásuk sem elég hatékony. Ezért jó megoldás például a B1-vitamin pótlására annak zsíroldékony formája a benfotiamin, amely könnyebben szívódik fel, és hatékonyabban hasznosul.

Hirdetés

Mit a következménye az idegek sérüléseinek?

Ha az idegek védőburka megsérül, akkor az inger nem jut el megfelelően az agyba. A végtagokon jelentkező idegbántalmat szokás szenzoros neuropátiának is nevezni, mert az érzékelésben tapasztalnak a betegek változást. Kezdeti stádiumban fokozott érzékenység jelenhet meg, melyet leggyakrabban nyugalomban, éjszaka észlelnek a betegek. Például zavarja őket az ágynemű érintése vagy égő érzést éreznek. Majd bizarr tünetek léphetnek fel: például furcsa hangyamászásszerű érzés, zsibbadás, bizsergés. Ezek gyakran kesztyű-zokni elrendeződésben érzékelhetőek. Ahogy súlyosbodik a betegség, úgy emelkedik az érzésküszöb (egyre erősebb impulzusok kellenek ahhoz, hogy egyáltalán érzékeljen valamit a beteg), végül teljesen kieshet az érzékelés. Ez azért nagyon veszélyes, mert a sérüléseket nem veszi észre a beteg, a kezeletlen sebek pedig elfertőződhetnek, akár amputációhoz is vezethetnek.

A neuropátia másik fajtája, az autonóm neuropátia. Az autonóm neuropátiánál a leggyakoribb probléma a folyamatos, terheléstől függetlenül jelentkező magas szívfrekvencia. Ilyen esetekben akkor is szapora pulzusszám észlelhető tartósan, amikor a szívfrekvencia már visszatérhetne a normálisan alacsonyabb nyugalmi értékre. A tartósan magas pulzusszám pedig túlterheli a szívet. Az autonóm neuropátia hat az emésztésre, a bélműködésre, a szexuális, a húgyúti és a verejtékképző funkcióra is.

iért veszélyezteti az idegeket a cukorbetegség?

Korábban már bemutattuk, hogy az idegek károsodását számos más okból kialakuló hiánybetegség is kiválthatja, de mégis a legnagyobb veszélyt a cukorbetegség jelenti az idegekre. A cukorbetegség esetében ugyanis egyszerre áll fenn a rossz felszívódás, a megnövekedett igény és a magas vércukorszint romboló hatása. Az idegek károsodásának egyik fő oka a rendszeres és tartós magas vércukorszint. Ha a vérben magas a cukor szintje, akkor az nem tud a normális úton hasznosulni, alternatív anyagcsere utakat keres: ez vezet az idegeket roncsoló anyagok felszabadulásához és végső soron  az idegkárosodáshoz. A neuropátia a szervezetben bárhol okozhat panaszokat, de leggyakrabban a hosszú idegszálak végein, a végtagokon kezdi meg a pusztítást.