Az orvostörténet jeles napjai - novemberi kalendárium

gerinc_rontgen_borda_csontok_kisebb.jpg

Mi történt novemberben, ami ma is meghatározza gyógyulását?

November 1.

1900 november 1-jén született Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója. Szegeden megalapította mikroanalitikus iskoláját. 1938-ban lett a Szerves Kémiai Intézet igazgatója, 1950-től húsz éven át az ELTE Szerves Kémia Tanszékének vezetője volt. Legjelentősebb tudományos eredményei a peptidkémiai kutatások területén születtek. 1952-ben jelent meg először Szerves kémia című könyve. Tudományos tevékenységét Kossuth-díjjal jutalmazták.

November 8.

1895-ben november 8-án Wilhelm Conrad Röntgen azt vette észre, hogy egy fotólemez, ami egy asztal alsó fiókjában, egy bőrtokban volt fekete csomagolópapírba csavarva, rejtélyes módon fényt kaphatott, mert egy kulcs képe jelent meg rajta. A helyiségben az egyetlen kulcs a kertkapué volt, ami ugyanennek az asztalnak a felső fiókjában hevert. Több mint egy éve tették oda. Röntgen feltételezte, hogy egy, úgy nevezett Crookes-csőben lévő katódsugárzás lehet az oka a fotólemezen megjelenő képnek. Kéthetes kísérletezés során bizonyította ezeknek a rejtélyes sugaraknak a létezését, amit X-sugaraknak nevezett el. Megállapította, hogy a sugárzás áthatol fán, papíron, ruhán, sőt, a legtöbb fémen is, kivéve az ólmot. Eltérő mértékben nyelődik el, és a fényhez hasonlóan egyenesen áramlik, valamint fényképfelvételeken rögzíthető.

November 10.

1876-ban november 10-én megszületett Kazay Endre gyógyszerész és szakíró, az első magyar nyelvű gyógyszerészeti gyűjtemény összeállítója. Négykötetes Gyógyszerészi lexikont szerkesztett és adott ki Nagybányán, 1900-ban. Kémiával, csillagászattal, meteorológiával, zeneesztétikával, irodalommal, fizikai eszközök szerkesztésével, címertannal, antropológiával, geológiával, pirotechnikával is foglalkozó polihisztor volt. Cikkei jelentek meg a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Gyógyszerészi Közlönyben, a Magyar Chemiai Folyóiratban, az Időjárásban, a Természettudományi Közleményekben.

November 11.

1751-ben november 11-én meghalt Julien Offroy de La Mettrie francia orvos és filozófus, aki megalapozta az empirikus orvostudományt. Fő művei: A lélek természetrajza, A gépember.

1973-ban e napon halt meg Varga Gyula orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár. Varga Gyula 1928-bar kapott orvosi diplomát a pécsi egyetemen. Ezután a budapesti István Kórházban, majd 1930-tól a Szabolcs utcai Kórházban dolgozott, 1945-től osztály vezető főorvosként. 1951-ig a Kútvölgyi úti Kórház főorvosa, azután nyugdíjba vonulásáig a budapesti orvosi egyetem Fül-Orr-Gége Klinikájának igazgatója volt. Főszerkesztője volt a Fül-Orr-Gége gyógyászat című szaklapnak. Kiemelkedő volt a nagyothallás megelőzésével és gyógyításával foglalkozó munkássága. Nevéhez fűződött a hallásjavító műtétek magyarországi meghonosítása. Számos tanulmánya és könyve jelent meg.

November 14.

1891-ben ezen a napon megszületett Sir Frederick Grant Banting kanadai Nobel-díjas orvoskutató, az inzulin egyik felfedezője.

Novembert 19.

1967-ben e napon meghalt Kazimierz Funk. Lengyel biokémikus volt, nevéhez fűződik a vitamin koncepciójának első kidolgozása 1912-ben, a vegyületeket ő nevezte először vital aminnak vagy vitaminoknak, az élet aminóinak.

November 22.

1981-ben november 22-én meghalt Sir Hans Adolf Krebs Nobel-díjas német származású angol biokémikus. Fő területe az intermedier anyagcsere, s tisztázta a karbamidszintézis útját. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1953-ban kapta megosztva a citromsav-ciklus felfedezéséért. Ez a más néven Krebs-ciklus majd valamennyi oxigént felhasználó sejtben megtalálható, s a sejtek energiaszolgáltató mechanizmusának alapja. Felfedezésének messzemenő fejlődéstani jelentősége van, hiszen ez a folyamat csaknem valamennyi élőlényben azonos. A jelenséget Szent-Györgyi Albert is észlelte, ezért beszélnek Szent-Györgyi-Krebs-féle körfolyamatról is.

November 24.

1818-ban ezen a napon született Schwartzer Ferenc orvos, elmegyógyintézet-tulajdonos, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója. Teljes nevén: Babarczi Schwartzer Ferenc. Sebészdoktor és egyetemi tanár volt. 1848 őszén tervezetet nyújtott be a magyar kormánynak egy állami elmegyógyintézet megszervezésére és felállítására vonatkozóan. 1850-ben Vácott magán elmekórházat alapított, amelyet két év múlva áttelepített Budára, a Kékgolyó utcába. A rendezett, világos, napfényes pavilonokból álló intézmény-melyet a köznyelv csak 'svarcer'-nek nevezett - európai hírnévre tett szert, és 1910-ig működött. Intézetében megvalósította a munkaterápiát és megszüntette a kényszerítő eszközöket. Mint a Budai Városi Tanács tagja, részt vett a Lipótmezei Elmegyógyintézet építésének ellenőrzésében, mely az ő javaslata szerint épült fel. A Pesten 1858-ban megjelent 'A lelki betegségek kór- és gyógytana, törvényszéki lélektannal' című könyve az első magyar nyelvű elmekórtani szakmunka.

November 25.

1785-ben e napon megszületett William Beaumont amerikai katonaorvos, a gyomor élettanának atyja. 1822. 06. 06-án lett Alexis St. Martin kezelőorvosa. A 18 éves kanadai utazót puskával mellkason találták, a golyó eltörte a bordáit, gyomra átfúródott, tüdeje megsérült, de nem halt meg. Csakhogy a seben keresztül távozott, amit elfogyasztott, így elkezdték táplálni a végbelén át. A táplálkozástudomány sokat köszönhet neki, ugyanis William Beaumont különböző ételfalatokat eresztett a lyukba selyemfonálon, és az emésztési folyamatokról részletes feljegyzéseket készített, melyet 1833-ban könyvben foglalt össze.

November 26.

1931-ben november 26-án meghalt Kenézy Gyula szülész-nőgyógyász, a debreceni egyetemi klinikák tervezését irányította. 1885-től debreceni tisztiorvos, 1893-tól kórházi igazgató főorvos. 1896-ban a debreceni bábaképző intézet, később a gyermekmenhely igazgatója. 1915-től tevékenyen részt vett a debreceni egyetem klinikáinak tervezésében. Nagy érdeme és döntő szerepe volt abban, hogy az 1912. évi XXXVI. törvény kimondta a négykarú (hittudományi, jog, bölcsészet, orvosi) egyetem felállítását Debrecenben. Ő lett az egyetem építésének kormánybiztosa. 1914-ben egyetemi rendkívüli tanári címet kapott. Már zajlott az I. világháború, amikor 1916-ban az orvosi egyetem alapkövét elhelyezték. Őt nevezték ki a Debreceni Egyetem Orvosi Kara legelső orvosprofesszorának, egyetemi nyilvános rendes tanárnak. Ugyanakkor a bábaképző intézetben működő szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgató tanára lett. 1919-20-ban az egyetem rektora. 

November 28.

1852-ben e napon született Liebermann Leó, orvos, vegyész, a magyar biokémia alapvető alakja. Liebermann Leót tanulmányai végeztével a bécsi egyetemen 1874-ben avatták orvosdoktorrá. 1879-ig az innsbrucki egyetemen dolgozott, utána 1902-ig a budapesti Állatorvosi Főiskolán volt a kémia professzora. Ő vezette 1881-től az első magyar Borvizsgáló (később Állami Vegykísérleti) Állomást. Nevéhez fűződik a magyar biológia biokémiai ágának kialakulása, több módszert is kidolgozott a különböző élelmiszerek tápanyag-tartalmának, szennyeződéseinek meghatározására. Jelentősek voltak az embriókémiával és a fehérjékkel foglalkozó kutatásai is.

November 30.

1847-ben november 30-án született Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, akadémikus. Hőgyes előbb a pesti egyetemen, majd Kolozsvárott tanított, s 1883-tól haláláig ismét a budapesti egyetemen az általános kór- és gyógytan, valamint a bakteriológia tanára volt. Egyike volt a legkiemelkedőbb magyar orvoskutatóknak. Háromkötetes művében elsőként írta le az egyensúlyérzés reflexívét, s annak forgatásra, valamint elektromos ingerlésre bekövetkező reakcióját. Nagy érdeme, hogy módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását. Magyarországon az elsők között kezdte el a rendszeres bakterológiai kutatásokat. 1890-ben Magyarországon Pasteur - intézetet és kórházat alapított. Alelnöke volt a budapesti Természettudományi Társulatnak, s 1880-tól haláláig szerkesztette az Orvosi Hetilapot. Tiszteletére az Egészségügyi Tudományos Tanács 1961-ben Hőgyes Endre Emlékérmet alapított.

E napon született 1875-ben Heim Pál gyermekorvos, a gyermek-ápolónői iskola létrehozója. Dolgozott a Stefánia gyerekkórházban és Wroclawban Adalbert Czerny klinikáján is, 1900-ban pedig a budapesti Irgalmas Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. Később tanárként vendégeskedett a pozsonyi egyetemen, majd 1923-24-ben Pécsett oktatott, gyógyított és kutatott. Elsősorban olyan kérdések foglalkoztatták, mint a csecsemőkori táplálkozási zavarok, a csecsemőtáplálás alapelvei, bizonyos allergiák és a fehérvérsejtek sajátosságai. Gyermek-ápolónői iskolát alapított, hogy képzett ápolónők foglalkozhassanak a gyerekekkel, továbbá nagy szerepe volt a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség megalapításában. Szontágh Félix professzor mellett neki köszönhető, hogy a hazai gyerekgyógyászat világszínvonalú lett. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr815292308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása