A cukorbetegség egyik szövődménye a neuropátia, amely az idegek károsodását jelenti. A magas vércukorszint következtében megsérül az idegek burka, majd károsodnak az idegrostok is. Ha nem akadályozzuk meg a betegség előrehaladását, el is pusztulhatnak. Azt, hogy a folyamat megkezdődött először a leghosszabb, az alsó végtagokban található idegeken lehet észrevenni: itt esnek ki legkorábban az érzékek. Ha nem veszik észre, és nem állítják be a vércukorszintet, illetve nem kezelik az idegkárosodást, az nagyon súlyos következményekhez vezethet.

Ezek között említhetjük a látásromlást, a vesebetegséget, az amputációkat, de akár a szív- és érrendszeri betegségeket is.

A neuropátia kialakulásának egyik oka a cukorbetegség, és ez bizony érintheti a legkisebbeket is. Az idegkárosodás jellemzően azoknál lép fel, akik már 10-15 éve cukorbetegek. Mivel az 1-es típusú cukorbetegség már gyerekkorban elkezdődik, így elképzelhető, hogy még a felnőtté válás előtt eléri valaki ezt a 10 éves diabétesztartamot.

Különösen azért igaz ez, mert mostanában megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb korban alakul ki az 1-es típusú diabétesz, bár azt még nem igazán tudjuk, hogy miért van ez. Bármi is legyen az oka, de sajnos manapság már 2-5 éves gyerekek is cukorbetegek lesznek, ők pedig tinédzserkorukra már 10-15 éve diabéteszesek. És sajnos az is tény, hogy az 1-es típusú diabéteszes gyerekek aránya egy kissé növekszik a népességben, vagyis a probléma a gyerekek egyre szélesebb rétegét érinti.

Tehát a neuropátia serdülőkorra már kockázati tényező lehet, de a cukorbetegség időtartama mellett kialakulásának valószínűségét más tényezők is fokozzák. A serdülőkor alatt zajló fiziológiai és hormonális folyamatok miatt ugyanis a vércukorszint eleve nagyon labilis, másrészt a fiatalok betegséghez való hozzáállása is nagyon megváltozik ilyenkor: nem nagyon törődnek a kockázatokkal, lázadnak a betegség ellen. Tehát a kamaszoknál három okból is nagyon magas a neuropátia rizikója: már elég régóta cukorbetegek, szervezetük is másképp viselkedik, mint korábban és lázadó/felelőtlen viselkedésük is növeli a veszélyt.

Ebben a helyzetben segíthetne a neuropátia szűrés, hiszen egy károsodást mutató lelet felrázhatja a beteg és a szülei lanyhuló figyelmét, érveket adhat a szülők kezébe, segíthet abban, hogy jobban motiválják a fiatalokat. A kezelőorvos pedig változtathatna a kezelésen, vagy például alkalmazhatnának folyamatos vércukormérést biztosító szenzort.

Mivel a neuropátia súlyos következményeit meg lehet előzni, ha idejében észreveszik, és kezelik a betegséget, a gyereknél már öt éves diabétesztartam után el kellene kezdeni a rendszeres szűrést. De nem mindegy, hogy mennyire érzékeny az alkalmazott szűrőmódszer! Van olyan eszköz, amely csak az előrehaladott neuropátiát jelzi, és van olyan, amely a lehető legkorábban megmutatja az elváltozást, még mielőtt a betegség elhatalmasodna. A hangvillával végzett érzésvizsgálat például az úgy nevezett vastag érző idegrostok károsodását jelzi, amelyek a már előrehaladott neuropátiánál mutatkoznak meg. Ezzel szemben a Q-Sense készülék már akkor is talál elváltozást, amikor a hangvilla még teljesen normál, negatív értéket ad.

A neuropátia figyelmeztető tünetei felnőttkorban az alábbiak lehetnek, de fontos tudni, hogy a gyermekek általában még tünetmentesek:

• a lábujjakon, ritkábban a kézen harisnya- kesztyű elrendezésben jelentkező zsibbadás, bizsergés, tűszúrásszerű fájdalom,
• érzéskiesés a végtagokon,
• szapora szívverés, vagy felálláskor gyengeség, izzadás, szédülés,
• gyakori gyomorégés és a hányás
• hasmenés, székrekedés
• gyakori vizelési inger
• étkezésekhez kapcsolódó erős izzadás vagy az izzadás hiánya
• látásromlás

Sajnos ma még sok olyan gyereknél nem végeznek érzékeny műszerrel szűrést, akinél szükség lenne erre, pedig az elvégzett vizsgálatok minden 10-12. gyermeknél találnak neuropátiára utaló jeleket. Pedig a már van lehetőség érzékeny műszerrel végzett szűrésre jelentkezni a gyerekek számára is, méghozzá a János Kórházhoz tartozó Budai Gyermekkórházban működő Gyermek Neuropathia Centrumban.

Fontos, tehát, hogy a neuropátiás gyerekek is ideje korán hozzájussanak az érzékeny diagnosztikához, és rendszeresen elvégezzék náluk a szűrést. Ha szükséges, már a legkisebb eltérés esetén is be kell avatkozni: motiválni a családot, a gyerekeket, a gondozókat, és megelőzni a nagyobb bajt. Ha időben lépünk, joggal remélhetjük, hogy az 1-es típusú diabéteszes gyerekek ugyanolyan hosszú életet fognak élni, mint a kortársaik, minden különösebb gond nélkül.

Forrás: dr Blatniczky Lászlóval, az Országos Gyermek Neuropathia Centrum vezetőjével készült interjú