Még napjainkban is minden 4. ember vérszegény lehet

sapadt.jpg

Vajon mennyire gyakori a vérszegénység napjainkban fejlett társadalmunkban? És kiknél fordulhat elő nagyobb valószínűséggel?

Akkor beszélünk vérszegénységről, ha a vérben a normális mérték alá csökken a vörösvérsejtek és az oxigént szállító molekula, a hemoglobin mennyisége.

A vérszegénységnek – orvosi kifejezéssel az anémiának – számos típusa van. Kialakulhat a vérképzés zavara miatt, ami azt jelenti, hogy vagy nem elég vagy hibás szerkezetű vörösvértestek termelődnek a szervezetben. Ilyenkor a csontvelő betegsége állhat a háttérben vagy lehet, hogy a vörösvértestek DNS-e hibás egy hiánybetegség miatt: pl. B12-vitamin- vagy folsavhiány miatt. De lehet a háttérben vashiány is. Az is lehet, hogy a vörösvértestek termelésében szerepet játszó hormonból nincs elég. Vérszegénység alakulhat ki, ha a vörösvértestek lebomlása gyorsabb, mint normális lenne, vagy a lép betegsége miatt nem megfelelő az eloszlása. Kiválthatja autoimmun betegség, fertőzések, gyógyszerek, vegyszerek, de természetesen balesetből vagy más betegségből fakadó vérveszteség is.

A vérszegénység tünete lehet a tartós levertség, fáradékonyság, aluszékonyság, a szellemi és fizikai teljesítőképesség csökkenése. Gyakran jár étvágytalansággal, a menstruáció megszűnésével, súlyos esetben magas pulzusszámmal. A súlyosan vérszegény embert könnyű felismerni hófehér sápadt bőrszínéről.

A vas hiánya azért okoz vérszegénységet, mert a vas létfontosságú alkotóeleme a hemoglobinnak, amely nélkül a vér nem lenne képes az oxigént megkötni, és a sejtekhez szállítani.

Napjainkban világszerte még mindig minden 4. ember lehet vérszegény. Az átlagosnál nagyobb arányban érinti a nőket, különösen a kamaszlányokat. Ők különösen veszélyeztettek a gyors növekedés, a kezdődő menstruáció és a helytelen táplálkozási szokások, a túlzott fogyókúra és vegetarianizmus miatt. Egyébként pedig a szegényebbeknél, a hiányosan táplálkozó embereknél fordul elő nagyobb arányban.

A vaspótláshoz ugyanis elsősorban vörös húsokat kellene fogyasztani, melyekből a vas felszívódása is sokkal hatékonyabb, mint a zöldségekből. Vegetáriánusoknak pedig érdemes sok szezámmagot és a pisztáciát, hüvelyes zöldségeket, teljes kiőrlésű lisztet fogyasztani. Az átlagos európai napi étrend 10-15 mg vasat tartalmaz, ebből normális körülmények között 5-10 % szívódik fel, vagyis ez általában fedezi a vasigényt, bár a nők még normál esetben is csak határérték körüli vasat fogyasztanak. Azonban a menstruáció idején 30%-kal több vasra lenne szükségük, mint a férfiaknak, mert ez a vérveszteség is vashiányos vérszegénységet okoz. Megnövekszik a vasigény balesetek, műtétek vagy terhesség miatt is, sőt a véradóknak is fokozott a vasigényük.

A B12-vitamin – más néven kobalamin a vérképzésben játszik nagy szerepet, ezért a B12-vitaminhiány következtében nagysejtes (megaloblasztos) vérszegénység alakul ki. Ha valaki szeretné biztosan elkerülni, hogy B12-vitamin hiánya legyen, akkor természetes tápanyagokból naponta 3 mikrogrammot kell bevinnie. A terhesség és a szoptatás ideje alatt a napi szükséglet 4,5-5 mikrogramm.

Főként állati eredetű tápanyagokban található meg: például a májban, a húsban, különösen a vörös húsokban, halakban, a tojásban és tejben, tejtermékekben, sajtban. A növények és a gombák tehát nem tartalmaznak B12-vitamint, ezért veszélyeztettek különösen a vegánok. Jó hír, hogy akik nem hagyják el teljesen az állati eredetű táplálékot, és esznek sajtot, tejtermékeket, tojást, isznak tejet, azoknál valószínűleg megfelelő lesz a bevitel: a táplálkozásuk miatt nem fog kialakulni a B12-vitaminhiány.

Ha már kialakult a vitaminhiány, nem elég a pótlás, hanem nagy dózisban javasolt bevinni a szervezetünkbe, hogy feltöltsük készleteinket, és megállítsuk egészségi állapotunk romlását.

De mitől alakulhat ki húst is fogyasztó embereknél vas- vagy B12-vitaminhiány? Például felszívódási zavar miatt. Ha valakinek például gyulladás van a gyomrában, beleiben, vagy egy autoimmun betegség miatt hiányzik egy enzim az emésztéséből, netán gyomor- vagy bélműtéten esett át, akkor a felszívódás nem lesz elégséges egyikből sem. Bizonyos gyógyszerek – például a savlekötők, protonpumpa-blokkolók, de a cukorbetegség egyik alapvető gyógyszere is – akadályozhatja a B12-vitamin felszívódását. Sőt még az egészséges idős emberek szervezetében is romlik a B12-felszívódás hatékonysága.

Nagyon fontos, hogy ha a vérszegénység tüneteit tapasztalja, vizsgáltassa ki, mi áll a háttérben, hogy megfelelően kezelhesse a panaszt. Fel kell tárni azt is, hogy „csak” hiánybetegség áll a háttérben, vagy nincs-e valamilyen folyamatos vérvesztéshez vezető betegsége is. Ha kiderül, hogy van, akkor először az alapbetegséget kell megszüntetni, a vérvesztést kell kezelni, ezután lehet a szervezet vasraktárát feltölteni.

Hirdetés

Mit ajánlunk?

A B12-vitamin Ankermann bevont tabletta vény nélkül kapható gyógyszer, egyszerű, fájdalommentes megoldás a B12-vitaminhiány kezelésére napi egy tablettával, mely 1000 mikrogramm B12 vitamint (cianokobalamin) tartalmaz.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

(B12AnkermannMBlog2020.06.12.)

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr6015907052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása