Mi történt márciusban, ami ma is meghatározza a gyógyulását?

Március 2.

1889-ben meghalt Babarczi Schwartzer Ferenc orvos, elmegyógyintézet-tulajdonos, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója. Sebészdoktorként és egyetemi tanárként is dolgozott.

1937-ben meghalt Dollinger Gyula sebész, egyetemi tanár, a hazai ortopédia megalapítója. Magyarországon ő végzett elsőként epekőműtétet.

Március 3.

1923-ban megszületett Dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat korábbi főigazgatója. Negyedszázados főigazgatóságának idején tovább szilárdult az Országos Mentőszolgálat szervezetének egysége, folytatódott a rohamkocsi-szolgálat és az egységes járműpark bővítése, az 1960-as évek közepétől kezdődő modern, országos rádióhálózat kiépítése, valamint az 1980-as évek elejétől megvalósult a mentőhelikopteres szolgálat is.

Március 6.

1899-ben Felix Hoffmann szabadalmaztatta az aszpirint.

Március 8.

1980-ban Budapesten meghalt Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója. 1929-ben Szegeden megalapította mikroanalitikus iskoláját. 1938-ban lett a Szerves Kémiai Intézet igazgatója, 1950-től húsz éven át az ELTE Szerves Kémia Tanszékének vezetője volt. Legjelentősebb tudományos eredményei a peptidkémiai kutatások területén születtek. 1952-ben jelent meg először Szerves kémia című könyve. Tudományos tevékenységét 1949-ben és 1955-ben is Kossuth-díjjal jutalmazták.

Március 10.

1628-ban megszületett Marcello Malpighi olasz anatómus és hisztológus, a mikroszkopikus boncolástan megalapítója. Ő használt legelőször finomabb szövettani vizsgálatokhoz konvex lencséket, 180-szoros nagyítással. Nevéhez fűződik a kapilláris vérkeringés felfedezése, és ő írta le először a vörösvértesteket.

2011-ben meghalt Ranschburg Jenő pszichológus. 1935. december 19-én született Budapesten. 1977-97 között az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője volt. Fő kutatási területe a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia. Sikerének titka, hogy a laikus közönség számára is érthetően beszélt a pszichológiai kérdésekről. A tudományos ismeretterjesztést mindig is szívügyének tekintette, a családi és iskolai gyereknevelés témakörében számos cikket írt napilapokban, népszerű folyóiratokban is. 2010-ben Hazám-díjjal tüntették ki. Korábban megkapta a Prima Primissima díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, a Pro Scola Urbis díjat, az Ifjúsági díjat és Budapest díszpolgára volt.

Március 11.

1893-ban megszületett Szondi Lipót magyar származású svájci pszichiáter.

1955-ben elhunyt Sir Alexander Fleming skót származású orvos és bakteriológus, a penicillin felfedezője. 1945-ben fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat kapott Chainnel és Floreyval megosztva "a penicillin feltalálásáért, valamint annak felfedezéséért, hogy az számos fertőző betegség hatásos gyógyszere".

Március 12.

1858-ban meghalt Schöpf-Merei Ágoston orvos, gyermekgyógyász.

Március 14.

1872-ban e napon tették Kötelezővé az első hivatalos magyar gyógyszerkönyv használatát.

Március 15.

1937-ben Chicagóban megalapították az első vérbankot.

1854-ben megszületett Emil Adolf von Behring német bakteriológus, a szifilisz, a diftéria és a tetanusz elleni szérum elkészítője, és a szérumokkal való gyógyítás kidolgozója.

Március 24.

1882-ben Robert Koch bejelentette a tuberkolózis kórokozójának és a baktériumoknak a felfedezését. Robert Koch 1881-ben fedezte fel a tuberkolózis kórokozóját azzal a mikroszkóppal, amivel a születésnapján a felesége megajándékozta. Ezután kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módszerét, és sikerült a betegséget kísérleti úton előidéznie állatokban. Nevéhez fűződik a tuberkolózis elleni oltóanyag, a "tuberkulin" előállítása is. A tuberkolózis kórokozójának felfedezését 1882. március 24-én jelentette be a berlini Fiziológiai Társaság ülésén. Ott mondta el, hogy ezzel bizonyossá vált: számos betegséget parányi élőlények - az ő elnevezésével: "bacilusok" - okoznak.

Ez a tuberkulózis (tbc) elleni küzdelem világnapja.

Március 25.

1922-ben meghalt Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben – családja beleegyezésével – beiratkozott, és 1879-ben orvosi diplomát szerzett. 1880-ban hazatért, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. 1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták, és ezt követően oktatással foglalkozott. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és foglalkoztatásért.

Március 26.

1953-ban Dr. Jonas Salk bejelentette, hogy kidolgozta a paralízist megelőző vakcinát. A bejelentést követően került sor az oltóanyag tesztelésére, amely a maga nemében a legnagyobb szabású, legszervezettebb program volt a történelemben. 20 ezer orvos és közegészségügyi tiszt, 64 ezer főiskolai személyzet és 220 ezer önkéntes vett részt. Több mint 1 millió 800 ezer iskolás gyermeket vontak be a vizsgálatba.

Március 27.

1887-ben Kresz Géza megalakította a budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet, a mai mentőszolgálat elődjét.

Március 31.

1917-ban meghalt Emil Adolf von Behring német bakteriológus, a szifilisz elleni szérum elkészítője.