Mikor kell elkezdeni D-vitamint szedni?

napozas_telen.jpg

A mi szélességi körünkön október, de legkésőbb november végétől mindenkinek! szüksége lenne a D-vitaminpótlásra, még akkor is, ha sok időt tölt a szabadban, és ha napsütéses az idő.

Ez azért van így, mert a nap beesési szögétől függ az UV-B sugárzás erőssége, amely szükséges ahhoz, hogy bőrünk maga tudja megtermelni a D-vitamint. A késő őszi – téli – kora tavaszi időszakban azonban a napsugarak olyan laposan esnek a föld felszínére az északi féltekén, hogy nincs elég erős sugárzásuk. Épp ezért van az is, hogy a D-vitaminhiány következtében kialakuló betegségek is gyakrabban fordulnak elő Északon, mint a mediterrán országokban.

Szerencsére, ha nyáron sokat voltunk a napon, úgy hogy testünk jelentős részét érte a napfény, egy nap alatt is rengeteg – a szükséges mennyiség akár 10-20-szorosához is hozzá juthattunk. Ezt szervezetünk tárolni is tudja, és körülbelül 6 hét alatt bontja le, használja el teljesen. Vagyis bár csak október végéig juthattunk hozzá napsugárzásból (már ha napoztunk ősszel is, amire az idei enyhe időben volt is lehetőségünk), de még november végéig eldöcögünk a tartalékainkkal. Ha azonban ezután sem pótoljuk mesterségesen, akkor lassan, de biztosan D-vitaminhiány alakul ki nálunk.

Még síelés alatt se jutunk elég D-vitaminhoz?

Joggal merülhet fel sokakban, hogy a síelők se jutnak hozzá elég D-vitaminhoz? A magas hegyeken sokszor szép tiszta az idő télen is, és bizony gyakran le is égnek a síelők. Ugyan az igaz, hogy a földfelszínre érkező UV-B sugárzás mértékét a légréteg vastagsága is befolyásolja, ezért van az is, hogy reggel és este kisebb a sugárzás, deleléskor pedig nagyobb, és a tengerszint feletti magasság növekedésével is nő az UV-sugárzás mértéke. Sőt a visszatükröződés miatt is felerősödik a sugárzás, de sajnos mégsem elég a pótláshoz.

Ha csak az arcunkon keresztül szeretnénk a napi D-vitaminszükséglet megtermeléséhez elég sugárzást kapni, ezt a viszonylag kis felületet olyan hosszú ideig kellene kitenni a napfénynek, hogy leégne, miközben mégsem tudnánk elég D-vitamint termelni. Ezzel viszont többet ártunk, mint használunk, így nagyon rossz ötlet ezzel próbálkozni! Nyáron is az egyensúlyt kell megtalálni a károsan hosszú napozás és naptól való túlzott félelem között: nem szabad szétégetni bőrünket, de 15-20 percet nyugodtan napoztassuk nagy testfelületünket védekezés nélkül a déli órákban is. Ennyi idő alatt nem égünk le, de a szükséges D-vitamint, már megtermeljük. Visszatérve a magas hegyekbe: az nem valószínű, hogy télen a sípályán bikiniben fogunk száguldozni! Vagyis hiába a szép napsütés, az arcot védeni kell, a D-vitamint pedig pótolni síelés alatt is.

És ha sok halat eszünk?

Bár a tengeri halakban – például a lazacban –, tejtermékekben vagy az olajos magvakban van D-vitamin, de ameddig 15 perc napozással nyáron akár 10-20 ezer egységet is meg tudunk termelni egy nap alatt, addig táplálékkal kb. 80 egységet tudunk bevinni. Vagyis bár segíthet valamennyit a kiegyensúlyozott táplálkozás, de hosszabb távon nem tudjuk fenntartani csak ezzel a D-vitaminszintünket.

Mennyi D-vitamint kellene egy nap bevinni a szervezetbe napozással vagy pótlással?

Egy nap kb. 1500– 3000 NE D-vitaminra lenne szükségünk, ezért ha táplálék-kiegészítőből szeretnénk hozzájutni az ajánlott mennyiség is ehhez igazodik: naponta 1500-2000 NE, elhízott felnőttek részére napi 2000-4000 NE.

Nagyon fontos, hogy betartsuk ezeket a mennyiségeket, mert ennyire valóban szükség van, de a D-vitamint túl is lehet adagolni, ha pótlással visszük be. (Sem a táplálékokból, sem napozással nem lehet túladagolni.) A túladagolás fokozza az érelmeszesedés kockázatát.

Hirdetés

Mit ajánlunk?

A Vitagamma® D3 2000 NE vitaminkészítmény 2000 egység D3-vitamint tartalmaz, laktóz-, tartósítószer- és színezékmentes.

Az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot! A napi ajánlott mennyiséget ne lépje túl!

Vitagamma.MBlog.2019.12.04.

Mi lesz a következménye, ha nem pótoljuk a D-vitamint?

  • Rövid távú hatása, hogy könnyebben betegszünk meg télen, elkapjuk az influenzát, és sokkal nehezebben lábalunk ki belőle. A D-vitamin szükséges az immunrendszer védekező képességének fenntartásához. Épp ezért tetőznek az influenzajárványok februárban-márciusban, hiszen ilyenkor a legalacsonyabb a szervezet D-vitaminszintje.
  • Hiánya hosszabb távon csontritkuláshoz, izomgyengeséghez vezethet. Ha a hiány már magzati kortól, kisgyermekkortól fennáll, akkor nem is alakulnak ki a megfelelően erős csontok, és idősebb korban ebből kezd el veszíteni az ember.
  • Hat a termékenységre is: hiányában rendszertelenné válhat a nők menstruációja, nehezebben esnek teherbe, és könnyebben elvetélhetnek.
  • Szív- és érrendszeri betegségekhez vezet, hiányában magasabb lesz a vérnyomás.
  • Autoimmun betegségek – például a szklerózis multiplex, pikkelysömör, krónikus ízületi gyulladás, sőt a cukorbetegség– hátterében is ezt feltételezik.
  • Hiányát összefüggésbe hozzák a vastagbél- és az emlődaganattal.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr3015338016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.