A cukorbetegség leggyakoribb változata, a 2. típusú diabétesz sokszor hosszú évekig rejtve marad – nem is tudja a beteg, hogy diabéteszes - és ez idő alatt a betegség tünet nélkül fejti ki egészségromboló hatását. Amikor felismerik, diagnosztizálják, még akkor sem okoz elviselhetetlen panaszokat. Ezért a betegek nehezen értik meg, miért szükséges betartaniuk az orvos utasításait. A fel nem ismert vagy elhanyagolt cukorbetegség azonban nagy valószínűséggel súlyos, életveszélyes szövődményekhez vezethet. Pedig azoknál a betegeknél, akik odafigyelnek a helyes étrendre, gyógyszerszedésre és más életmód-javaslatokra, jóval kisebb eséllyel alakulnak ki ezek.
Sajnos, azonban még náluk is fennáll a veszély! Ezért a betegség felismerése után évente el kell menni szűrésre, még akkor is, ha nincs semmilyen kínzó panasz.
Ne feledje! Minél hamarabb ismerik fel az alapbetegséget és a szövődményeket, annál könnyebb kezelni, annál tovább fog élni a cukorbeteg jó minőségű, teljes életet! Ezért ne halogassa a szűréseket!
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a cukorbetegség nagyon gyakran nem önmagában jelenik meg, hanem magas vérnyomással és zsíranyagcsere-zavarokkal együtt. Ezek nem a cukorbetegség miatt alakulnak ki, de bizony sokszor együtt járnak, és egyesült erővel támadják a szervezet többi részét. Ezért kell egy cukorbetegnek figyelnie a vérnyomására és vérzsírszintjére is.
- Vérnyomás-mérés
Tehát az első szűrés, amit rendszeresen el kell végezni – minden orvosi vizit alkalmával – a vérnyomás-mérés. Törekedni kell a 140/90 Hgmm alatti vérnyomás megtartására.
- Neuropátia-szűrés
A cukorbetegség felismerése után érdemes felkeresni egy neuropátia centrumot, ahol megfelelő eszközökkel, gyorsan és fájdalommentesen szűrik, hogy fennáll-e a neuropátia gyanúja. A neuropátia az idegek károsodását jelenti. Megjelenhet a végtagokon, az érzőidegekben, de károsodhat a vegetatív vagy más szóval az autonóm idegrendszer is.
Az érzőidegeket érintő neuropátia okozhat fájdalmat, és ez a szerencsés eset, mert ilyenkor észreveszi a beteg, és elmegy orvoshoz. Rosszabb a helyzet, ha jelentéktelenebb tünetek fordulnak elő, például kesztyű- vagy zokniszerű zsibbadás, vagy éppen csökken, esetleg megszűnik a fájdalomérzet. Utóbbi esetekben a beteg sokszor nem is kéri orvos segítségét.
Az autonóm, vegetatív neuropátia tünetei lehet a felállást követő vérnyomásesés, a gyomorürülés lassulása, vagy rohamokban jelentkező hasmenés, vizeletürítési zavar vagy erekciós zavar, impotencia. Az autonóm neuropátia egyik következménye a néma szívizominfarktus. Ez azt jelenti, hogy a beteg nem érzi a károsodott szívizom fájdalmát, és mivel a figyelmeztető jelzés elmarad, az infarktus könnyebben vezethet halálhoz. Sokszor egyetlen jele ennek, hogy fullad a beteg. Tehát e panaszok esetén azonnal EKG-t kell készíttetni!
- Lábvizsgálat
Cukorbetegeknél 40-szer gyakrabban kerül sor az alsó végtag nem baleset miatti amputációjára, mint a nem cukorbeteg lakosságnál. Ennek is a neuropátia az oka. Az autonóm neuropátia miatt szárazzá, fertőzésre hajlamossá válik a bőr, a lábfej deformálódik, és a talp egy-egy pontján a normálisnál sokkal nagyobb nyomás jön létre. Ettől sebek alakulnak ki, de a beteg éppen a neuropátia miatt nem érzi sem a fokozott nyomást, sem az esetleges a fájdalmat. A seb annyira elfertőződhet, hogy nem marad más megoldás, mint az amputáció. Pedig mindezt meg lehetne előzni, ha a beteg vagy a beteg hozzátartozói, és rendszeres időközönként képzett szakemberek ellenőriznék a láb állapotát.
Hirdetés
Mit ajánlunk?
A Milgamma zsíroldékony benfotiamint és egyéb idegvédő vitaminokat (B6, B12 vitamin) tartalmazó gyógyszer. A benfotiamin, meggátolja, hogy glükóz-fehérje kötődések alakuljanak ki, és károsítsák az idegrostokat védő burkot. Szerepet játszik a szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásában és átalakításában, valamint hozzájárul a szívizom és idegsejtek megfelelő működéséhez. A zsíroldékony benfotiamin többek között azért is hatékony, mert könnyen átjut az idegsejtek fehérjéből és zsírból álló falán.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
4. Szemvizsgálat
A cukorbetegség egyik legfélelmetesebb szövődménye a retinopátia, amely végső soron vaksághoz vezet. A betegségek között, amelyek vakságot okoznak ez a második leggyakoribb.
A szem ideghártyája az egyik leginkább oxigénigényes szövetünk, ezért tökéletes érrendszerrel és keringéssel kell rendelkeznie. Ha magas a vércukorszintünk, akkor a vérben megnő a glükózzal kapcsolt hemoglobin aránya, amely nehezebben adja le az oxigént. Ezt eleinte a keringés fokozásával ellensúlyozza a szem, de később kis tágulatok jönnek létre a hajszálereken. A meggyengült érfalon át savó szivárog ki, mely továbbrontja a szem állapotát. Ha a folyamat tovább romlik, a hajszálerek elzáródnak, újabb és újabb erek képződnek, de ezek gyengék, ezért elpattannak, és kisebb-nagyobb bevérzéseket okozhatnak.
Ilyenkor jelentkezik az első észrevehető tünet: elhomályosul a látás, de ekkor az orvosok sokszor már szinte semmit nem tehetnek a látás megmentéséért. Vagyis erre a betegségre is igaz, hogy sokkal könnyebb megelőzni, mint meggyógyítani: ha még a tünetmentes szakaszban észrevennék, akkor még meg lehetne állítani a folyamatot, tehát a cukorbetegeknek évente el kell menniük szemvizsgálatra.
Ez azért is fontos lenne, mert a cukorbetegeknél gyakrabban fejlődik ki a szürkehályog is. Ennek szintén a magasabb vércukorszint az oka. A cukor átalakulása során képződő szorbit felhalmozódik szemlencsében, és ez okozza az elszürkülést.
5. Vizeletvizsgálat
A nefropátia, a vese betegsége. Ilyenkor is a hajszálerek – méghozzá a vizelet szűrését végző hajszálerek – sérülnek meg a magas vércukorszint miatt. Ennek először jelentkező tünete, hogy a vizeletben megnövekszik egy fehérje, az albumin mennyisége. Vagyis a nefropátiát észre lehetne venni, ha a cukorbetegek évente egyszer elvégeztetnék a vizeletvizsgálatot, amelyben a 24 órán át gyűjtött vizeletet vizsgálják.
6. Fogorvosi vizsgálat
A cukorbetegség a fogágy vagy más szóval az íny betegségét is okozhatja. Az ínysorvadás hátterében szintén a hajszálerek károsodása okozza. A vércukorértékek megtartása a normális szint közelében és gondos, rendszeres fogápolás nagyon sokat segíthet abban, hogy a cukorbetegek ne veszítsék el idő előtt a fogaikat
7. EKG
Cukorbetegeknél négyszer-hatszor gyakoribb a szívkoszorúerek meszesedése és ennek következtében kialakuló infarktus, mint nem cukorbetegeknél. Hasonlóan a szívkoszorú-ér betegségekhez, legalább kétszer gyakrabban fordul elő az agyi artériák szűkülete, a trombózis is. A hajszálerek mellett a nagy erek is gyakran megbetegszenek a cukorbetegeknél, és felgyorsulhat az érelmeszesedési folyamat is esetükben. Ezért a 2-es típusú cukorbetegek fő halálozási oka a szívkoszorú- és agyi erek megbetegedése. A nagyér-szövődmények megelőzésénél is fontos a vércukor-, a vérnyomás- és a vérzsír-szinteket is normalizálása!
A cukorbetegség diagnózisának felállításakor, majd azt követően évente legalább egyszer EKG vizsgálatot kell végeztetni
8. Doppler-vizsgálat
Ahogy már több szövődménnyel kapcsolatban írtuk, a cukorbetegnél nagyon gyakori az erek károsodása. Ez nemcsak a szemre, vesére, szívre, agyra hathat, hanem megjelenhet a perifériás erekben, vagyis a láb artériáinak beszűkülésében is. Ez is – mint a neuropátia okozta cukorbeteg láb – amputációkhoz vezethet. A szűrések egyik legfontosabb célja, éppen e két lehetséges ok megkülönböztetése annak érdekében, hogy a helyes kezelést alkalmazhassák. Ezt segítheti a Doppler-vizsgálat, amelyet szintén érdemes évente elvégeztetni.
Doppler-UH során a véredényekben történő áramlásról, keringésről kapunk információt. Az ultrahang az érben áramló vérben lévő alakos elemekről visszaverődik, ebből ki lehet számolni a vér áramlási sebességét.
9. Teljes laborvizsgálat
E mellett rendszeresen teljes laborvizsgálat is szükséges a nagyerek szövődményeinek kiszűrésére évente egyszer. Ilyenkor megnézik a koleszterin-szintet, a szérumlipideket, a májfunkciót, a húgysavszintet és a pajzsmirigy-paramétereket
10. Hasi ultrahang-vizsgálat
Ez elsősorban a máj, hasnyálmirigy, vesék és kismedencei szervek elváltozásait tárja fel. Érdemes kétévente elvégeztetni, még akkor is, ha nincs semmilyen panasz.
10+1 HbA1C-mérés
Évente négyszer el kell végeztetni a HbA1C-mérést is, amely a hemoglobinhoz kötődő glükózt mutatja ki, vagyis az elmúlt 60-90 nap átlagos vércukorértékéről ad felvilágosítást. Ahogy ezt már korábban is írtuk, a szövődmények egy részét a glikolizált hemoglobin megnövekedése okozza, tehát ez a vizsgálat jelzi, hogy keresni kell a szövődmények jeleit. A cukorbetegség kezelésének éppen az a célja, hogy a vércukor HbA1c értéke 6-7% alatt maradjon.
