A hipoglikémia (hypoglycaemia) túlzottan alacsony vércukorszintet jelent. A vércukorszint normálisnak számít 3,9-6,1 mmol/l értékek között. Ez alatti vagy feletti vércukorszint komoly egészségügyi kockázatot jelent. Míg a magas vércukorszint lassabban roncsolja a sejteket: évek-évtizedek alatt például vesebetegséget, idegrendszeri, szív-érrendszeri problémákat, látásromlást okoz, addig az extrém alacsony vércukorszint azonnali életveszélyt jelent. Súlyos esetben kóma is kialakulhat, és az elhúzódó hipoglikémia maradandóan károsíthatja az agyat, stroke-ot, agyvérzést, agylágyulást, agyérgörcsöt okozhat. Különösen az éjszakai rejtett epizódok veszélyesek, mely során szívritmuszavar, szívinfarktus vagy hirtelen szívhalál is előfordulhat.

Hogy veheti észre?

• Szorongásszerű érzés: a vércukorszint esésekor adrenalin szabadul fel, amely serkenti a cukor felszabadítását a szervezet raktáraiból, de szorongásos rohamra emlékeztető tüneteket is okoz.
• Az alacsony vércukorszint tünete lehet
  • az izzadás,
  • az idegesség,
  • a reszketés,
  • a gyengeség,
  • az erős szívdobogás
  • néha az éhség.
• Súlyosabb hipoglikémiában az agy nem jut elég cukorhoz, ami
  • szédülést,
  • zavartságot, összefolyó beszédet,
  • fáradtságot, gyengeséget,
  • fejfájást,
  • koncentrációhiányt, üvegesen bámuló tekintetet,
  • ingerültséget, agressziót, sírást,
  • látászavart,
  • epileptikus rohamokat,
  • nem helyénvaló viselkedést okoz. Ez összetéveszthető lehet a részegséggel.

A tünetek kezdődhetnek és fokozódhatnak lassan, de akár hirtelen is jelentkezhetnek. Perceken belül is eljuthat a beteg a súlyos állapotig. A hipoglikémia tünetei ritkán jelentkeznek 2,8 mmol/l feletti vércukorszintnél, de néha e fölött is előfordulhat. Azonban a fordítottja is megeshet: vannak olyan betegek, akiknek egészen alacsony szintig sincsenek tüneteik.

Okok

A hipoglikémiának számos különböző oka lehet. Ezek közül néhány a szervezetben termelődő vagy bevitt inzulinnal függ össze.

Sejtjeinknek ugyanis cukorra (glükózra) van szükségük működésük fenntartásához, a legnagyobb cukorfogyasztónk az agy és az izomsejtek. Gondoljunk csak az intenzív sport után vagy vizsgahelyzetben fellépő sürgető csokivágyra… De ahhoz, hogy a cukrot képesek legyenek a sejtek felvenni a vérből, inzulinra van szükség. (A cukorbetegek inzulintermelő- vagy felismerő képessége romlik, csökken, megszűnik, ezért bár bevitték a cukrot, a sejtek mégsem képesek felvenni azt. Vagyis a vérben marad a cukor, magas lesz a vércukorszint.)

Ugyanakkor az is problémát okoz, ha túl sok az inzulin a szervezetben, mert akkor túlzottan lecsökken a vércukorszint. Tehát az sem jó, ha túl sok inzulin szabadul fel a hasnyálmirigyből – például daganat következtében –, vagy ha túl nagy adag inzulint kap a beteg.

Nem csoda tehát, hogy a cukorbetegek közül sokan félnek az inzulintól, mert attól tartanak, hogy hipoglikémiát vált ki náluk, ha túlzottan csökkentik a vércukorszintjüket. Ezért elutasítják ezt a kezelési módot.

A hipoglikémiának azonban még számos más oka is lehet, melyeket most csak érintőlegesen ismertetünk. Ez lehet például az agyalapi mirigy, a vese, a mellékvese kóros működése, enzimhiányok, gyomorműtétek, autoimmun betegségek, szívelégtelenség, alultápláltság, sokk, súlyos fertőzések, de a máj szénhidrát-tárolási vagy szőlőcukor-előállítási képességének zavara is.

Hipoglikémiához vezethet a túlzott alkoholfogyasztás, különösen, ha nem eszik közben az ember. Egyébként a részegség és a hipoglikémia tünetei nagyjából azonosak, így megeshet, hogy valakinél nem veszik észre, hogy életveszélyben van, mert részegnek hiszik!

Nemcsak az inzulin, hanem más cukorbetegségre vagy akár egyéb betegségekre –például AIDS-re adott gyógyszerek is okozhatnak alacsony vércukorszintet. De idevezethet a túlzásba vitt testedzés is, akár egészséges embereknél is.

A reaktív hipoglikémia is érdekes jelenség. Ilyenkor az a baj, hogy a cukrok túl gyorsan szívódnak fel, ami túlzott inzulintermelésre serkent. Az inzulin magas szintje viszont a vércukorszint gyors esését okozza. A reaktív hipoglikémia egyik, csecsemőkben és gyermekekben előforduló fajtáját, a gyümölcscukrot (fruktózt) és tejcukrot (laktózt), valamint a leucin nevű aminosavat tartalmazó ételek okozzák. A gyümölcscukor és a tejcukor megakadályozza a szőlőcukor felszabadulását a májból; a leucin pedig az inzulin túltermelésére serkenti a hasnyálmirigyet.

A hipoglikémiát azonban leggyakrabban valóban az inzulin vagy más, cukorbetegségre ható gyógyszer váltja ki. Ha az adag túl magas az elfogyasztott ételmennyiséghez képest, a gyógyszer túlságosan lecsökkentheti a vércukorszintet. Fontos azonban, hogy súlyos hipoglikémia elsősorban hosszabb ideje fennálló, súlyos cukorbetegségben fordul elő, mert ekkor már nem működnek azok a mechanizmusok, amelyek az alacsony vércukor szintet azonnal képesek ellensúlyozni.

Hogyan védekezhet?

• Egyen többször például ötször, rendszeres időközönként kisebb adagokat.
• Hangolja össze gyógyszereit, étkezéseit, és testmozgását, ne hagyjon ki fő étkezést.
• Rendszeresen mérje vércukorszintjét, az eredményeket naplózza.
• A tünetekre reagáljon gyorsan! Fogyasszon cukrot bármilyen formában: édességet, 2-3 szőlőcukor tablettát, gyümölcslevet, cukros vizet, 2 dl cukros üdítőt vagy egy pohár tejet. Mérje meg 20-30 perc múlva vércukrát, ha nem javul, forduljon orvoshoz!
• Visszatérő hipoglikémiás epizódok esetén tartson magánál szőlőcukor tablettát!
• A gyorsan felszívódó cukor fogyasztása után egyen hosszan ható szénhidrátot biztosító ételt is, például teljes kiőrlésű kenyeret, zabkekszet.
• Tartson magánál figyelmeztető egészségügyi kártyát vagy karperecet!

Ha egy héten belül többször is előfordul a hipoglikémia, forduljon orvosához

Mennyire jogos a cukorbetegek félelme?

Ahogy ezt már a cikkünk elején is írtuk, a súlyos hipoglikémia életveszélyes. Az 1-es típusú cukorbetegeknél gyakrabban (enyhe: 2/hét, súlyos: 3,2/év), 2-es típusú diabéteszeseknél ritkábban fordul elő (enyhe: 2-10/év, súlyos: 0,1-0,7/év). Sajnos azonban a betegek nem is mindig érzékelik a problémát. Ezért nagyon fontos a kockázatok előrejelzése, a hipoglikémia tüneteinek felismerése, a gyógyszerek-életmód helyes beállítása, az epizódok minimumra csökkentése. Ezt pedig rendszeres vércukor-ellenőrzéssel lehet elérni, mely alapján lehet a terápiát módosítani.