A vitaminokkal, ásványi anyagokkal kapcsolatban csak két dolog van, ami árthat: ha nincs elég, és ha túl sok van a szervezetünkben.
Mindenki a személyiségének, korábbi sokszor véletlen tapasztalatainak (mi történt a szomszédasszonyunk menyének a nagybátyjának a barátnőjével, milyen „szaktekintély” tanácsait hallottuk először) megfelelően szorong. Vagy azon aggódik, hogy nem elég erős az immunrendszere, nem fogyaszt elég vitamin- és ásványi anyagban gazdag táplálékot, vagy attól retteg, hogy túladagol valamilyen mesterséges készítményt.
Azonban furcsa, hogy a többség a legritkább esetben kérdezi meg aggodalmairól orvosát. Pedig sokkal jobb lenne hiteles forrásból tájékozódni, innen-onnan felcsippentett tudásunkat valódi szakemberekkel ellenőriztetni, az összes tünetet és körülményt komplexen vizsgálni, és személyre szabott tanácsot kérni.
Így bár ebben a cikkben is általánosságban fogjuk bemutatni a D-vitaminpótlással kapcsolatos ismereteket, de ha Ön valamilyen szempontból találónak érzi az itt leírtakat, panaszaival, tüneteivel forduljon orvoshoz! Ez a cikk (mint ahogy minden más írás ebben a blogban) csak gondolatébresztő, ismeretterjesztő jellegű.
Mi is az a D-vitamin?
A D-vitamin tulajdonképpen nem is vitamin, hanem hormon, bizonyos feltételek esetén szervezetünk is képes előállítására, és elengedhetetlenül szükséges élettani folyamataink normális működéséhez. Hatása szerteágazó, nemcsak egyetlen területre korlátozódik. Tény azonban, hogy túlzott mértékű bevitele káros is lehet.
Vitaminnak azokat az élettanilag fontos szerves vegyületeket nevezzük, amelyekre szüksége van szervezetünknek, de nem vagyunk képesek elégséges mértékben előállítani. A D-vitaminokat, például a létfontosságú kolekalciferolt (D3) és az ergokalciferolt (D2), elő tudja állítani a bőrünk a napsugárzás segítségével. Ezért a D-vitaminok valójában inkább hormonok. A szervezetben előállított kolekalciferol és a gyógyszeresen szedett D3-vitamin a májban kalcidiollá, majd a vesében kalcitriollá alakul át, ez utóbbi a D3-vitamin biológiailag aktív formája.
Milyen élettani folyamatokra van hatással?
Mivel hormonról van szó, ráadásul olyan ősi hormonról, amely a legkorábbi élőlényekben is megtalálható, ezért szerepe szerteágazó. Azt a legtöbben tudják, hogy szerepet játszik a kalcium-anyagcserében, hiányában csontjaink nem tudják megfelelő mértékben felvenni a kalciumot, de hat izmaink teljesítőképességére is.
E mellett összefüggés van a D-vitamin ellátottság és az immunrendszer működése között, segíti a védekezést a kórokozók ellen. A tavaszi influenzajárvány és a felső légúti fertőzések hátterében is ott a súlyos D-vitaminhiány.
Az aktivált D-hormon hiánya növeli a vastagbél- és az emlődaganat kockázatát, a jó D-vitaminellátottság viszont javítja a daganatos betegek túlélési esélyét.
Hat a szív- és érrendszerre is: D-vitaminhiányban nő a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázata is.
Hatással van a női termékenységre is: extrém D-vitaminhiány esetében az is előfordulhat, hogy egyáltalán nincs tüszőérés, vagyis teljesen elmarad a menzesz. A megfelelő D-vitaminszint csökkenti a terhességi magas vérnyomást, a preeclampsiát, így a vetélés, illetve a terhességi cukorbetegség kockázatát
Mennyi a napi szükségletünk?
Nagyon fontos minden esetben egyénileg megvizsgálni és megszabni a szükséges mennyiséget, mert a D-vitamint túl is lehet adagolni. Ez a vér kalciumszintjének radikális megemelkedéséhez, hiperkalcémiához, hosszú távon a kalcium lerakódásához vezethet a májban, vesében, szívben.
A táblázat bemutatja a D-vitaminhiány megelőzésére javasolt D3-vitamin dózisokat Magyarországon olyan emberek számára, akik nem kapják meg a szükséges UVB-sugárzást, valamint október végétől márciusig mindenkinek.
Hogyan juthatunk hozzá?
Elsősorban a nap UVB sugarai késztetik a szervezetet a D-vitamintermelésre. Magyarországon márciustól októberig megfelelő a nap besugárzási szöge (vagyis télen hiába is napozunk), ha legalább 10-15 percig 11 és 16 óra között rövid ujjú ruhában, sortban vagyunk a napon. Ez kb. 1500– 3000 NE (nemzetközi egység) D3-vitamin előállításához lehet elegendő. Sajnos azonban közismert, hogy a túl sok UVB-sugárzás is káros, ezért ugyan fontos, hogy amikor tehetjük, természetes úton pótoljuk a D-vitamint, de ne essünk át a ló túloldalára! Meg kell találni a helyes középutat a napozásban is: nem szabad a D-vitamin miatt túl sokat napozni, azonban negyed óra alatt még nem lesznek a napozásnak káros hatásai, viszont már elég D-vitaminhoz jutunk. Végül, de nem utolsó sorban bizonyos táplálékokból (például halak, olajos magvak) is hozzájuthatunk valamennyi D-vitaminhoz, de sokkal kevesebbhez, mint napozással.
Hirdetés
Mit ajánlunk?
A Vitagamma® D3 2000 NE étrend-kiegészítő tabletta ugyanazt a D3 (kolekalciferol) molekulát tartalmazza, amelyet a szervezetünk is előállít a napsugarak segítségével. Így egészségünk megőrzése szempontjából ugyanolyan jó, mintha bőrünk termelte volna. Hatásában nincs különbség, ugyanolyan jó csontjaink, immunrendszerünk számára, szervezetünk nem tud különbséget tenni. Fontos azonban, hogy ha bizonytalan a szükséges mennyiséggel kapcsolatban, ha hiánytüneteket tapasztal, vagy a bevitelt egyéni szükségleteihez kívánja igazítani, mindenképpen kérdezze meg orvosát!
Az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot! A napi ajánlott mennyiséget ne lépje túl!
Mi a hatása a túladagolásnak?
Ha gyógyszeresen visszük be a D-vitamint, akkor túl lehet adagolni. Ez a vér kalciumszintjének radikális megemelkedéséhez, hiperkalcémiához, hosszú távon a kalcium lerakódásához vezethet a májban, vesében, szívben. Ezeknek a tüneteknek a kialakulásához azonban a napi beviteli értékek sokszorosát kellene bevinni hosszabb időn keresztül. Hónapokon át napi 10.000 NE felett kellene D3-vitaminból fogyasztani ahhoz, hogy e tünetek kialakulhassanak. Ha betartjuk a maximális adagolási értékeket, amely felnőtt embereknél napi 4000 NE, akkor elkerüljük a túladagolás problémáját.
Honnan tudjuk, hogy D-vitaminhiányunk van?
A megfelelő D-vitamin szint 75 nmol/l és 250 nmol/l közé tehető. Ha felmerül a D-vitaminhiány gyanúja, akkor fontos egyénileg megvizsgálni, hogy mennyire megfelelő a szervezet D-vitaminellátottsága, és ez alapján kell megszabni a pótlás szükséges mennyiségét.
A magyar népesség D-vitamin ellátottsága azonban ritkán ideális. Ennek egyik oka, hogy a táplálkozás nem fedezi szükségletünket, mivel D-vitaminban gazdag élelmiszereket például halakat, májat ritkán és csak kis mennyiségben fogyasztunk. Ráadásul idősebb korban a bőr vastagságának csökkenésével a szervezet D-vitamintermelő képessége is csökken. Tehát azoknak, akik nincsenek eleget a napon, idősebbek, vegetáriánusok, télen pedig mindenkinek javasolt a D-vitaminpótlás.
Forrás:
Magyarországon a világon egyedülálló módon 2012 áprilisában megszervezték, hogy a D-vitaminhiány következményeivel foglalkozó összes orvosi szakma közös szakmai ajánlást alakítson ki. Ez tartalmazza azokat az egységesen elfogadott értékeket, amelyek lehetővé teszik a D-vitamin helyes alkalmazását, a hiánybetegség felismerését és kezelését. A konszenzus kialakításában részt vettek: Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, Magyar Dermatológiai Társaság, Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság, Magyar Gyermekorvosok Társasága, Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság, Magyar Hypertonia Társaság, Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága, Magyar Kardiológusok Társasága, Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, Magyar Menopauza Társaság, Magyar Nefrológiai Társaság, Magyar Onkológusok Társasága, Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság, Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület. Az ajánlást 2 évente frissítik, vagyis már háromszor jelent meg. Ezt annak érdekében teszik a szakemberek, hogy mindig a friss kutatási eredményekre alapozzák ajánlásaikat. A napi beviteli értékeket hazánkban ezek alapján határozzák meg.
