Mielőtt azt hinné a kedves olvasó, hogy mi is álhíreket fogunk terjeszteni csodás felfedezésekről, amelyek erőfeszítések nélkül egy csapásra megoldják a cukorbetegek összes problémáját, szeretnénk kiábrándítani mindenkit. A tudomány jelen állása szerint a cukorbetegség ellen nincs védőoltás. Sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet ezzel a módszerrel a betegséget.

Akkor hogy jön szóba egyáltalán az oltások kérdése?

A cukorbetegek szervezete általában kevésbé tud védekezni a fertőzésekkel, kórokozókkal szemben. Ezért egyrészt nagyobb eséllyel betegszenek meg járványok idején, másrészt azok a betegségek, amiket egy egészséges ember szinte meg sem érez, náluk súlyosabbak lehetnek. Még egy egyszerű influenza is sokkal jobban megviseli őket, sokkal veszélyesebb kimenetellel járhat. Vagyis nekik az átlagnál is fontosabb, hogy csökkentsék a betegségek kockázatát, amelyre az egyik legjobb megoldás a védőoltás lehet.

De még mielőtt bemutatnánk a javasolt védőoltásokat, érdemes a védekezés másik módszerét szemügyre venni. Ha abból indulunk ki, hogy a megbetegedések fokozott kockázata a magas vércukorszinttől és a diabétesz szövődményeitől függenek (amelyek pedig ismét csak a rossz vércukor értékekre vezethetők vissza), belátható, hogy a védekezés jó módja a normális vércukorszint fenntartása. Szakemberek szerint, ha a vércukorszint 1 egységgel emelkedik (1 mmol/l), akkor 6–10%-kal nő meg a fertőzések előfordulásának és súlyos lezajlásának a valószínűsége. 11 mmol/l feletti vércukorszint esetén 25%-kal, 16 mmol/l feletti érték esetén akár 50%-kal csökkenhet a szervezet védekezőképessége.

Hirdetés

Tehát, ha csökkenteni szeretné a cukorbeteg a fertőzések kockázatát, akkor először is törekednie kell a normális vércukorszint elérésére. Természetesen a szervezet megfelelő vitamin és ásványi anyag ellátottsága is hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Ezt kiegyensúlyozott táplálkozással, és ha erre valamiért nincs lehetőség megfelelő étrend-kiegészítőkkel lehet elérni.

Ráadásul a folyamat kétirányú: sokszor a vércukorszint éppen a fertőzések miatt ingadozik, tehát a normálishoz közeli vércukorszint megőrzéséhez is jó, ha a cukorbeteg vigyáz az egészségére.

A védőoltások célja a védettség kialakítása az adott vírusok, baktériumok és más kórokozók ellen. Ennek érdekében egy elölt vagy legyengített kórokozót juttatnak a szervezetbe injekcióval, szájon vagy orron át. Az immunrendszer pedig reagál a kórokozókra. Az immunválasz során ellenanyagok képződnek, amelyek közömbösítik a kórokozókat, az általuk termelt mérgező anyagokat, vagy elpusztítják őket. Az immunrendszer ezután emlékezni fog az egyszer már felismert antigénre, és képes lesz kivédeni.

Hazánkban néhány betegség ellen a teljes lakosságot beoltják bizonyos életkorban, és vannak még elérhető, de nem kötelező védőoltások is.

Kötelező védőoltások:

• diftéria,
• hepatitis B,
• influenza B,
• járványos gyermekbénulás,
• kanyaró,
• mumpsz,
• rubeola,
• szamárköhögés,
• tetanusz
• tuberkulózis
• közvetlen veszély esetén kötelező: a veszettség elleni oltás.

Elérhető, de nem kötelező védőoltások:

• influenza
• pneumococcus
• meningococcus
• kullancs okozta agyhártyagyulladás
• humán papilloma vírus (HPV)
• rotavírus
• bárányhimlő
• hepatitis A.

A cukorbetegeknek minden védőoltást meg kell kapniuk, amely a nem cukorbetegeknek is ajánlott. A hazánkban gyakran előforduló fertőzések ellen akkor is érdemes a cukorbetegeket beoltani, ha ez az egészségeseknek nem kötelező. Ezek az influenza, a pneumococcus-fertőzés és a bárányhimlő, illetve az övsömör.

Influenza

Az influenza sokkal súlyosabb és gyakrabban halálos betegség a cukorbetegek számára, mint az átlagos népességben. Holland adatok szerint például az 1-es típusú cukorbetegek körében influenzajárvány esetén a kétszer gyakoribb volt a halálos kimenetelű ketoacidózis, mint egyébként. Az Egyesült Államokban az influenzával összefüggő tüdőgyulladásban meghalt betegek adatait elemezve azt találták, hogy a diabétesz négy-ötszörösére növelte a halálos kimenetel kockázatát. Mivel az influenza évről évre megváltozik, ezért minden évben javasolt az aktuális influenzaoltás a cukorbetegeknek.

Pneumococcus-fertőzések

A Streptococcus pneumoniae vagy röviden pneumococcus a felső légúti fertőzések: a középfülgyulladás, az arcüreggyulladás, a tüdőgyulladás és a gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozója. A cukorbetegség jelentősen növeli a pneumococcus-fertőzések kockázatát. 2-es típusú diabéteszben szenvedők tüdőgyulladás miatt sokkal gyakrabban kerülnek kórházba, mint az azonos korú nem cukorbetegek, az 1-es típusú cukorbetegség pedig négyszeresére növeli a súlyos lefolyású tüdőgyulladás kockázatát. A pneumococcusoknak 91 antigéntípusa ismert, minél több antigéntípus van az oltóanyagban, annál szélesebb a védőhatása. Vannak olyan készítmények, amelyek 23 antigéntípust tartalmaznak. Ezek már a súlyos pneumococcus-fertőzések 85–90%-a ellen védenek, de csak körülbelül 5 évig. Ezután meg kell ismételni az oltást.

Bárányhimlő és övsömör

A bárányhimlő szövődménye, a másodlagos bakteriális fertőzés lényegesen gyakoribb cukorbetegségben, és súlyosabb lefolyású, mint általában. Sajnos ez is gyakran okoz szepszist. Ha már volt valaki bárányhimlős, még egyszer már nem kaphatja el, de maga a vírus nem tűnik el a szervezetből. Idősebb korban újból aktiválódhat, és övsömört okozhat. Ezt gyakran hónapokig tartó erős fájdalom kíséri. Ennek valószínűsége tízszer nagyobb cukorbetegeknél. Ezért minden cukorbetegnek érdemes kérnie a bárányhimlő elleni oltást is, ha még nem kapta el a betegséget. 50 éves kor felett az övsömör ellen is védekezni kell. Szerencsére ezek ellen elég csak egyszer oltani.