A diabéteszes neuropátianak kezdetben jelentéktelennek tűnő tünetei vannak, amivel nem fordulunk orvoshoz. Szinte nevetségesnek érezzük, hogy lábunkon, kezünkön érzett bizsergéssel, hangyamászásszerű csiklandós érzéssel raboljuk orvosunk idejét, csak az égető fájdalmat vagy a zsibbadást vesszük komolyabban.

A neuropátia, vagyis az idegbántalom gyakran a cukorbetegség szövődményeként alakul ki, és bár az első tünetei egyáltalán nem tűnnek komolynak, inkább csak kényelmetlennek, a kezeletlen neuropátia nagyon is súlyos következményekkel járhat. Pedig ha már az első tüneteket is szóba hozzuk az orvosnál, akkor kezdeti stádiumban felfedeznék a betegséget, és kezelnék azt, amivel előrehaladása megállítható lenne. Vagyis – ha odafigyelnénk a kisebb kényelmetlenségekre is, komolyan vennénk, és már az enyhébb tünetek megjelenésekor orvoshoz fordulnánk, el tudnánk kerülni a komolyabb következményeket. Ehhez képest sajnos, sokszor csak későn fedezik fel a neuropátiát, amikor már súlyosan károsította az idegrendszer működését.

Mik is ezek a furcsa, de sokszor inkább csak apró kellemetlenségnek tűnő jelek, úgy nevezett többlettünetek?

• a láb- vagy a kézujjak bizsergése
• hangyamászásszerű csiklandós érzés
• az ágynemű irritáló érzése
• zsibbadás
• égő fájdalom
• hirtelen szúrás vagy áramütésszerű fájdalom
• tompult érzékelés a végtagokon

A lényeg, hogy mindezeknek nincs kiváltó oka, nincs olyan sérülésünk, amely fájdalmat okozhatna, nem nyomtuk, szorítottuk el a végtagjainkat, valójában nem mászik rajtunk semmi. Csak az érzet van önmagában.

Még ennél is nehezebb helyzetben vannak azok, akiknek az a tünete, hogy nem észlelik, érzik a valós érzeteket, ők ugyanis egyszerűen nem veszik észre, hogy baj van! Az idegek károsodásának ugyanis a másik lehetséges tünete az alattomosan csökkenő érzékenység a hőmérsékletre, nyomásra és sérülésekre. Ezek a neuropátia hiánytünetei. A beteg nem veszi észre, ha túl hideg vagy még rosszabb esetben túl forró vízben van a lába, és megégetheti magát. A csökkenő nyomásérzékeléssel nem érezzük, ha szorít a cipő, járásunk is instabillá válhat.

Ez a neuropátia paradoxona: azt érezzük, ami nincs, és azt nem, ami van!

A betegek felénél csökken az érzékelés erőssége, és kb 25%-uknál okoz fájdalmat a neuropátia. Emiatt fontos, hogy a cukorbetegek rendszeresen ellenőrizzék lábuk állapotát, akkor is ha nem tapasztalnak semmilyen panaszt.

De miért válik paradoxszá érzékelésünk?

Mert a neuropátiában az idegeink  károsodtak, és ennek következtében hamis, ok nélküli érzéseket tapasztalunk. Ezek a furcsa jelenségek a diabéteszes neuropátia tipikus tünetei.

Kiegészítő tünetek

Nemcsak a fájdalom, a kényelmetlen érzések és az érzésvesztés utalhat neuropátiára. A lábfejek nagyon száraz, repedezett bőre is lehet a neuropátia jele, mert a neuropátiában csökken a bőr verejtékezési képessége is.

Mi a magyarázata mindennek?

A tartósan magas vércukor károsítja az érzékeny idegszálakat, elsőként a leghosszabbakat, emiatt a tünetek jellemzően a végtagokban, szimmetrikusan, „kesztyű- és zokniszerű” eloszlásban jelentkeznek. A lábon gyakrabban fordul elő. A hosszú idegrostok különösen érzékenyek a megnövekedett vércukorszint káros hatásaira, így ezeknek az idegszálaknak az idegburka roncsolódik először. Az idegburoksérülés olyan, mintha egy elektromos vezeték szigetelése lenne sérült, ami ezután nem egyszerűen szállítja az áramot két pont között – vagy esetünkben az információt az érzékelt valós jelenség és az agy között –, hanem kisül, szikrázik. Az idegkárosodás érintheti az érző-, mozgató-, de akár a belső szervek beidegzéséért felelős ún. vegetatív idegrendszert is.

Mikor vehetjük észre leginkább a tüneteket?

Ha eljön az este, a pihenés ideje, és éppen elaludni próbálunk, lábaink furcsa jelzéseket adnak le: bizseregnek, mintha hangyabolyban állnának, égnek, mintha tűzbe tettük volna őket, fájnak vagy zsibbadnak, szinte minden szőrszálunkat külön érezzük. Ez persze szörnyen idegesítő, nem tudunk elaludni, de másnap mégsem megyünk orvoshoz bosszantó tüneteinkkel. Pedig érdemes lenne komolyan venni az érzészavart!

Ugyanis majdnem minden harmadik cukorbetegnél kialakul a neuropátia, de 70 százalékuk nem tudja, hogy érintett, így nem tesznek semmit az idegkárosodás előrehaladásának megállításáért és a lábaik egészségének megőrzéséért.

A kezeletlen neuropátia szövődményei

Diabéteszes láb szindrómának vagy magyarul cukorbeteg láb tünetegyüttesnek a cukorbetegség szövődményeként kialakuló, elsősorban a lábfejet érintő tünetek, elváltozások összességét nevezzük. A cukorbetegség szövődményeként neuropátia vagy érszűkület alakulhat ki. Ennek következtében sérül a láb beidegzése vagy vérellátása. A láb sérülékenyebbé válik. Az idegkárosodás miatt megnő annak a kockázata, hogy észrevétlenül maradnak a lábunkat ért sérülések, és elfertőződnek a sebek. Ez pedig a legrosszabb esetben súlyos talpi fekélyekhez, amelyek pedig amputációhoz is vezethetnek. Ma hazánkban az amputációk több, mint felét a cukorbetegség szövődményeként kialakult neuropátia miatt végzik.

Mivel a neuropátia testünk más szervrendszereit is érintheti, többek között a szív-érrendszert is, nagyon fontos, hogy idejében felfedezzék, és ne alakuljanak ki életveszélyes kockázatok!

A korai diagnózis életet menthet

Ha felfedezik a neuropátiát, sok különböző lehetőség, módszer van az idegkárosodás megállítására és a tünetek enyhítésére. A gyógyszeres kezelés mellett az életmódváltás, a rizikófaktorok csökkentése is nagy szerepet kaphat a gyógyításban. Hiszen a neuropátia a rossz cukoranyagcsere miatt, vagyis egyszerűbben a magas vagy a jelentősen ingadozó vércukorszint miatt alakul ki. Tehát cél a vércukorszint egyensúlyban tartása az ingadozás megszüntetése, az étkezési szabályok és a helyes gyógyszerezés betartása.

Maga a vizsgálat nem fájdalmas, nem jár komoly beavatkozással: az orvos nagyon egyszerű, fájdalommentes teszteket fog alkalmazni, az idegműködés ellenőrzésére. Ha gyógyszert ír fel a neuropátia kezelésére, azt folyamatosan szedni kell!

A beteg is sokkal jobban tud figyelni ezután lábaira, folyamatosan ellenőrizheti állapotukat, amellyel elkerülheti a rosszul gyógyuló sebek, és az ebből következő fekélyek kialakulását.

Emiatt nagyon fontos, hogy bármilyen szokatlan tünetet észlelünk a lábunkon, azonnal beszéljünk a kezelőorvosunkkal, és minden évben vegyünk részt neuropátia szűrésen is. A tünetek rosszabbodása csak megfelelő, folyamatos kezeléssel előzhető meg, vagy lassítható, de a már kialakult idegkárosodás sajnos nem gyógyítható.

Ön ne hagyja magát, álljon a sarkára, és vegye komolyan a neuropátia elsőre jelentéktelennek tűnő tüneteit! Menjen orvoshoz, ha lába megszólaltatja a vészcsengőt!

Hova mehet szűrésre ha furcsa tüneteket tapasztal?

• háziorvosához
• diabétesz centrumba

Forrás:

• Ziegler et al. Handb Clin Neurol. 2014;126:3-22
• Ziegler et al. Diabetes Res Clin Pract. 2018;139:147-154.

WPh/MB/2024-38. Lezárás dátuma: 2024.11.08.