Mi az autonóm neuropátia?
Az autonóm neuropátia egy olyan idegkárosodás, amelynek következtében a belső szervek beidegzése károsodik, vagyis végül is a szervezet általános alkalmazkodóképessége romlik. Gyakran a cukorbetegség szövődményeként alakul ki, és csaknem a betegek felének rontja az életminőségét, és rövidíti meg az életét.
Érintheti a szívet, az izzadságmirigyeket, a nyelőcsövet, a gyomrot, a beleket, a húgyhólyagot és az ivarszerveket is. Ezért az alábbi tüneteket okozhatja:
- hányinger, hányás,
- székrekedés, hasmenés,
- telítettségérzet, mert a gyomor lassabban ürül ki,
- vizelettartási zavarok, gyakori húgyhólyagfertőzés,
- szédülés, ájulás,
- nyugalmi állapotban is szapora szívverés,
- szexuális problémák, impotencia.
A kardiovaszkuláris, vagyis a szív-érrendszeri autonóm neuropátia a szívet és az érrendszert érinti, és ezért nagyon komoly hatással van a beteg túlélési esélyeire. Ez a típusú neuropátia a cukorbetegek legalább 20%-ánál előfordulhat, de az életkor és a betegség időtartamának növekedésével akár 65%-uknál is kialakulhat.
Miért alakul ki a neuropátia?
A cukorbetegeknél a magas vércukorszint, a sejtek által fel nem vett és így a vérben keringő túlzott mennyiségű cukor roncsolja a finom idegrostok burkát és azokat az ereket, melyek az idegeket táplálják. Ez a folyamat oxigénhiányt okoz, és rontja az idegszövet anyagcseréjét is. Ez kezdetben az idegburok, majd később az idegrost pusztulásához vezet, és az idegek elveszíthetik jeltovábbító képességüket az agy és a testrészek között.
Először jellemzően a perifériás vagy szenzoros neuropátia alakul ki az agytól távol eső testrészekben, például a lábakban, kezekben. De az idegkárosodás a szervezet bármely részét érintheti, és a tünetek a károsodott ideg típusától függenek.
Kinél alakul ki nagyobb valószínűséggel a szív-érrendszeri autonóm neuropátia a diabetes szövődményeként?
Akinek
- magas a vércukorszintje és/vagy a testsúlya,
- magas a BMI-je,
- magas a vérzsírszintje,
- az életkora,
- hosszabb ideje tart a cukorbetegsége,
- magas vérnyomása van,
- alacsony B12-vitamin-szintje,
- alacsony vagy túl magas D-vitamin-szintje, valamint
- aki dohányzik,
- és a férfiaknál nagyobb a valószínűsége, mint a nőknél.
Mivel csökkenthető a neuropátiák kialakulásának kockázata?
Az idegek megfelelő működéséhez egészséges vérellátásra van szükség, ezért elsődleges a jó vércukorszint beállítása és fenntartása, valamint a rizikófaktorok csökkentése.
Károsodhat a szívünk
Az autonóm neuropátia következtében egyrészt szívritmuszavarok léphetnek fel, másrészt a szív nem képes a különböző megterhelésekhez alkalmazkodni. Az egyik leggyakoribb probléma a folyamatos, terheléstől függetlenül magas szívfrekvencia. Ilyen esetekben akkor is szapora pulzusszámot észlelünk tartósan, amikor a szívfrekvencia már visszatérhetne a normálisan alacsonyabb nyugalmi értékre. A tartósan magas pulzusszám pedig túlterheli a szívet. Ilyenkor nincs ideje, hogy a szívverések között megteljen vérrel, vagy megpihenjen az izomzata. Ez pedig veszélyes lehet, mert a szív nem tudja minden sejtjét ellátni a szükséges tápanyaggal és oxigénnel.
A károsodás következtében akár infarktus is kialakulhat, de mivel a neuropátiás betegek gyakran nem érzékelik a fájdalmat, nincsenek panaszaik, sokszor csak utólag, véletlenül derül ki, ami tovább rontja a beteg túlélési esélyeit. A szív-érrendszeri autonóm neuropátia tehát jelentősen növeli a néma infarktus, de a hirtelen szívhalál kockázatát is.
Kezelés
Ha már kialakult a diabéteszes neuropátia, a kezelés célja a további idegkárosodás megelőzése vagy késleltetése, valamint a tünetek csökkentése. Ennek a legjobb módja a vércukorszint szoros kontrollja, ami gyakoribb mérést (akár naponta négyszer vagy még többször) jelent. Majd a gyógyszereket a szükségletekhez kell igazítani, és a betegnek az életmódján is változtatnia kell: többet kell mozognia, egészségesebben kell táplálkoznia, az idegkárosodás gyógyszeres kezelése mellett.
Nagyon fontos tehát, hogy már az autonóm neuropátia korai tüneteinél is, forduljunk orvoshoz, még ha egészen enyhének is tűnnek. A beteg életkilátásai szempontjából lényeges, hogy idejében fedezzük fel a betegséget. Mivel azonban a tünetek csak lassan válnak egyértelművé, nagyon fontos, hogy ne csak a panaszos betegeket vizsgálják ki, hanem ütemezetten szűrjék a neuropátiát minden cukorbetegnél.
Kezdeti stádiumban a szöveti károsodások még visszafordíthatók! Sőt, ha a neuropátia kiváltó okaira is hatni tudunk, akkor az idegek károsodása is lassítható, megállítható. Minél korábban ismerjük fel a neuropátiát, annál sokoldalúbban, annál sokrétűbben lehet beavatkozni.
Az igazi megoldás azonban a megelőzés! Ha a cukorbeteg a vércukorszintjét rendben tartja, amit rendszeres és helyes táplálkozással, megfelelő szénhidrát bevitellel, helyes mennyiségű és intenzitású mozgással, és a gyógyszerszedés pontos betartásával lehet elérni, akár el is kerülheti a neuropátia kialakulását.
Forrás:
https://akjournals.com/view/journals/650/165/16/article-p602.xml
https://diabet.hu/info.aspx?web_id=&sp=185
https://diabet.hu/hirek.aspx?&nid=104345&cid=482
https://phd.semmelweis.hu/vedesek/2757/vedesDokumentumLetoltese?lang=hu
https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/cukorbetegseg/cikkek/a_labon_kihordott_szivinfarktus_jelei
https://www.kardiokozpont.hu/magas-pulzus#mia%20za%20a
WPh/MB/2024-30 Lezárás dátuma: 2024.10.07.
