A mai Magyarországon népbetegség a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a köszvény, a reuma, a csontritkulás, az allergia, a daganatos betegségek, az étkezési zavarok, a depresszió, az alvászavar. A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak, így ezek is népbetegségek. Továbbá növekvő arányban fordul elő a túlsúly és az elhízás, amelyek önmagukban nem számítanak betegségnek, de ezeket találjuk sok más népbetegség kialakulásának hátterében is.
Népbetegségnek nevezzük azokat a betegségeket, amelyek egy nemzet népességének körében magas arányban vannak jelen. Az egyes országokban, régiókban más és más betegségek számítanak ennek, például a fejlődő országokban a fertőző betegségek a legelterjedtebbek, míg a fejlett országokban inkább az úgynevezett civilizációs betegségek. A népbetegségek a történelem során is változnak. Például a XIX. század végén a tüdőgümőkór vagy a nemi betegségek jelentették a legnagyobb kockázatot.
Civilizációs betegségeknek nevezzük azokat a betegségeket, amelyek éppen a modernizációval váltak gyakorivá a fejlett országok népességében.
Hazánkban minden második halálesetért, vagyis évente 60-70 ezer ember haláláért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. És ezek egyik rizikófaktora a magas vérnyomás, amely Magyarországon népbetegségnek számít. De ameddig csak puszta statisztikai számokról hallunk / olvasunk, könnyen elfordítjuk a fejünket, ezért szeretnénk most elmondani egy igaz történetet.
F. kislányával tartott haza egy téli szombat délutánon. Még beugrott a közeli boltba vásárolni. A bevásárlás végeztével a kocsi felé tartva esett össze a parkolóban. Kislány hiába kért segítséget, hiába hívtak mentőt, F. a parkolóban halt meg. 54 éves volt, 3 kiskorú gyermeket hagyott itt.
A halála előtti héten többször is rosszul érezte magát, de nem ment orvoshoz, mert nem akart a munkájából mulasztani. A boncolás során megállapították, hogy infarktusa volt. Amikor összeesett, már menthetetlen volt. Azt is közölték családjával, hogy már évek óta lehetett kezeletlen magas vérnyomása.
Hogy történhetett ez meg a 21. században egy európai országban? Hogy lehet, hogy nem vette észre, hogy percekkel a halála előtt is úgy végezte a dolgát, mintha semmi baj nem volna? Mit kellett volna tennie neki vagy a családjának, hogy ne ilyen feldolgozhatatlanul hirtelen és értelmetlenül haljon meg?
Sorsa egyszeri eset? Csak egy véletlen, vagy van mit tanulnunk F. történetéből?
Amikor a tárgyilagos, objektív statisztikai alapon nyugvó figyelmeztetéseket olvassuk, vagy amikor a közelünkben megtörténik egy ilyen F.-éhez hasonló tragédia, talán átfut agyunkon valami árnyékszerű, megfoghatatlan gondolat: "Vajon nekem is van mitől félnem?” "Mennyire vagyok veszélyben?” "Eleget mozgok, jól táplálkozom?” De a röpke ijedtség könnyen elszáll.
Aztán még utoljára megengedjük magunknak ezt finom szaftos falatot. Holnaptól kezdünk el kocogni, és a jövő héten megyünk el kivizsgálásra. Csak ezt a munkát fejezzük be, és aztán tényleg pihenünk, csak ezt a doboz cigit szívjuk el, és aztán tényleg letesszük.
F.-nek is lehetett mentsége: például kifejezetten szeretett kirándulni, nem ült egész nap egy íróasztalnál, nem is biztos, hogy értette, hogy miért van mégis nagy pocakja. De a hétvégi kirándulás a gyerekekkel úgy tűnik nem volt elég, hogy csökkentse a magas vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, ellensúlyozza a stresszt, a dohányzást, a helytelen étrendet. És F. tragédiája sajnos egyáltalán nem egyedülálló.
Az infarktus kockázati tényezői:
- a magas vérnyomás,
- a magas koleszterinszint (LDL-koleszterin, triglicerid vérzsírok szintje),
- a cukorbetegség,
- az elhízás,
- a mozgásszegény életmód,
- a tartós stressz,
- a dohányzás,
- a túl sok kávé,
- a gyakori alkoholfogyasztás,
- bizonyos hormonkészítmények,
- a testépítőszerek.
Már egy-két fent felsorolt tényező, szokás is elég lehet a veszélyeztetettség kialakulásához, de inkább az a jellemző, hogy halmozottan vannak jelen. A halálos négyes a metabolikus szindróma, vagyis az elhízás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és az emelkedett vércukorszint. Ezek együtt többszörösére növelik az infarktus kockázatát. Most ezek közül a magas vérnyomást vizsgáljuk meg közelebbről.
A hipertóniáról, vagyis a magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha több különböző napon 140/90 Hgmm fölötti vérnyomást mérünk.
A magas vérnyomás eleinte a legtöbb esetben nem okoz tüneteket. Amikor a beteg már észreveszi a panaszokat, az sokszor már a magas vérnyomás okozta szervi károsodásra utal. A késői tünetek:
- fáradékonyság
- gyengeség
- szédülés
- mellkasi fájdalom
- orrvérzés
- homályos látás
- tarkótáji fejfájás
- szemfenéki elváltozások
- nyaki főverőér szűkülete
A magas vérnyomás nem gyógyítható, de gyógyszeres kezeléssel és életmódváltoztatással kezelhető, kordában tartható. A kezeletlen magas vérnyomás szövődményei lehetnek a szívinfarktus és a stroke.
A magas vérnyomás kialakulhat önálló betegségként – ilyen a magas vérnyomás esetek 80%-a – vagy más betegség szövődményeként. Az önálló betegségként kialakuló magasvérnyomás több különböző tényezőre vezethető vissza: örökletes tényezőkre, a stresszre, a mozgásszegény életmódra, az elhízásra, a dohányzásra, a helytelen táplálkozásra, elsősorban a magas sótartalomra, az életkorra. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben fokozza a vérnyomást. A kávé napi 1-2 csészéig általában nem vezet a vérnyomás emelkedéséhez, de ennél nagyobb mennyiség már egészségtelen.
A magas vérnyomás kezelésének az alapja az orvos által beállított gyógyszerek, de az addigi helytelen életmód megváltoztatása a gyógyszeres kezelés mellett is szükséges! Csökkenteni kell a testsúlyt, cukorbetegség és magas koleszterinszint esetén diétázni kell: só- és zsírszegény, rostdús táplálékokat kell fogyasztani. Maximálni kell a napi nátriumbevitelt 2-3, a konyhasóbevitelt pedig napi 6 grammban. Ugyanakkor a kalcium-, magnézium- és káliumbevitelnek megfelelőnek kell lennie. A szervezet magnéziumszintje is hozzájárul a véráramlás kielégítő voltához és más faktorokkal együtt a vérnyomás normalizálásához. Korlátozni kell az alkoholfogyasztást. A dohányzást pedig teljesen abba kell hagyni. Nagyon fontos rendszeres mozogni, és ha sok életünkben a stressz, meg kell tanulnunk ezt is kontrollálni, ellazulni.
Hirdetés
Mit ajánlunk?
A Magnerot tabletta a magnéziumot orotát molekulához kötött állapotban tartalmazza.
A magnézium felszívódása fokozódik, ha szerves savakkal egyidejűleg juttatják a szervezetbe, mint a Magnerot tabletta esetében is.
A Magnerot tabletta magnézium-orotát-dihidrát tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer.
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Mag/H/2021-27 Lezárás dátuma: 2021.06.04.
Tanuljunk tehát F. szomorú és sajnos tipikus történetéből! Hiszen a fejlett országok népességének legalább 15%-át érinti a magas vérnyomás, hazánkban évente legalább 5000 ember halálában szerepet játszhat, de pesszimistább feltételezések szint minden 8. halálesettel összefüggésbe hozható. Változtassuk meg tehát életünket, hogy ne mi legyünk a 8.
Források:
https://bhc.hu/magunkrol/cikkek/2016/20161121-szivinfarktus
https://bhc.hu/magunkrol/cikkek/2021/20211012-civilizacios-betegsegek
https://www.biosziget.hu/civilizacios-betegsegek
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/magasvernyomas-betegseg
https://www.kardiokozpont.hu/hireink/magnezium-az-izomgorcsok-a-magas-vernyomas-ellen
Lesújtók a magyar számok, ezek a népbetegségek tombolnak hazánkban 2021. november. 27., hvg.hu
Emri Zsuzsanna: A magyar lakosság egészségi állapota, Népbetegségek
WPh/MB/2023-29 Szöveg lezárása: 2023.04.19.
