Sok éves tapasztalatunk, hogy az ősz beköszöntével, a nedves, hideg időben egyre többen, egyre gyakrabban vagyunk betegek, míg nyáron nem igazán „fázunk meg”. A szezonális influenzajárvány is novemberben kezdődik, és egészen márciusig tart. Ezt a tapasztalatot igazolják a koronavírus járvány hullámai is, amelyek nyárra mindig megfékeződtek, és oltás ide vagy oda ősszel újra felerősödtek.
Egy 2017-es kutatás leírta, hogy a járványok terjedése összefüggésben van a szervezet D-vitaminszintjével. Ugyan azt az egybeesést már régen felismerték, hogy a fertőzéses időszakok egybeesnek a napsütés, vagyis a természetes D-vitamin utánpótlás csökkenésével, de ekkor már a biológiai okát is értettük.
Összefüggés a D-vitaminszint és az immunrendszer működése között
A D-vitamin úgy segít a légúti fertőzések leküzdésében, hogy növeli a baktériumok elpusztításában fontos szerepet játszó antimikrobiális peptidek szintjét a tüdőben. Ezek – az élővilág legősibb védekező mechanizmusai közé tartozó, rövid, 15-40 aminosavból álló peptidláncok – a kórokozók sejtmembránjában fejtik ki baktériumölő hatásukat. A D-vitamin a nyiroksejtekre és a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol.
A koronavírus járvány során is végeztek vizsgálatokat világszerte azzal kapcsolatban, hogy van-e összefüggés a D-vitaminszint és a D-vitaminhiány között. Azt találták, hogy azok között, akiknek a COVID-19 tesztje pozitív lett, nagyobb valószínűséggel fordult elő D-vitamin-hiány.
Ide nekem egy marék D-vitamint! Vagy ez is baj lesz?
Röviden: igen, a túl sok D-vitamin is okozhat problémákat! Vagyis nem szabad az ajánlott mennyiségnél nagyobb arányban szedni a D-vitamint. Ez nemhogy nem segít, de még veszélyes is lehet, például érelmeszesedést okozhat. Vagyis az összefüggés csak az egyik irányban igaz: akinek D-vitaminhiánya van, az nagyobb valószínűséggel lesz beteg, de akinek a szervezetében magasabb a kelleténél a D-vitaminszint, az nem lesz egészségesebb!
A hiány kialakulását tehát meg kell előzni az ajánlott beviteli mennyiség pótlásával, ha már fennáll a hiány, akkor pótolni kell a normális szint eléréséig, de nem szabad átesni a ló túloldalára! A pótláshoz egészséges felnőttek esetében naponta 1500-2000 nemzetközi egységnyi (NE) D-vitamin bevitelére lenne szükség.
Hirdetés
Mit ajánlunk?
A Vitagamma® D3 2000 NE vitaminkészítmény 2000 nemzetközi egység D3-vitamint (kolekalciferol) tartalmaz.
Napi egy tabletta Vitagamma® D3 2000 NE rendszeres fogyasztása hozzájárul az Ön D-vitamin ellátásának hosszú távú biztosításához.
Figyelmeztetés: az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot! A napi ajánlott mennyiséget ne lépje túl! A termék kisgyermekektől elzárva tartandó!
Vg/H/2021-13 Lezárás dátuma: 2021.10.14.
Szervezetünk optimális D-vitamin szintje 75-250 nmol/l közé esik, mely a vérből mutatható ki.
A természetes D-vitamin pótlás szabályai
Március végétől októberig legalább napi 15-20 perces napozással rövid ujjú pólóban és sortban, napkrémek nélkül 11 és 16 óra között juthatunk hozzá a megfelelő mennyiséghez! Ennyi napozással hozzájutunk a napi szükséglethez, és még raktározni is tudunk belőle. Az elraktározott mennyiséget 6 hét alatt bontjuk le teljesen, vagyis ha ennél hosszabb ideig nem megyünk napra (betegség, időjárás, eltérő napirendünk miatt), akkor pótolni kell.
Fontos hangsúlyozni, hogy október végétől március végéig még szikrázó napsütésben sem megfelelő a nap beesési szöge ahhoz, hogy napozással jussunk D-vitaminhoz. Így aztán nem is csoda, hogy rendszerint márciusra tetőzik az influenzajárvány, sőt sokszor még áprilisban is gyakoriak a megbetegedések, hiszen valójában ilyenkor legalacsonyabb a szervezet D-vitamin-szintje.
A D-vitamintermeléshez csak az UVB-sugarak megfelelőek, amelyek azonban nem jutnak át a szennyezett levegőn, az ablaküvegen, és a 8-asnál nagyobb faktorszámú fényvédő krémeken, ezért a D-vitamint ezekben az esetekben is pótolni kell.
A táplálkozás sajnos nem megoldás – kivéve, ha magát a táplálékot dúsítják mesterségesen D-vitaminnal, amely egyébként néhány országban bevett gyakorlat. Ugyan vannak olyan természetes eredetű táplálékok – például a tengeri halak, halolajak, magvak, amelyek tartalmaznak valamennyi D-vitamint, de ezekből a napi ajánlott beviteli mennyiségnek csak a töredékét tudjuk fedezni. Vagyis a legegészségesebb és kiegyensúlyozottabb étrend sem tudja a napsütés hiányát ellensúlyozni.
Mikor kell tehát pótolni a D-vitamint?
- az északi féltekén októbertől márciusig mindenképpen
- nyáron is, ha nem vagyunk eleget a napon
Forrás:
https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/20556/d-vitamin
https://semmelweis.hu/hirek/2020/05/26/segitheti-e-a-d-vitamin-a-virusfertozesek-elleni-vedelmet/
