Az ember állandó testhőmérsékletű élőlény: szívünk, tüdőnk, májunk attól függetlenül, hogy milyen a hőmérséklet a szervezeten kívül nagyjából állandóan 37,5 fokos. Ennek fenntartásáért a szervezet hőszabályozó rendszere felel, melynek irányító központja a hipotalamusz. Hőérzékelő receptoraink jelzik a hőmérsékletet, melyre agyunk a megfelelő válaszreakciót indítja be. Ha érzékeli, hogy a test hőmérséklete csökken, akkor beindítja a hőtermelést (az izmok akaratlanul ritmusosan összehúzódnak: remegés, vacogás; elégetjük az energiatartalékokat), másrészt megakadályozza a hőleadást.

Melegben az agy a hűtést indítja be: például a véráramlás felgyorsításával, az erek kitágításával, amelynek látható jele a bőr kipirosodása. Ha ez nem elég, a verejtékezés is beindul, amely az izzadság elpárologtatásával csökkenti a hőmérsékletet.

Ha a testhőmérséklet emelkedik, fokozódik a hőleadás. Normál esetben három oka lehet a testhőmérséklet emelkedésének: a fizikai munka, a láz és a magas külső környezeti hőmérséklet. Ilyenkor teljesen normális, ha fokozódik a hőleadás, vagyis az izzadás. De mi áll a háttérben akkor, ha ezek közül egyik sem igaz, ha nyugalomban vagyunk, a külső hőmérséklet nem emelkedik, és nem is vagyunk betegek? Akkor a szervezetünk „félreért” vagy „túlreagál” ingereket.

Ilyenkor azt érezzük, hogy elönt minket a hő. A hőhullám tehát egy hirtelen ránk törő, külső ingerek által nem indokolt hőségérzet. Ilyenkor gyakran ki is pirosodik az arcunk és a nyakunk, és gyöngyözni kezd a homlokunk, vagy izzadni a testünk. Felgyorsul a szívritmusunk is, hiszen a véráramlás felgyorsítása is a hűtés része.

A jelenség hátterében számos ok állhat, melyek pontos feltárása nagyon fontos, hiszen akár betegségekre is utalhatnak a hőhullámok, a verejtékezés.

1. hormonzavarok: például a pajzsmirigy működési zavara

Amennyiben túl sok hormont termel a pajzsmirigy, az anyagcsere felgyorsul, a pulzus szaporábbá válik, a vérnyomás megemelkedik, és csökkenhet a beteg melegtűrése, fokozódhat az izzadás.

Hőhullámokat okozó hormonrendellenességek lehetnek még a mellékvesedaganat és a karcinoid szindróma. Ez utóbbi olyan lassan növekvő daganatokra utal, amelyek a neuroendokrin daganatok csoportját képezik. Sokáig nem okoznak tüneteket, viszont serkenthetik egyes hormonok elválasztását, amelyek viszont okozhatnak többek között hőhullámokat és bőrpírt is.

2. menopauza – változó kor

Végső soron a menopauza is egyfajta hormonzavar. Az agyban egy KNDy nevű idegsejt csoport kontrollálja a hőhullámok kialakulását, és teremt kapcsolatot az idegrendszer és a hormonális jelek közt, és ezek az idegsejtek az ösztrogénszintre reagálnak. A változó korban csökken az ösztrogénszint, a neuronok működésében zavar keletkezik, és egyre több ingerület-átvivő anyagot gyártanak. Azt üzenik az agy hőtermelő központjának, hogy meleg van. Ami beindítja a hűtést: a vérkeringés felgyorsítását, kiporosodást, verejtékezést.

Ugyan a hőhullámok és az izzadás a nők nagyon nagy részénél előfordul változó korban, de a korábbi méheltávolítás, a dohányzás és a jelentős alkoholfogyasztás, a stressz, a depresszióra való hajlam is valószínűbbé teszi ezeket. A nők legalább felénél a menopauzán túl sem szűnnek meg a tünetek, akár az utolsó menstruáció után tíz évvel is tapasztalhatóak. Mi magunk is enyhíthetjük a panaszokat: különösen a rendszeres testmozgással, a stresszkezeléssel, a túl fűszeres ételek, a kávé, az alkohol és a dohányzás kerülésével.

A menopauza körül tapasztalt hőhullámok a szív-érrendszeri betegségek, konkrétan az érelmeszesedés magasabb kockázatának jelei. Különösen akkor igaz ez, ha fiatalabb korban tapasztalja valaki a hőhullámokat. Egy kutatás szerint azoknál, akik 40-55 éves korukban már érzékelik a hőhullámokat, ez sokszor együtt jár az érrendszer gyengeségével is. A kezeletlen érelmeszesedés szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez vagy stroke-hoz vezethet. Más vizsgálatok szerint a hőhullámokkal küzdő nőknél magas vérnyomás is megfigyelhető.

Hirdetés

3. pszichés gondok

Az irracionális félelmeken alapuló szorongás és a pánikroham egyaránt kiválthatja a hirtelen jött forróságérzetet, bár ilyen esetekben többnyire egyéb - igen hangsúlyos - tünetek is fellépnek, például a kipirosodott arc és nyak, valamint az izzadás mellett hűvös végtagok, száraz száj, tág pupilla, szapora légzés.

A szorongás fennállhat folyamatosan, vagy jelentkezhet rohamokban, mint a pánikbetegség. A mellkasi pánikot mellkasi szorító érzés, heves szívdobogás, légszomj, a neurológiai pánikot fejfájás, szédülés, ájulás, a hasi pánikot hasi fájdalom, hányás, hasmenés, émelygés kíséri. A hőhullámok oka a vegetatív idegrendszer zavara, amikor felborul az egyensúly a szimpatikus (izgalmi) és a paraszimpatikus (nyugalmi) irányító rendszerek között.

4. cukorbetegség, neuropátia

Hipoglikémia, vagyis az alacsony vércukorszint éjszakai izzadást válthat ki. De a cukorbetegség szövődménye, az idegkárosodás (a neuropátia) is gyakran hozzájárul a hőháztartás felborulásához. Ez egyszerre válthat ki túlzott izzadást a felső testen, miközben az alsó végtagokon csökkenhet a verejtékmirigyek működése. A lábon megszűnik az izzadás, kiszárad a bőr, ami sérülékenyebbé teszi, és akár a fekélyek kialakulásához, végső soron pedig amputációhoz is vezethet.

5. bizonyos gyógyszerek mellékhatása

Összefoglalva tehát az indokolatlan kimelegedés, izzadás hátterében akár éppen kialakuló súlyos betegségek is állhatnak. Ezért nem szabad félvállról venni, ki kell vizsgáltatni az okát. Még akkor is orvoshoz kell vele fordulni, ha egyértelműen össze tudjuk kapcsolni a stresszes helyzetekkel, mert ha nem tudjuk kezelni a stresszt, az végső soron ugyanúgy súlyos következményekkel járhat, mint egy hormonális betegség!