Mi történt júniusban, ami ma is meghatározza gyógyulását?
Július 1.
Semmelweis-nap – a magyar egészségügy napja
1818-ban július 1-jén született Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője".
Július 4.
1768-ban született Kováts Mihály, orvos, nyelvújító, az első magyar törvényszéki orvostani könyv írója. Kováts Mihály sokoldalú tehetség volt, logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latint és ókortörténetet tanított. Számos európai egyetemen és kórházban – Svájc, Hollandia, Németország – szerzett tapasztalattal aktívan részt vett a nyelvújítási mozgalomban, célja a magyar orvosi nyelv megteremtése volt. Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828) című könyve az első magyar törvényszéki orvostani mű volt. Ezenkívül a himlőoltás egyik korai propagálója is volt.
Július 6.
1885-ben Louis Pasteur, francia tudós sikeresen próbálta ki első alkalommal veszettség elleni vakcináját.
Július 7.
2013-ban meghalt Buda Béla orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta és addiktológus. Kutatási területei főként az alkoholizmus és az öngyilkosság okai voltak. Foglalkozott pszichoterápiával, kommunikációelmélettel, szociálpszichológiával, a személyiségfejlődéssel, a prevenció és az egészségpromóció kommunikációs vonatkozásaival is. A Magyar Kommunikációtudományi Társaság (MKTT) alapító tagja.2011-ben az új Nemzeti Drogstratégia kialakításával megbízott irányító testület munkájában is részt vett.
Július 11.
1912-ben meghalt Ferdinand Monoyer francia szemész, aki bevezette a dioptria fogalmát és a ma is használatos szemvizsgálati táblát. Kidolgozta a Monoyer-diagramot, mellyel a mai napig a látásélességet vizsgálják. Az eredeti tábla két oldalán függőlegesen alulról felfelé olvasható a neve. 1872 és 1877 között a Nancy Egyetem orvostudományi karának szemészeti klinikáján volt igazgató. 1877-től 1909-ig pedig a Lyoni Egyetem orvostudományi karának volt a professzora orvosi fizikából.
1950-ben meghalt Huzella Tivadar orvos, hisztológus, biológus, egyetemi tanár, az Alsógödi Biológiai Kutatóállomás létrehozója. Tanárként a mikroszkópos anatómia, a szövettan, a fejlődéstan mellett általános biológiát is tanított. Nagy jelentőségű a rostképződés természetére, a sejtközi állomány biológiájára, a sejttenyésztés területén folytatott kutatásai és az ezekhez kapcsolódó felfedezései. Mozgófilmre vette a sejtek szaporodását és ezzel magyarországi mikrokinematográfia megalapítója lett. A kötőszövet sejt közötti állományának rugalmas rácsrostrendszerét vizsgálva meghatározta az „elastomotoros mikromechanizmus” fogalmát.
Július 18.
1734-ben született Csapó József orvos, botanikus, az egyik első magyar nyelvű gyermekgyógyászati szakkönyv, a Kisgyermekek ispitaalja írója. A könyv 1771-ben Nagykárolyban jelent meg.
Július 19.
1921-ben született Rosalyn Sussman Yalow amerikai orvosfizikus, aki a második nő volt, aki orvosi Nobel-díjat kapott. A díjat 1977-ben ítélték neki, a peptidhormonok radioimmunassay-jének kidolgozásáért. Kutatási területe: a hipotalamuszvizsgálatok, a peptidhormonok radioimmunológiája, a vértérfogat meghatározása, a jódanyagcsere kinetikája és a pajzsmirigybetegségek diagnosztizálása.
1983-ban mutatták be az első CT-készülékkel készült 3 dimenziós képet egy emberi fejről.
Július 20.
1822-ben született Johann Gregor Mendel Ágoston-rendi szerzetes, osztrák biológus, a tudományos örökléstan megalapítója. Veteményborsóval végzett keresztezési kísérleteiből megállapította, hogy a tulajdonságok öröklődéséért különböző faktorok, mai szóval gének felelősek. Emlékének tisztelegve tételeit Mendel-szabályoknak nevezték el.
1870-ben halt meg Albrecht von Graefe német szemorvos, a modern szemészet első megalapítója. Doktor Graefe kiváló módszert dolgozott ki a szürkehályog eltávolítására, illetve a kancsalság operálására. Ő vezette be a Helmholz által szerkesztett szemtükröt a gyakorlati szemészetbe.
1926-ban meghalt Liebermann Leó, orvos, vegyész, a magyar biokémia alapvető alakja. Ő vezette 1881-től az első magyar Borvizsgáló (később Állami Vegykísérleti) Állomást, valamint 1892 és 1902 között az Országos Chemiai Intézet és a Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója is volt. Nevéhez fűződik a magyar biológia biokémiai ágának kialakulása, több módszert is kidolgozott a különböző élelmiszerek tápanyagtartalmának, szennyeződéseinek meghatározására. Jelentősek voltak az embriokémiával és a fehérjékkel foglalkozó kutatásai is.
Július 26.
1875-ben született Dr. Carl Gustav Jung, svájci orvos, pszichiáter, az analitikus lélektan megteremtője. Az első modern pszichiáter, aki kijelentette, hogy az emberi elme „természeténél fogva vallásos”, és megpróbálta azt mélységeiben megvizsgálni. Az álomanalízis legismertebb úttörője. Kijelentette, hogy a művészet alkalmazható a félelem és a szorongás enyhítésére, illetve gyógyítására. Leghíresebb művei: Pszichológia és vallás (1938) Emlékek, álmok, gondolatok (1962).
