Az orvostörténet jeles napjai - júniusi kalendárium

alzheimer_madarak_kisebb.jpg
Mi történt júniusban, ami ma is meghatározza gyógyulását?

Június 6.

1961-ben meghalt Dr. Carl Gustav Jung, svájci orvos, pszichiáter, az analitikus lélektan megteremtője. Úgy gondolta, hogy az emberi elme természeténél fogva vallásos. Foglalkozott az álmok elemzésével is. Úgy vélte, hogy a művészet alkalmazható a félelem és a szorongás enyhítésére, illetve gyógyítására. Leghíresebb művei: Pszichológia és vallás (1938), Emlékek, álmok, gondolatok (1962).

Június 7.

1909-ben született Virginia Apgar amerikai aneszteziológus, aki az újszülöttek életképességének vizsgálatában tett jelentős előrelépéseket. Módszerének bevezetéséig rengeteg újszülöttet nyilvánítottak halva születettnek, miközben még éltek, csak nagyon gyengék voltak. Apgar az újszülöttek állapotának értékelésére egy tesztet dolgozott ki. Ezt a baba születése után egy és öt perccel is elvégzik, és a babák állapotát 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelik. Két pontot kap, ha az egész teste rózsaszínű, két pontot kap a sírásra, kettőt az élénk légzésre, kettőt, ha mind a négy végtagját mozgatja, és kettőt, ha a pulzusszáma 100 fölött van. Hamar világossá vált, hogy az a kisbaba, aki az egyperces Apgaron alacsony pontszámot kapott, oxigén és melegítés hatására sokszor kitűnő eredményt érhet el az ötperces Apgar-teszten. Az Apgar-tesztet 1953-ban vezették be. Munkája számos más változáshoz is vezetett, például az Apgar-tesztek eredményeinek ismeretében szüntették be a fogó használatát szüléskor, és vezették be helyette a császármetszést.

Június 8.

1916-ban Northamptonban született Francis Harry Compton Crick amerikai biokémikus, a DNS kettős spirál felfedezője. 1951-től dolgozott együtt felfedezőtársával, James Dewey Watsonnal a DNS (dezoxiribonukleinsav) szerkezetének feltárásán. Felfedezésüket 1953. február 25-én jelentették be.

Június 10.

1886-ban született Huzella Tivadar, orvos, biológus, hisztológus (szövettankutató), rákkutató. Nagy jelentőségűek a rostképződés természetére, a sejtközi állomány biológiájára, a sejttenyésztésre vonatkozó felfedezései. Mozgófilmre vette a sejtek szaporodását és ezzel magyarországi mikrokinematográfia megalapítója lett. A kötőszövet sejt közötti állományának rugalmas rácsrost-rendszerét vizsgálva meghatározta az „elastomotoros mikromechanizmus” fogalmát.

Június 14.

1864-ben született Alois Alzheimer német orvos, pszichiáter, patológus. 1907-ben először írta le a róla elnevezett betegséget, amely elsősorban idős korban jelentkezik, és értelmi leépüléssel jár.


Június 18.

1866-ban megszületett Korányi Sándor, orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, szakíró, felsőházi tag. 1893-ban az idegkórtan egyetemi magántanárává habilitálták, 1895-ben az I. belgyógyászati klinikán adjunktussá nevezték ki, majd a Stefánia gyermekkórházban az ideggyógyászati rendelő orvosa lett. 1927-től felsőházi tagként képviselte a magyar orvostársadalmat. A központi idegrendszer típicus diagnosztikája és Az ideggyógyászat alapvonalai című tankönyvek szerzője. Munkatársa volt a Belgyógyászat kézikönyvnek, a Magyar Orvosi Archivumnak, az Orvosi Hetilapnak és a Pallas nagylexikonnak.

1845-ben született Charles Louis Alphonse Laveran a malária és az álomkór kórokozójának felfedezője, és a malériát gyógyító kininterápia megalapozója. 1907-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

Június 22.

1822-ben megszületett Johann Gregor Mendel osztrák biológus, a tudományos örökléstan megalapítója. Szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes. Veteményborsóval végzett keresztezési kísérleteiből megállapította, hogy a tulajdonságok öröklődéséért különböző faktorok, mai szóval gének felelősek. Emlékének tisztelegve tételeit Mendel-szabályoknak nevezték el.

Június 23.

1995-ben halt meg Jonas Edward Salk, aki 1953-ban kifejlesztette a paralízis elleni vakcinát. A bejelentést követően került sor az oltóanyag tesztelésére, amely a maga nemében a legnagyobb szabású, legszervezettebb program volt a történelemben. Ebben 20 ezer orvos és közegészségügyi tiszt, 64 ezer fő iskolai személyzet és 220 ezer önkéntes vett részt. Több mint 1 millió 800 ezer iskolás gyermeket vontak be a vizsgálatba. Amikor 1955. április 12-én az oltóvakcina sikerét nyilvánosságra hozták, Salk-ot, mint "csodatevőt" üdvözölték, és a napot majdnem nemzeti ünneppé nyilvánították

Június 26.

Kábítószer-ellenes világnap

Június 29.

1854-ben halt meg Kossuth Zsuzsa, Kossuth Lajos húga, teljes nevén Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Zsuzsanna, meszlényi Meszlényi Rudolfné, aki megszervezte az első katonakórházat 1849-ben. Az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak fő ápolónője volt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr10014878802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása