Mi történt áprilisban, ami ma is meghatározza gyógyulását?

Április 1.

1578-ban megszületett William Harvey, aki felfedezte a vérkeringést. Bizonyította, hogy a szív pumpálja a folyamatos körforgásban lévő vért a testben, és mint ilyen, zárt rendszert alkot. Egyszerű és bárki által megismételhető tapasztalással (a felületi vénák elszorításakor jelentkező perifériás pangással, a testben lévő vérmennyiség kiszámításával, a szívdobbanás és a pulzuslökés egyidejűségével, a vénabillentyűk visszafolyást akadályozó szerepével) leírta a kisvérkört, a nagyvérkört, a teljes keringést. Csak az artériák és vénák közötti pontos átmenetet nem tudta igazolni, mivel nem használt mikroszkópot. Azzal a kérdéssel sem foglalkozott, miért kering a vér, pusztán a mechanizmust fejtette meg.

Április 2.

• Az autizmus világnapja

• 1939-ben megszületett Buda Béla orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta és addiktológus. Kutatási területei főként az alkoholizmus és öngyilkosságkutatás, a pszichoterápia, a személyiségfejlődés a szociálpszichológia voltak.

Április 3.

• 1935-ben megszületett Czeizel Endre orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora.

Április 7.

1948-ban e napon alapította meg az ENSZ a World Health Organizationt (WHO), ez az egészségügyi világnap.

Április 8.

1936-ban meghalt Bárány Róbert, magyar származású Nobel-díjas, svéd orvos, fülész. Az elismerést az belső fülben lévő egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáival érdemelte ki.

Április 10. 

• Nemzeti rákellenes nap

         1993 óta a Magyar Rák Liga szervezésében tartják a Nemzeti Rákellenes napot dr. Dollinger Gyula sebész,           egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rákbizottságot.

• 1901-ben meghalt Kresz Géza orvos, a budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, a mai mentőszolgálat elődjének megalapítója.

Április 11.

A Parkinson-kór világnapja

Április 12.

1944-ban meghalt Korányi Sándor, a magyar belgyógyászati iskola megteremtője.

Április 14.

1903-ban Dr. Harry Plotz felfedezte a tífusz elleni vakcinát.

Április 19.

• 1858-ban megszületett ifj. Bókay János gyermekgyógyász. Nevéhez fűződik a diftéria intubációs kezelésének bevezetése.

• 1882-ben meghalt Charles Robert Darwin angol természettudós, a természetes kiválasztódás elméletének megalkotója. 1859-ben jelent meg fő műve: "A fajok eredete", 1871-ben pedig "Az ember származása", amelyben az embert egy - akkor még ismeretlen - közös ősmajomtól származtatta.

Április 20.

• 1862-ben végrehajtották az első sikeres pasztörizálást. A folyadékokban található mikroorganizmusok elpusztítására fejlesztette ki Louis Pasteur és Claude Bernard. A pasztörizálás olyan élelmiszertechnikai módszer, amely elsősorban a folyadék 60-90 °C közötti hirtelen, rövid idejű felmelegítésével, és azt követően gyors lehűtéssel csökkenti a benne lévő mikroorganizmusok számát. A sterilizációval ellentétben a pasztörizáció nem írtja ki az összes mikroorganizmust, csak olyan mennyiségre csökkenti a számukat, ahol már nem képesek fertőzni. A pasztörizációt leginkább az élelmiszeriparban használják, mivel a sterilizációs eljárások rontják az ételek minőségét, illetve élvezeti értékét. Pasztörizációra többnyire a folyadék forráspontja alatti hőmérsékleteket használnak.

• 1923-ban meghalt Kazay Endre gyógyszerész és szakíró, az első magyar nyelvű gyógyszerészeti gyűjtemény összeállítója. Négykötetes Gyógyszerészi lexikont szerkesztett és adott ki Nagybányán, 1900-ban.

Április 22.

1876-ban megszületett Bárány Róbert, magyar származású Nobel-díjas, svéd orvos, fülész. Az elismerést az belső fülben lévő egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáival érdemelte ki.

Április 25. 

• 1815-ben megszületett Markusovszky Lajos, az 1848-49-es szabadságharc fősebésze. A modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, az Orvosi Hetilap megalapítója.

• 1825-ben meghalt Benkő Sámuel orvos, az első magyar tudományos kórboncnok. Ötven évig volt Miskolc főorvosa. Jelentős szerepe volt az orvosi helyrajzírás és az orvosmeteorológiai megfigyelések meghonosításában, illetve a kórbonctani kutatások és rendszeres járványügyi vizsgálatok elindításában.

• 1853-ben meghalt William Beaumont amerikai katonaorvos, a gyomor élettanának atyja. 1822. 06. 06-án lett Alexis St. Martin kezelőorvosa lett. A 18 éves kanadai utazót puskával mellkason találták, a golyó eltörte a bordáit, gyomra átfúródott, tüdeje megsérült, de nem halt meg. Csakhogy a seben keresztül távozott, amit elfogyasztott, így elkezdték táplálni a végbelén át. Sokat köszönhet neki a táplálkozástudomány, ugyanis William Beaumont különböző ételfalatokat eresztett a lyukba selyemfonálon, és az emésztési folyamatokról részletes feljegyzéseket készített, melyet 1833-ban könyvben foglalt össze.