A D-vitaminnak fontos szerepe van az immunrendszer működésében Ha van elég D-vitamin a szervezetünkben, a tél végi légzőszervi megbetegedéseket: a náthát és az influenzát is könnyebb elkerülnünk. Szervezetünk optimális D-vitamin szintje minimum 75 nmol/l, mely a vérből mutatható ki.

A D-vitamin szerepét az immunrendszer működésében számos kutatásban vizsgálták. Az egyik szerint a napi vagy heti D-vitaminpótlás felére csökkentette az akut légzőszervi gyulladás kockázatát azoknál, akiknek a kísérlet elején nagyon alacsony volt a D-vitamin szintjük. Azoknál is átlagosan 10%-kal csökkentette a megbetegedés valószínűségét, akiknek a szervezetében volt valamennyi D-vitamin. Vagyis ha megfelelő a D-vitaminszintünk, amit télen pótlással érhetünk el, akkor kevésbé valószínű, hogy megbetegedünk.

A D-vitaminhoz természetes úton napozással juthatunk hozzá, de a mi éghajlatunk csak március végétől október végéig, mert ezután már nem megfelelő a nap beesési szöge, ahhoz hogy a bőrünk D-vitamint tudjon termelni. Mivel tudunk belőle raktározni, ezért 6 hétig még használhatjuk készleteinket, de ezután pótolni kell. Ha ezt nem tesszük, akkor fokozatosan gyengül immunrendszerünk is. Ezért van az, hogy minél inkább távolodunk a nyártól, minél inkább belemegyünk a télbe, annál valószínűbben betegszünk meg. Így aztán nem is csoda, hogy mindig február-márciusra tetőzik az influenzajárvány, mivel ilyenkor a legalacsonyabb a szervezetünk D-vitaminszintje. A tavasz beköszöntével sem múlik el azonnal a veszély! Hiszen hiába emelkedik a hőmérséklet, a nap beesési szöge miatt a napsugarak ilyenkor még nem tudják beindítani bőrünk D-vitamin termelését.

Elméletileg lehetne pótolni a D-vitamint táplálékokból is, elsősorban tengeri halból, halolajból, olajos magvakból, tejtermékekből, de ezekben nincs elegendő mennyiség, nem tudunk annyit enni belőlük, hogy a teljes szükségletünket így pótoljuk.

A pótláshoz egészséges felnőttek esetében naponta 1500-2000 nemzetközi egységnyi (NE) D-vitamin bevitelére lenne szükség. Az alábbi táblázat bemutatja a D-vitaminhiány megelőzésére javasolt D3-vitamin dózisokat Magyarországon olyan emberek számára, akik nem kapják meg a szükséges UVB-sugárzást, valamint október végétől márciusig mindenkinek.

Forrás: Takács, I., et al. Harmadik magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvostovábbképző Szle. 23 (2), 13-26, 2016.

Hirdetés

Milyen következményei lehetnek még a D-vitaminhiánynak az immunrendszer gyengülésén túl?

• Csontritkulás alakulhat ki. Az idős emberek combnyaktörésének hátterében 90%-ban súlyos D-vitaminhiány áll.
• Gyengül az izmok ereje: ezért esnek el gyakrabban idősebbek, vagy ezért bírják rosszabbul a mozgást. E miatt keveset mozdulnak ki, vagyis kevesebb időt töltenek napon, ami növeli a problémát!
• Gyermekkorban angolkór, ó-láb alakulhat ki, és nem fejlődik ki a megfelelő csontmennyiség, amelynek következménye majd felnőtt korban jelentkezik, mint gyenge csontozat.
• Nagyobb valószínűséggel alakulnak ki autoimmun betegségek, például cukorbetegség.
• Növeli bizonyos daganatos betegségek kockázatát.
• Nő a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázata is.
• Rendszertelenné válhat a menstruációs ciklus, esetleg teljesen kimarad a tüszőérés.
• Növeli a terhességi magas vérnyomás, preeclampsia, a vetélés és a terhességi cukorbetegség kockázatát.

Sokan félnek a túladagolástól, ezért nem szednek vitaminokat. Mivel a D-vitamin zsírban oldó vitamin és raktározható, ezért elméletileg lehetséges túladagolni. Az étrend-kiegészítő tabletták azonban csak egy töredékét tartalmazzák annak a mennyiségnek, amelyet szervezetünk egy-egy nyári napon előállít, vagyis ha valaki betartja az előírt beviteli mennyiségeket, akkor nem fogja túladagolni. És a túladagolásnál sokkal nagyobb kockázatot jelent a vitaminhiány!