Van egy jó és egy rossz hírünk a cukorbetegek számára. A jóval kezdjük: ha valaki cukorbeteg, de betartja az orvos utasításait, figyel étrendjére, rendszeresen mozog, akkor a betegség kialakulása – és az azt követő, remélhetőleg gyors diagnózis után még sokáig élhet jó minőségű, teljes életet. Ugyan tudja, hogy beteg, és ez több fegyelmezettséget és odafigyelést igényel, de ha ez napi rutinná válik, akkor még a kényelmetlenség is háttérbe szorul. Ez volt a jó hír, és most jöhet a rossz?

Ha a cukorbeteg nem tartja be a szabályokat, ha a vércukor szintje állandóan ingadozik, akkor számos szövődmény alakulhat ki nála. A magas vércukor szint esetén a szervezet nem tudja a normális anyagcsere folyamatok során feldolgozni a felesleget, és ez különböző szerveinek – a vesét, a szemet és akár a szív- és érrendszerünket is – tönkreteheti. Ezek az alapbetegséghez képest sokkal súlyosabbak, és bizony már az életet is veszélyeztetik.

A magas vércukorszint károsíthatja az idegeket, az idegrendszer működését is. Ezt a szövődményt neuropátiának hívják, és sok korábbi cikkünkben foglalkoztunk már vele. Most egy bizonyos típusát vesszük alaposabban szemügyre: az autonóm neuropátiát, amely a vegetatív idegrendszer működésének zavara.

Az autonóm vagy vegetatív neuropátia a szív- és érrendszert, az emésztést, a bélműködést, a szexuális- és húgyúti és a verejtékképző funkciót érinti. Azt már tudjuk a szenzoros neuropátia kapcsán, hogy a betegség gonosz trükkje, hogy a beteg nem ott és akkor érez tüneteket, ahol és amikor baj van, vagyis éppen a neuropátia miatt nem veszi észre szervezetének mely része károsodott. Sajnos, így van ez az autonóm neuropátiánál is! Előfordulhat például, hogy a beteg nem érzi meg a túl alacsony vércukorszintre figyelmeztető jeleket, és nem tesz lépéseket ez ellen, de az is, hogy nem veszi észre az infarktust vagy egyes hasi betegségeket.

Talán a legveszélyesebb következmény a szív- és érrendszer működésének változása, mely szívritmus-zavarokhoz és hirtelen szívhalálhoz vezet. Egészséges embereknél a testhelyzet változása, a légzés fázisai és más külső tényezők hatnak a szívritmusra és a vérnyomásra. Ha stresszes helyzetben vagyunk, akkor szaporodik szívverésünk, ha jóllakottan pihenünk, akkor lelassul. Belégzésnél gyorsabban dobog a szívünk, kilégzésnél lassul. Az autonóm neuropátiás betegeknél ezek a szívritmus- és vérnyomásváltozások nem figyelhetők meg.

Autonóm neuropátiás betegeknél előfordulhat nyelési nehézség, gyomorégés, hányinger, felfúvódás, a székrekedés, de ennek fordítottja – a hasmenés is.

A húgyhólyag idegeinek zavara miatt a beteg nem képes a vizeletét kiüríteni, ritkul a vizeletürítések száma, gyengül a vizeletsugár, megnyúlik a vizelés időtartama. A hólyagban hosszabb ideig marad nagyobb mennyiségű vizelet, ami húgyúti fertőzésekhez vezethet.

Az autonóm neuropátia hozzájárulhat az öregedéssel amúgy is kialakuló merevedési zavarokhoz, impotenciához. Ez a szövődmény fokozatosan alakul ki, állandósulásakor már nem lehet visszafordítani.

Hirdetés

Az izzadás is megváltozik, míg a lábon csökken, és ez a bőr kiszáradásához vezet, de a test többi részén erősebb lehet.

A szív- és érrendszeri autonóm neuropátia diagnózisa megfelelő eszköz nélkül meglehetősen bonyolult, munkaigényes és hosszadalmas, vagyis szűrésszerűen nem igazán alkalmazható. Azonban egy úgy nevezett Ewing-teszterrel a vizsgálatok felgyorsíthatóak, így sokkal több embert lehet megvizsgálni, ami segíti a korai diagnózist. A Ewing-teszter a kardiovaszkuláris reflexek kimutatását, automatizált mérését teszi lehetővé EKG, vérnyomás- és szívfrekvencia-mérés útján. Az eszköz segítségével egyértelműen kimutatható a kardiovaszkuláris autonóm neuropátia.

Éppen ezért adományozott tavaly a Wörwag Pharma egy ilyen eszközt a Nyugat-magyarországi Neuropathia Centrumnak (Szekszárd, Balassa János Kórház), így sokkal több beteget tudnak szűrni autonóm neuropátiára.

Az izzadás csökkenését a Sudoscannel vagy Neuropaddal is észre lehet venni. Az utóbbit akár maga a beteg is el tudja végezni. A Neuropad kémiai anyaggal átitatott tesztcsíkot tartalmaz, amelynek felhelyezésével az izzadás mértéke mérhető. Ép viszonyok között a tesztcsík néhány percen belül jellegzetes színreakciót mutat, kék színből, rózsaszínűre színeződik, míg a vegetatív idegrendszert érintő idegbántalom fennállása esetén elszíneződés nem figyelhető meg, a tesztcsík kék marad.

A neuropátia más típusai

Ne feledkezzünk meg a perifériás vagy szenzoros neuropátiáról sem, amire nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. Hiszen ez a leggyakoribb neuropátia típus, amely jellemzően a végtagokban, de leginkább a lábon jelentkezik, és érzékelési problémát okoz. Sokszor érez a beteg ok nélkül fájdalmat, bizsergést, máskor pedig éppen ellenkezőleg nem érzékeli a normálisan fájdalmas ingereket. E típus következtében alakul ki a diabéteszes láb, amely az amputációk jelentős részéért felelőssé tehető.

A motoros neuropátia izomgyengeséget okoz a csípőben, combokban és a lábakban.

A fokális neuropátia hirtelen lép fel, egy-egy idegcsoportban okoz gyengeséget, és a test bármely táján jelentkezhet.

Még egyszer a figyelmeztető tünetekről, amikor azonnal forduljon orvoshoz!

• izzadság csökkenése, száraz bőr
• hasmenés, szorulás
• vizelési gyakoriság csökkenése
• merevedési zavar vagy hüvelyszárazság
• felállás utáni szédülés
• a fájdalomérzékelés csökkenése
• izomzatának csökkenése
• a végtagok formájának elváltozása
• égő, bizsergő, szúró, hideg érzés a végtagokon
• fekélyes, sebes láb