Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek? Ismerje fel a tüneteket, és lépjen gyorsan!

sziverrendszer_vedelme_kisebb.jpg

Ha már látott kórházi sorozatot, akkor biztos lesz néhány, amelyik az alábbi orvosi kifejezések közül ismerősen fog csengeni, de mivel a rohanó orvosok, mentősök, nővérek pörgősen többnyire dobálóznak ezekkel, és mivel a cselekmény szempontjából őszintén szólva teljesen mellékesek, még a legnagyobb rajongók se biztos, hogy tudják mit is jelentenek. Pedig nagyon is fontos megérteni, miféle veszélyek leselkednek keringési rendszerünkre. A szív-érrendszeri betegségek ugyanis hazánkban a vezető halálozási okok közé tartoznak, és a magyar lakosság legnagyobb része veszélyeztetett valamelyik kockázati tényező szempontjából. Nézzük tehát, melyek a leggyakoribb szív-érrendszeri betegségek és mit értünk e kifejezés alatt?

Angina pectorisnak nevezzük azt a szívbetegséget, amelyben a szívizomzat nem jut elég vérhez, elég oxigénhez, és emiatt nagyon erős, szorító fájdalmat érez a beteg, mely testmozgásra fokozódik. Hátterében szinte mindig koszorúsér-szűkület áll.

Az ateroszklerózis során az ütőerek falában zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások, úgynevezett plakkok jönnek létre, mely évek-évtizedek alatt fokozatosan növekedve, az erek szűkületét vagy elzáródását okozhatják. A folyamat végén ezek a felrakódások általában elmeszesednek, de a legsúlyosabb problémát gyakran még nem meszes állapotban okozzák. Ez megtörténhet a koszorúerekkel, a szívet tápláló artériákkal is, vagyis kialakul a koszorúér-betegség. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani, amely lehet tünetmentes (néma), de gyakran jár fájdalommal. A legenyhébb tünet az úgynevezett angina pectoris. Súlyosabb esetben elhal a szívizom egy része, amelyet szívinfarktusnak nevezünk. Az oxigénhiány okozhat szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat és hirtelen szívhalált is. Ha „csak” szűkületet okoznak a plakkok, folyamatos oxigénhiány és fájdalom lép fel, amelyet stabil anginának nevezünk. Ha a plakkok megrepednek, beindul egy gyors véralvadási folyamat. Vérrög alakul ki, a vér útja elzárul, és ilyenkor szintén infarktus alakulhat ki.

Az átmeneti iszkémiás attak, röviden TIA (transiens ischaemiás attack) az agyi vérellátás rövid ideig tartó, pár másodperces zavara.(Az iszkémia azt jelenti, hogy az agy egy része nem kap elég vért, emiatt az adott terület oxigénellátása romlik, megszűnik.) A beteg tudatánál van, de beszéd- vagy látászavar, esetleg bénultság alakul ki nála. Ezt a szélütés előjelének kell tekinteni. Ha hosszabb ideig tart, az agy bizonyos részei elhalhatnak, ha pedig több óráig áll fenn, akkor stroke-ról beszélünk.

Érelmeszesedésnek nevezzük, amikor az artériák (verőerek) fala megvastagszik, rugalmasságát elveszti és merevvé válik. Leggyakrabban a vérben sodródó kalcium rakódik le az érfalra, de elképzelhető más anyagok pl. zsírok lerakódása is.

Hirtelen szívhalálnak azt nevezik, amikor valaki látszólag teljesen jól van, de hirtelen elveszti az eszméletét, és meghal. Oka a kamrafibrilláció, vagyis kamraremegés. Ez azt jelenti, hogy a bal kamra izomzata kaotikusan, aprókat remegve húzódik össze, viszonylag nagy sebességgel. Ilyenkor a szív nem tud vért áramoltatni a szervek felé, ez oxigénhiányhoz, a szervek leállásához vezet. (Nem szabad összetéveszteni a pitvarfibrillációval, ami nem feltétlenül halálos.) Oka lehet szívizominfarktus, érelzáródás, de okozhatja súlyos anyagcserezavar is, nagy fizikai terhelés esetén kialakuló kálium-, magnézium- és nátriumhiány. A kamrafibrilláció okozta hirtelen szívhalál érintettjeit az első 4-5 percben még meg lehet menteni defibrillációval.

Hosszú QT szindróma: A szívverés során a szív izmai összehúzódnak, majd a sejtek "magukhoz térnek", ellazulnak, hogy aztán újra aktiválódhassanak. Ezt a szakaszt az EKG-n QT-szakasznak nevezik. Ennek ideális ideje 0,36-0,44 másodperc közé esik. Hosszú QT szindrómáról akkor beszélünk, ha ez az idő 15%-nál nagyobb mértékben elnyúlik. Ha a QT-távolság 0,5 mp fölé emelkedik, már nagy az esélye annak is, hogy életet veszélyeztető kamrai ritmuszavar – hirtelen szívmegállás – jön létre. Kialakulhat gyógyszerek mellékhatásaként vagy kálium-, magnéziumhiány következtében, vagy lehet öröklött is: ilyenkor akár gyerekek, fiatalok is lehetnek betegek. Tünetei az eszméletvesztés vagy az epilepsziával összetéveszthető görcsök. Kezelni lehet a kiváltó gyógyszerek elhagyásával, az ásványi anyagok pótlásával, szükség esetén pacemaker vagy intrakardiális defibrillátor beültetésével.

A kardiomiopátia a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amely a szívizom saját betegségére vezethető vissza. Ugyan nem gyakori, de az életet közvetlenül veszélyeztető betegségcsoport, amelynek egyetlen igazi gyógymódja a szívátültetés. Okai lehetnek örökletesek, lehet a háttérben billentyűbetegség, magas vérnyomás, alkoholizmus, gyulladások, gyógyszerek.

Mélyvénás trombózisnak nevezzük, amikor vérrög alakul ki a mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban az alsó lábszárakban. Ez életveszélyes szövődmények – például tüdőembólia – forrása lehet. Oka lehet érfalsérülés: gyulladások, plakkok, amely miatt az érfalból jelentős mennyiségű véralvadási faktor szabadul fel, és a sérülés helyén a vérlemezkék (trombociták) összetapadnak. Másik lehetséges ok a vérkeringés lassulása: például tartós ágyhoz kötöttség esetén, vagy gyógyszerszedés, dohányzás, betegségek miatt kialakuló túlzott véralvadás miatt.

A pitvarfibrilláció a szívritmus-zavarok egy formája. Szívünk két pitvarból és két kamrából áll, az összehúzódást kiváltó inger normális esetben a jobb pitvarból halad a kamrák felé, ha ez nem így történik, akkor alakulnak ki a ritmuszavarok. Ha az ingerület folyamatosan a pitvarokon belül kering az a pitvarfibrilláció. Ilyenkor a pitvarban 350-600/perc remegésszerű összehúzódás történik. Ez jelentősen csökkenti a keringés hatékonyságát. Oka lehet többek között a billentyű betegsége, a koszorúér betegség, szívinfarktus, szívizom és –burok-gyulladás, a magas vérnyomás, a tüdőembólia, túlzott koffein és alkoholfogyasztás. Tünete lehet a szapora, rendszertelen szívdobogásérzés, a szédülés, a légszomj, csökkent fizikai terhelhetőség, hirtelen nagy mennyiségű vizelet ürítése, szorongás, félelemérzés.

A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szívből pumpált vér mennyisége nem elég a test normális oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. Sok oka lehet, beleértve számos betegséget, gyakoribb idősebb emberekben, mert idősebb korban gyakrabban fordul elő olyan betegség, amely szívelégtelenséget hozhat létre. Tünetei a fáradtság, a végtagok megdagadása.

Szívinfarktus esetén a szív oxigénhiánya miatt elhal a szívizom egy területe. Az oxigénhiány oka a koszorúerek beszűkülése. A tünetszegény, sőt "néma" infarktusok nagy száma miatt az infarktusok gyakoriságát nehéz megbecsülni. Ez gyakran fordul elő időseknél vagy cukorbetegeknél. Jellemző tünete a szegycsont mögötti fájdalom. Ez lehet a kisujj irányába sugárzó, bénító erejű, de lehet enyhébb is. A fájdalom jellemzően 20 percnél is tovább tart. Kísérheti légszomj, köhögés, szédülés, eszméletvesztés, hányinger, hányás, erős izzadás, félelem, szorongás. A beteg sorsa attól függ, hogy milyen gyorsan szüntetik meg az elzáródást, és mennyi izmot mentenek meg.

A szívritmus-zavarok enyhébb formában nagyon gyakoriak: életünk során mindannyiunknál előfordulhatnak, melyek leggyakrabban normál ütem feletti (extra) ütések, legtöbbször meg sem érezzük. Kezelésére akkor van szükség, ha panaszokat okoz. A panaszok igen változatosak lehetnek. A szívdobogás-érzéstől akár az eszméletvesztésig is terjedhetnek a tünetek. Okai lehetnek szívbetegségek, de például pajzsmirigybetegség vagy túlzott koffeinfogyasztás is.

A stroke az agy vérellátásának károsodása, oxigén- és tápanyag-ellátásának csökkenése miatt kialakuló funkcióvesztés. Oka az agyi erekben képződött akadály vagy vérzés. Ez lehet vérrög, vagy egy ér görcsös összehúzódása által okozott szűkület. A vérzéses stroke, vagyis az agyvérzés akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik. Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, ráadásul az érpályából kilépő vér irritálja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. A nyomásfokozódás összenyomhat ép agyterületeket is, és akadályozhatja a vér bejutását az agyba. Tünetei: féloldali látásvesztés, beszédzavar (értelmetlenné váló szavak, mondatok), végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása (pl. a beteg nem tudja felvenni vagy begombolni a ruháját), a látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettős látás, a szemek rezgése (nystagmus), nyelészavar, forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság. Súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet. Nagyon fontos a beteg minél gyorsabb orvoshoz juttatása.

A vérnyomás rendellenességei közé az alacsony (hypotonia) és a magas vérnyomást (hypertonia) is sorolják, amelyek további szív-érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Megterhelés, gyakori állás esetén a vénák kitágulhatnak, és kialakulhat a visszérbetegség. A visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, súlyos esetekben szövődményként trombózis következhet be.

Mitől alakulnak ki a fenti kerengési, szív-érrendszeri betegségek, kik veszélyeztettek?

A szív-érrendszeri betegségek kialakulásában 300 rizikófaktor játszik szerepet. A legfontosabbak ezek közül a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, túlsúly, a hiánybetegségek, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a genetika, az életkor, az élet- és munkakörülmények és a stressz.

Fontos tudni, hogy a szív- és érrendszeri betegségek sokáig tünetmentesek, egészen a legutolsó szakaszig. Ekkor valami a beteg számára váratlan, de valójában már évek óta fenyegető súlyos „esemény” történik.

Mik a fenyegető tünetek?

Jobb, ha kivizsgáltatjuk magunkat, ha a visszatérő mellkasi fájdalmat érzünk, a légzésünk nehézkessé válik, légszomjat érzünk, ha alsóvégtagjaink megduzzadnak, szívverésünk rendszertelenné válik.

Hirdetés

Mit ajánlunk?

A Magnerot tablettában a magnézium orotát molekulához kötött, mely biztosítja a magnézium optimális felszívódását.

A Magnerot tabletta magnézium-orotát tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer.

 

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

 

(Magnerot.MBlog2020.03.26.)

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Ha elmúltunk 35 évesek érdemes rendszeres időközönként szűrésre menni. A megelőzés legfontosabb tényezője a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás: minden alap és védőtápanyagból megfelelő mennyiséget együnk. Ne fogyasszunk túl sok zsírt és szénhidrátot, viszont együnk friss zöldséget és gyümölcsöt, halakat, olívaolajat, hogy megfelelő legyen szervezetünk utánpótlása védőtápanyagokból: vitaminokból, ásványi anyagokból.

A megelőzés másik pillére a mozgás. Nemcsak azért, hogy az elhízást megelőzzük, hanem azért is, mert ezzel erősítjük szív- és érrendszerünket, keringésünket is.

Végigolvasva az egyes betegségek kialakulásának kockázati tényezőit, teljesen világos, hogy el kell hagyni a dohányzást, és csak mértékletesen szabad alkoholt fogyasztani!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr4515560690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.