A szemünk az egyik legfontosabb és legérzékenyebb érzékszervünk, ezért védelmére egész rendszer épült ki.

• A szemüregben helyezkedik el, mely védelmet nyújt a külső behatások ellen.
• Szemöldökünk és szempillánk van, amelyek amellett, hogy az arc díszei, fontos feladatot látnak el.
• Reflex védi:  ha valami közelít az arcunkhoz, ösztönösen azonnal becsukjuk.
• Könnyet termelünk, ami megvédi a fertőzésektől, gondoskodik a folyamatos oxigén- és tápanyag-ellátottságáról, véd a kiszáradástól, megkönnyíti a pislogást. A könny az éles látás egyik feltétele, mert határfelületet képez a szem és a levegő közt.
• Ezek mellett mi magunk is sokat tehetünk védelmében, például napszemüveget hordunk, hogy megvédjük a káros sugaraktól.

 A cukorbetegség   késői szövődményeként a szem (retinopátia), a vese (nefropátia) és az idegrendszer (neuropátia) károsodhat. Ha hosszú ideig rejtve marad a betegség, nem részesülünk megfelelő kezelésben és nem tartjuk magunk a szigorú, életmódra vonatkozó szabályokhoz, felelőtlenségünk könnyen a szemünk világába kerülhet. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak vércukrunkat, hanem szemünk állapotát is rendszeresen ellenőriztessük és tegyünk meg mindent, hogy megelőzzük a kis erek szövődményeit! Nemcsak a megfelelő vércukor értékek elérése szükséges, hanem a vérnyomásunkat és vérzsírunkat is a normál tartományban kell tartani, amely a gyógyszeres kezelés mellett a szigorúan tartott diétával és rendszeres testmozgással érhető el.

Mikor kell szemészeti ellenőrzésre menni?

A diagnózis felállításakor, és azt követően, amennyiben nem áll fenn szemfenéki elváltozás, évente. Ha már kialakult szemészeti szövődmény, az ellenőrzés gyakoriságát a szemész szakorvos szabja meg. 

Miért kell szemészeti szűrésen részt venni?

• A megnövekedett vércukorszint megnöveli a szem fénytörését, így kialakulhat a rövidlátás.

• A szövetek keringése károsodhat, így a cukorbetegek hajlamosabbak az árpára, gyakrabban alakul ki náluk szaruhártya vagy kötőhártya-gyulladás.

• Az anyagcsere-betegség növeli a zöld-és szürkehályog kialakulásának valószínűségét is. Míg zöldhályog esetén a szemnyomás csökkentő kezelés a megoldás, a szürkehályog a szénhidrát-anyagcsere rendezését követően, korai stádiumban elmúlhat, később viszont a műtéti kezelés a megoldás.

• A pupillatágulási elégtelenség, a kettős látás, látótér-kiesés mind diabéteszes neuropátiás szövődmény. 

• Minden cukorbetegnek számolnia kell azzal, hogy kialakulhat az a szemfenéki elváltozás, melyet retinopátiának neveznek. Ennek megállapítására szemfenék tükrözést alkalmaznak. Ugyan lassan alakul ki, de egyik stádiumból a másikba folyamatos az átmenet.

- A hajszálerek károsodása, meggyengülése miatt az erek fala a szemben is elveszti rugalmasságát, merevvé válik és kitágul. Az érfalban repedés alakul ki és a vér az ideghártya szöveteivel találkozik. Ekkor háttér retinopátiáról beszélünk. Ez kezelést nem, de szoros orvosi kontrollt igényel.

- Ha az éleslátás helyén, a sárgafolt területén alakul ki elváltozás, makulopátiáról beszélünk. A lézer mellett ma már korszerű, a szembe adott gyógyszeres injekcióval is gyógyítják.

- Ha a hajszálerek jelentősen károsodnak és a szemfenéki szövetekben jelentősen romlik az oxigénellátás, a szemfenéken olyan anyagok termelődnek, amelyek kóros erek burjánzását indítják el. Ha romlik az ideghártya vérellátása, új, gyengébb szerkezetű erek jönnek létre – ezt a folyamatot nevezik érújdonképződésnek. Ennek nagyon súlyos következményei lehetnek! Leválhat az ideghártya vagy üvegtesti (a szemgolyót kitöltő kocsonyás anyag) vérzése jelentkezhet.

• Retinaleválás: A megduzzadt és gyenge vérerek heges szövetet alkotnak, és elmozdítják a retinát a szem hátsó részéből. Ha a retina leválik, akkor villanó fényt vagy úszó foltokat lehet látni. Azonnal orvoshoz kell fordulni, mert látáskiesést és vakságot is okozhat!

Hogyan vizsgálják a szemet?

• Látásteszt: Segít eldönteni, hogy szükséges-e korrigálni a látást, változik-e a látásélessége az idő folyamán. Meghatározott távolságból betűket és számokat kell leolvasni egy tábláról.

• Szemtükrözés: A pupillát megfelelő szemcseppel kitágítják és vizsgálólámpa fényét egy tükörrendszerrel a beteg pupilláján keresztül a szem belsejébe vetítik, ahonnan a fény ugyanazon az úton az orvos szemébe jut vissza. A pupillatágítás ugyan kellemetlen, de a látását mentheti meg a vizsgálat, mert így időben fény derül az elváltozásokra. Hatása egyéni érzékenységtől függően néhány óráig vagy akár egy napig is eltarthat. Ha autóval megy a vizsgálatra, gondoskodjon arról, hogy legyen valaki, aki hazavezeti a járművet!

• Digitális fundus kamerával történő vizsgálat: Ilyenkor nincsen szükség pupillatágításra, a kamera “belát” a szem belsejébe. A szemfenék képe a számítógép képernyőjére kerül, ott nézi meg az orvos. Előnye, hogy kevésbé kellemetlen és az eltárolt képek később visszakereshetők, így a szemfenék változás időről időre jól nyomon követhető, összehasonlítható a korábbi eredményekkel.

 Magyarországon naponta 2 cukorbeteg veszti el a látását és 7 amputációt végeznek a betegség következtében. Ne legyen Ön a következő!