A szerencsés cukorbetegek a diétás utasítások betartásával és az orvos által felírt gyógyszerek pontos szedésével vércukorszintjüket a normál értékeken belül tudják tartani. De vannak olyan betegek is, akiknek ez nem megy ennyire könnyen. Bár követik az orvos utasításait, mégsem sikerül a vércukorszintjük ingadozását megállítani. Számukra szeretnénk segítséget nyújtani, hogy megértsék a kiugró értékek okát, és a vércukrot befolyásoló összes tényezőre figyelemmel lehessenek.

Azért is fontos megérteni, hogy a táplálkozáson kívül számos tényező befolyásolja a vércukorszintünket, mert az odafigyelésnek bizony van értelme. Ugyanis, ha a cukorbeteg az érthetetlen, kiszámíthatatlan vércukor-változások miatt lazít a fegyelmen, és nem tartja be a szabályokat, még tovább romlik a helyzet.

Az első kérdés az, miből veheti észre a diabéteszes, hogy nincs rendben a vércukra? Szerencsés esetben a rendszeres vércukormérés, és az eredmények rámutatnak a problémára. Sokkal rosszabb azonban, ha a túl magas vagy ingadozó vércukorszint miatt szövődmények alakulnak ki, és csak ekkor derül ki, hogy az étrend és a gyógyszerezés betartása ellenére sem sikerült beállítani a helyes vércukorértékeket.

Bár vércukorszintünk állandóan változik egy nap során is, mégis a normális tartomány viszonylag szűk. Ha valaki nem cukorbeteg, akkor vércukor értékei 3,5–5,5 mmol/l közé esnek, cukorbetegeknél 6,5-7 mmol/l közötti értékek tartható megfelelőnek. Az anyagcsere működésének alapja, hogy evés után megemelkedik a vércukorszint, amely hatására beindul az inzulin kiválasztása. Az inzulin biztosítja, hogy a sejtek fel tudják venni a vérben keringő glükózt. Ha ez megtörténik, csökken a vércukorszint. Érdemes azonban áttekinteni, melyek azok a tényezők, amelyek az inzulin és a táplálkozás mellett még hatnak a vércukorszintre?

1. A máj

A hasnyálmirigy által termelt inzulin mellett a májnak is nagy szerepe van a vércukorszint szabályozásában. Ugyanis a máj képes glikogén formájában tárolni a szükségletet meghaladó glükózt. Később, ha valamiért nem jutunk szükséges mennyiségű táplálékhoz, ebből a tartalékból tud cukrot felszabadítani. Vagyis, még ha nem is eszünk semmit, a szervezet önszabályozó módon tudja emelni a vércukorszintet, hogy legyen elegendő energiánk. Ha a máj készletei kiürülnek – például, ha kerüljük a szénhidrátokat, vagy intenzíven mozgunk, sportolunk – akkor zsír lebontásával is képes glükózt előállítani.

2. Inzulinérzékenység változása a nap folyamán

Inzulinérzékenységünk változik a nap folyamán, bár ennek mértéke egyénenként eltérő lehet. Hajnalban a legalacsonyabb, ezért ilyenkor a vércukorszint magasabb lehet. Az inzulinérzékenység délre éri el a maximumát, majd késő délutánra ismét lecsökken. Ezért nem szabad korán és vacsorára magas glikémiás indexű, a vércukorszintet gyorsan emelő ételeket, italokat fogyasztani!

3. Testsúly

Napi inzulinszükségletünk testtömegünkkel arányosan nő. Vagyis, ha felszedünk néhány kilót, elképzelhető, hogy változtatni kell a gyógyszerek beállításán, vagy ha ezt nem tesszük, ugyanolyan táplálkozás mellett, magasabb lesz a vércukorszintünk. Szerencsére kb. 8-10%-os fogyással jelentősen csökkenthetjük inzulinszükségletünket.

4. Fizikai aktivitás

A rendszeres mozgás általánosságban is kedvező hatást gyakorol az anyagcserére, ezért a cukorbetegség megelőzésében, de kialakulása után a kezelésében is óriási szerepe lehet. Adott esetben a testmozgás növeli az izomsejtek cukorigényét, és ezzel párhuzamosan csökken a cukor felvételéhez szükséges inzulinigény is. Egy-egy közepes erősségű edzés akár 24-48 órán át javíthatja a szervezet inzulinérzékenységét. De azt fontos tudni, hogy a testmozgás egyfajta fizikai stresszhatás: vagyis rövidtávon emelheti is a vércukorszintet. E miatt a kétirányú hatás miatt egy cukorbetegnek meg kell mérnie vércukorszintjét, mielőtt edzeni kezd, és ha túl alacsony (5-6 mmol/l alatti) vagy túl magas (12-14 mmol/l feletti) értékeket tapasztal, nem szabad intenzív testmozgást végezni! Előbb rendezni kell a vércukorszintet, csak ezután szabad elkezdni a sportot.

5. Az inzulinon kívül más hormonok is hatnak a vércukorszintre

Kevesen tudják, de a hasnyálmirigyben az inzulinon kívül termelődik egy másik hormon is: a glukagon. Ez a túlzottan alacsony vércukorszint kivédésére serkenti a máj cukorkibocsátását. Ezért adják ezt kóros hipoglikémia esetén életmentő injekcióként. Azonban a glukagon elsődleges feladata, hogy vészhelyzetben, stressz esetén felszabadítja a szervezet tartalékait. Krónikus stressz, szorongás vagy tartós kialvatlanság esetén a glukagon szintje is tartósan magasabb, ami a szénhidrátanyagcserét is negatívan befolyásolhatja.

E mellett a menstruációs ciklussal járó hormonális változások is hatnak a vércukorszintre, vagyis a menstruációs ciklus miatt változó inzulinigényhez kell igazítani a kezelést is.

Hirdetés

6. Bakteriális vagy vírusfertőzések

Ide sorolható a nátha, az influenza és más hétköznapi betegségek, amelyek egy egészséges embernek néhány napos levertséget, gyengeséget okoznak, de egy cukorbeteg számára sokkal nagyobb kockázattal járnak. Ilyenkor is romolhat a szervezet inzulinérzékenysége, vagyis magasabb lesz a vércukorszint.

7. Gyógyszerek

A diabétesz mellett lehetnek a betegnek más krónikus betegségei is. Az ezekre szedett gyógyszerek egy része emelheti a vércukorszintet. Ilyen lehet például az ízületi gyulladásra, asztmára adott kortikoszteroidok, a magas vérnyomás gyógyszerei közül az ún. béta-blokkolók. A fogamzásgátlók is befolyásolhatják a vércukorszintet.

Gyors lefolyású bakteriális vagy vírusfertőzésekre gyakran használt készítményeknek is lehet magas a cukortartalma, ezek helyett érdemes a cukormentes változatot választani. Általánosságban minden új gyógyszer esetén gyakrabban javasolt mérni a vércukorszintet, és ha többször tapasztalunk eltérést, a kezelőorvos segítségével módosítani kell a terápiát.

8. Alkohol

Egyes alkoholok cukortartalmuk miatt veszélyesek: emelik a vércukorszintet. A magas alkoholtartalmú töményitalok viszont blokkolják a máj cukorleadását, így ezek súlyos hipoglikémiát okozhatnak.

9. Időjárási frontok, környezetváltozás

Ahogyan már korábban is jeleztük, a stressz, vagyis a hirtelen bekövetkező változások is befolyásolják az inzulinérzékenységet. Így hatnak az időjárási frontok vagy az eltérő éghajlathoz való alkalmazkodás is.