Közeledik a vizsgaidőszak, ami a fiatal felnőttek számára az év egyik legstresszesebb időszaka. Sokan érezhetik, hogy a nyár eleji hónapokon múlik a jövőjük. Még ha egy-egy rosszabb szereplés nem is végzetes, de a jó teljesítményért versengő diákok számára úgy tűnhet, hogy a rossz szereplés miatt elveszthetnek kedvező lehetőségeket. És már ennyi is elég lehet ahhoz, hogy a megfelelési kényszerrel megáldott (vagy megvert), eredményeket hajszoló fiatal hosszú ideig stressznek legyen kitéve.

Mit jelent a stressz?

A stressz egyik formája az „alarm-típusú” stressz, ami leginkább az ijedtségnek felel meg, azonban a versengés, a gyakori változások, a nehéz döntési helyzetek állandó készenléti állapotot alakítanak ki, amely szintén stresszhelyzet. A megfelelési kényszer, a tehetetlenség, az elvárásokkal való szembesülés megélése folyamatos nyomást helyez az emberekre. A teljesítménystressz leginkább azokra jellemző, akik ugyan sóvárognak mások elismerésére, de nem bíznak abban, hogy ezt pusztán önmagukért megkaphatják, úgy érzik, ezért mindig nyújtaniuk kell valamit.

Sajnos, szülőként, tapasztalt felnőttként sokszor hiába próbáljuk elmondani, hogy nem baj, ha nem mindig minden tökéletes. Hiába kérjük gyermekünket, hogy engedje meg magának, hogy most még csak kitalálja, hogy mit szeretne igazán, próbálkozzon, és arra figyeljen, hogy mit élvez, mi megy könnyen, hiszen valószínűleg arra vezet az útja. Hiába próbáljuk megnyugtatni őt, mert erre a felismerésre neki saját magának kell eljutnia.

Milyen tünetei lehetnek a folyamatos teljesítménystressznek?

A stressz során a szervezetünkben lejátszódó vészreakció segít a káros hatások leküzdésében, a körülményekhez való alkalmazkodásban. Aktiválódásakor gyorsul a szívműködés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, kitágulnak az izomzat erei, több vérhez és energiát adó szőlőcukorhoz jutnak az izmok. Ugyanakkor a vészhelyzet leküzdésében részt nem vevő szervek vérellátása csökken, mérséklődik a gyomor- és a bélműködés is. Mindez a védekezést szolgálja, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy intenzívebben, erősebben, gyorsabban reagáljunk.

Stresszes szituációkban két, a mellékvesék által termelt hormon kap nagy szerepet. A mellékvese velőállományából adrenalin, a kérgéből kortizol szabadul fel stressz hatására. E két hormon összehangolt működésének köszönhetően tudjuk a stresszhelyzetre a legjobb választ adni.

Az adrenalin éberebbé, koncentráltabbá tesz minket, gyorsabban el tudjuk végezni a gondolkodást igénylő feladatokat. Érzékszerveink élesebbé válnak, például a látásunk is, amit a pupillák kitágulása is segít. Az adrenalin egy ideig blokkolja a fájdalmat, fokozza a teljesítményt.

Amikor az adrenalin szintje csökkenni kezd, elkezdődik a stresszválasz második szakasza. Ha az agy még mindig veszélyt észlel, a mellékvese megkezdi a kortizol termelését, ami tartósabban tudja fenntartani a szervezet készenléti állapotát. Ugyanis a kortizol aktiválja a szervezet energiaforrásait. Megemeli a vércukorszintet, mert csökkenti a sejtek glükóz felvételét, blokkolja az izomsejtek inzulinreceptorait. Beindítja a zsírszövetek lebontását, sőt egy idő után az izmok fehérjéit is elkezdi lebontani. Magas kortizolszint mellett a szervezetünk tulajdonképpen prioritást állít fel az energiafelhasználásban: a stresszhelyzetekben kevésbé fontos szerveket és működési mechanizmusokat nem látja el energiával.

Ha egy rövid, jól körülírható, megfogható stresszhelyzetbe kerülünk, a vészhelyzet elhárítása után bekapcsol a pihenésért és az emésztésért felelős paraszimpatikus idegrendszer, és ellensúlyozza a korábbi kortizolválaszt. Ha azonban a stresszhelyzet hosszabb ideig folyamatosan fennáll, vagy nagyon gyakran ismétlődik, nincs idő a pihenésre, a kortizoltermelés folyamatos. Ez pedig gyulladást válthat ki, amely lefoglalja az immunrendszert, nem tud hatékonyan fellépni az esetleges betolakodókkal szemben, és a védekezésben szerepet játszó T-sejtek működését is megzavarhatja.

A folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizolszint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a szervezet igyekszik felvenni a harcot, de a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét. A kortizolhiány tünete a fáradtság. Az érintettek reggel nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. A stressz fejfájást, rosszabb esetben migrént is kiválthat. Hatással lehet az emésztőrendszerre is, ami gyomorfájáshoz, hányingerhez és hasmenéshez vezethet, hosszabb távon fekélyek alakulhatnak ki.

A tartós, visszatérő stressznek számos más káros hatása is lehet. A folytonosan magas vérnyomástól az erek fala elveszti rugalmasságát, az állandóan megfeszített izmokat nehezebb ellazítani, a pihenés, még az alvás során se lesz teljes. Ha a szociális stresszt rosszul dolgozzuk fel, akkor pedig depresszió alakulhat ki.

Ráadásul a memóriára is hatással lehet, így nehezebben emlékszünk részletekre vagy nehezen idézzük fel az információkat, és nehéz lehet a feladatokra koncentrálni vagy döntéseket hozni. És ez egy egyetemista számára még nehezebbé teszi a helyzetet.

A tartós stressz tünetei tehát:

1. fáradtság
2. szorongás
3. ingerlékenység
4. alvászavarok
5. fejfájás
6. gyomorfájás, hányinger, hasmenés
7. fekélyek
8. izomfeszültség
9. memóriazavarok
10. koncentrációs zavarok
11. depresszió

Ha ezeket, vagy ezekből többet tapasztal önmagán, kérjen segítséget szakemberektől, hogy képes legyen jól kezelni a stresszt!

Milyen káros és veszélyes stresszcsökkentési módszereket kellene elkerülni?

Sajnos sokan olyan módszerekkel próbálják meg szorongásukat csökkenteni, ami inkább csak elfedi a tüneteket, mint kezeli őket. Ráadásul már rövidtávon is károsak, illetve függőséget váltanak ki.

Ilyen lehet a cigaretta, az alkohol, a gyógyszerek, az illegális drogok, de a szerencsejáték, az online- vagy videójátékok, a telefon, a közösségi oldalak folyamatos használata, a vásárlási mánia, a sorozatok habzsolása, a stresszevés vagy éppen a koplalás, a szex- vagy pornófüggőség. Ezekről a többség tudja, hogy veszélyesek, rombolják a teljesítményt, és akadályozzák a mély emberi kapcsolatok kialakulását és fenntartását. Számos negatív következménnyel járnak, szégyent okoznak, így nem csökkentik, sokkal inkább növelik a stresszt.

De van néhány olyan viselkedési probléma is, amelyek ugyan kevésbé feltűnőek, de hasonló módon működnek: egy ideig látszólag csökkentik a stresszt, hosszabb távon pedig fokozzák. Ilyen lehet a halogatás, a túlsportolás, de a munkamánia is.

Mint a felsorolásból is látható, ezek közül számosnak önmagában, kis mértékben nincs káros hatása. Tehát egyrészt az egyensúlyra érdemes törekedni: mozogjunk, de ne a mozgás legyen a célja az életünknek, dolgozzunk, de legyen időnk önmagunkra vagy a munkán kívüli teendőinkre is. Semmi baj azzal, ha kikapcsolódunk egy játékkal, megnézünk egy részt kedvenc sorozatunkból: ez egészséges kikapcsolódás. De ha nem tudjuk abbahagyni, ha elhanyagolunk e miatt fontos dolgokat, akkor már pótcselekvés, menekülés a problémák elől. Érdemes a motivációra figyelni: játszani van kedvünk, vagy ezzel kerüljük el a szembenézést egy problémával? Ha nem iszunk, nem tudunk társaságba menni? A megoldás nem gyorsan elérhető feszültségcsökkentő módszer, hanem a kiváltó probléma megkeresése, feldolgozása. Ez tehet minket valóban szabaddá és hatékonnyá.

Milyen jó stresszkezelési módszereket érdemes kipróbálni, napi rutinná tenni a szorongásra hajlamos egyetemistáknak?

Először is érdemes növelni önismeretünket és önszeretetünket, hiszen ez segíthet helyükön kezelni a kudarcokat vagy a kudarctól való félelmeinket!

• Mozogjunk rendszeresen, hiszen ezzel levezetjük a stresszhormonok által kiváltott, de fel nem használt energiát.
• Aludjunk legalább napi 7 órát!
• Ne szigetelődjünk el: a társas kapcsolatok oxitocint szabadítanak fel a szervezetben, amely csökkenti az immunrendszert elnyomó kortizol, valamint a noradrenalin szintjét.
• Stresszhelyzetben kapcsolódjunk a környezetünkhöz! Koncentráljunk a körülöttünk lévő látványra, szagokra, hangokra, és tudatosítsuk az érzéseinket. Ne tagadjuk le őket, ne ítélkezzünk felettük, fogadjuk el olyannak őket, amilyenek. Agyunk így megérti, hogy nem vagyunk igazi veszélyben, hiszen akkor nem lassítanánk le, és leállítja a stresszreakciót. Közben mi is el tudunk távolodni az indulatainktól: félelmünktől, haragunktól, és tudatosabban reagálhatunk.
• Figyeljünk a légzésünkre, végezzünk légzésgyakorlatokat: ezzel is elterelhetjük figyelmünket a stresszorról.
• Végezzünk rendszeresen – stresszhelyzettől függetlenül – relaxációs gyakorlatokat. Így eleve ritkábban fogunk belefeszülni a problémákba, de ha mégis megtörténik, sokkal könnyebben vesszük elő a már megszokott gyakorlatokat.
• Szellemi kikapcsolódással is oldjuk a stresszt: naponta legalább 20 percet töltsünk olyasmivel, ami örömet okoz.
• Figyeljünk magnéziumszintünkre is, mert ez a stresszre adott reakcióban is szerepet kap. E mellett az izmok elernyedéséhez is magnéziumra van szükség, tehát hozzájárul szívünk megpihenéséhez és a helyes szívritmus beállításához, valamint a stressz miatt megfeszülő vázizmok ellazulásához is.

Ráadásul mivel a stressz növeli a magnézium kiválasztását, így ha eleve alacsony a magnéziumszintünk, és a stresszes állapot miatt több magnéziumot is veszítünk, a következő stresszhelyzetre még rosszabbul fogunk reagálni. Ezt az ördögi kört csak a megfelelő mennyiségű magnézium-bevitellel lehet megállítani.

Hirdetés

Források:

http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Stressz/p:63

https://www.webbeteg.hu/cikkek/stressz/29796/a-tul-magas-kortizolszint-jelei

https://www.noklapja.hu/egeszseg/2024/11/29/magas-kortizolszint-tunetei/

https://femina.hu/kapcsolat/stresszkezeles-negativ-potcselekves/

https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/s-sz/szenvedelybetegsegek.html

https://mindfulnessitthon.hu/vedofaktorok-a-stressz-ellen/

Wörwag Pharma Kft., 1133 Budapest, Váci út 116-118. 10. em., Telefon: (1) 345-7350/-7353, info@woerwagpharma.hu, WPh/MB/2026-13, Lezárás dátuma: 2026.05.14.