Télen hétről hétre nő az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma. Ez nem is csoda, hiszen mostanra már kiürültek az októberig felhalmozott D-vitaminkészleteink, miközben szervezetünk megfelelő D-vitamin-ellátottsága elengedhetetlen az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működéséhez. D-vitaminhiányban a fertőzések elleni védekezési képességünk csökken.

Mivel hazánkban március végétől október végéig megfelelő a nap besugárzási szöge ahhoz, hogy a bőrünk D-vitamint termeljen, és a D-vitamin lebontási ideje 3 hét, vagyis ennyi idő alatt „ürül ki” a szervezetből a korábban megtermelt D-vitamin, télen már jellemzően a lakosság nagy része D-vitaminhiányos. Így nem csoda, hogy ilyenkor fordulnak elő legnagyobb arányban a fertőzéses megbetegedések.

Ez a jelenség még fokozottabban érinti az idősebb embereket, mert a kor előrehaladtával a bőr elvékonyodik, ami a szervezet D-vitamintermelő képességének csökkenésével jár. Az idősebbeknél tehát még hamarabb alakulhat ki D-vitaminhiány.

Az öregedés mellett azonban az elhízás is növeli a D-vitaminhiány kialakulásának valószínűségét. Ahogy a kutatások kimutatták, a metabolikus szindrómában és cukorbetegségben szenvedők nagy százaléka D-vitaminhiányos. Ennek oka, hogy a metabolikus szindrómában szenvedőknek magasabb a testzsírszázaléka, és emiatt magasabb a napi D-vitamin-szükségletük.

Mikor van szükségünk D-vitaminpótlásra?

Sajnos, amikor nem napozunk, csak helyes táplálkozással nem tudjuk fenntartani az egészséges szintet, mert csak néhány élelmiszerben van valamennyi D-vitamin, de ez nem elegendő a napi szükséglet fedezésére. Aránylag sok D-vitamint tartalmaznak a tengeri halak, halmájolajak, máj, tojás, tej, tejtermékek, shitake gomba, olajos magvak, de ezekből nem fogyasztunk eleget a D-vitaminhiány megelőzéséhez.

Mennyi a szervezet megfelelő D-vitaminszintje?

A szervezet megfelelő D-vitamin szintjét a vérben mért arányából állapíthatjuk meg, a normál érték: 75 nmol/l és 125 nmol/l közé tehető. Ha ennél alacsonyabb, akkor pótlásra van szükség, de a napi beviteli mennyiséget akkor is biztosítani kell, ha hiány még nem alakult ki, éppen ennek megelőzésére.

Ugyanakkor egy klinikai vizsgálat igazolta, hogy a napi, a heti és a havi adagolás azonos összdózisú D₃-vitaminnal hasonlóan hatékony és biztonságos. Ráadásul már kialakult hiány esetében napi 1000-2000 NE egységet szedve akár több hónapig is tarthat a hiány megszüntetése, ezért elképzelhető, hogy az orvos magasabb dózist ír fel eleinte, majd ha már a beteg elérte a normális szintet, csökkentett mennyiséggel tartja fenn. Nem kell tehát félni a nagy dózisú D-vitaminok (20-30.000 NE/tabletta) alkalmazásától, hiszen napsugárzás hatására szervezetünk akár 10-20.000 NE-t is előállíthat naponta, amit megfelelően tud kezelni.

Az influenzára való nagyobb fogékonyságon kívül mit okozhat még, ha alacsony a D-vitaminszintünk?

Mivel a D-vitamin nem igazi vitamin, sokkal inkább egy hormon, szervezetünkben számos folyamat nem működik megfelelően D-vitaminhiányban. A fertőzésekkel szembeni védekezőképességünk csökkenése mellett megnő az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata is D-vitaminhiányban. Idősebbeknél általános gyengeséghez, izomgyengeséghez, csonttörésekhez vezethet, míg fiatalabbaknál például okozhat termékenységi zavarokat is. Összefüggésbe hozható bizonyos onkológiai betegségek kialakulásával is, és a prosztata- vagy emlőrákos betegeknél D-vitaminhiány esetén nő a halálozási arány.

Ugyanakkor érdemes betartani a megadott beviteli mennyiségeket, mert zsírban oldódó vitaminról lévén szó, túlzott fogyasztása felhalmozódáshoz is vezethet. Nem szabad folyamatosan napi 4000 NE-nél többet szedni, de nincs is értelme, hiszen a normális D-vitaminszintnél magasabb arány nem ad semmilyen plusz előnyt. Felnőtteknél az adagolás terjedhet napi 2000 NE-től heti 14.000 NE-n át egészen havi 60.000 NE-ig – bár az utóbbi esetben legalább két-három részletre elosztva. Ez mindössze attól függ, hogy melyik megoldást tartjuk kényelmesebbnek, melyik felel meg jobban életritmusunknak.

Források:

• Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében Orvosi Hetilap 2022 Apr 10;163(15):575-584. doi: 10.1556/650.2022.32463. Print 2022 Apr 10. https://akjournals.com/view/journals/650/163/15/article-p575.xml
• https://dontageva.com/the-link-between-vitamin-d-deficiency-and-premature-aging/?fbclid=IwAR0wYQSp3RNaalCRQS2B8nx98CexA0RfFG7P6NYLtm6fLWVaB3L1EuFKjpU
• https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17991655/
• Szabó Boglárka dr., Takács István dr.: D-vitaminpótlás Magyarországon: hol tartunk ma? HÁZIORVOS TOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 2018; 23. 692-694
• Takácsné dr. Szabó Boglárka: A D-vitamin anyagcsere klinikai vonatkozásai, doktori értekezés, Semmelweis Egyetem Klinikai orvostudományok Doktori Iskola, DOI:10.14753/SE.2020.2358

WPh/MB/2024-39. Lezárás dátuma: 2024.11.08.