Az orvostörténet jeles napjai - októberi kalendárium

doctor-1461911946b29_1.jpg

Mi történt októberben ami még ma is meghatározza a gyógyulást?

Október 1.

Az idősek világnapja.

Október 2.

1926-ban Székely György Széchenyi-díjas orvos, neurológus, akadémikus, egyetemi tanár. 1993 óta tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Tagja több tudományos szaklap szerkesztő bizottságának. Fő kutatási területe az ember anatómiája, az agy szerkezete és organizációs kialakulása. 1996-ban megkapta a Széchenyi-díjat.

Október 6.

1934-ben megszületett Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter–pszichológus, az erőszakmentes kommunikáció megalkotója. A módszer célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban tudjanak kommunikálni egymással.

Október 7.

1922-ben megszületett Dr. Polcz Alaine pszichológus, írónő, a Magyar Hospice Mozgalom elindítója.

Október 8.

1922-ben megszületett Dr. Christian Barnard dél-afrikai szívsebész, aki az első sikeres szívátültetést végrehajtotta. Az operáció 1967. december 3-án volt.

Október 10.

1893-ban Szegeden megszületett Kettesy Aladár orvos, szemész, egyetemi tanár. Fő tevékenységi és kutatási területe az optika és a fiziológiai optika volt. Számos műtéti eljárást dolgozott ki, megszerkesztette a pigment-anomaloszkópot és a Kettesy-féle látóélesség meghatározására szolgáló táblát. 1954-56 és 1969-72 között a Magyar Szemorvos Társaság elnöke, 1966-tól a német Leopoldina Akadémia rendes tagja, 1968-tól a Német Szemorvos Társaság tiszteletbeli tagja. Kedvenc területe a szem fénytörése volt, amelyről első könyvét is írta. Foglalkozott a színlátás elméletével, a szemészeti szövettannal és a kancsalsággal.

Október 12. 

1928-ban először használtak vastüdőt egy bostoni gyermekkórházban.   

Október 13.      

1821-ben megszületett Rudolf Virchow német orvos, antropológus, politikus, a kórházi vonat ötletének kivitelezője. Neve azzal vált széles körben ismertté, hogy kidolgozta a sejt kórtanelméletét: a betegségeket a sejtek rendellenes változásaira vezette vissza. Elmélete a maga korában pozitív szerepet töltött be, mivel megindította a sejtek működését befolyásoló gyógyszeres kezelés kutatását és a kóros alaki elváltozások beható tanulmányozását.

Október 15.

1982-ben meghalt Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész, stresszkutató. 1936-ban jelent meg az első stresszkutatással foglalkozó tanulmánya a Nature című folyóiratban, amellyel világhírre tett szert.

Október 16.

Az újjáélesztés nemzetközi napja.

Október 20.

1884-ben meghalt id. Bókay János, született Boch Jónás gyermekgyógyász, egyetemi tanár, gyermekklinika alapító. Megalapította a mai SOTE 1-es számú gyermekklinikáját, amelyet akkor még Stefánia Gyermekkórháznak hívtak. Tanulmányokat írt a gyermeksebészet tárgyköréből, valamint a skarlátról és a kanyaróról. Részt vett az egészségügyi reformok kidolgozásában, illetve az orvosi közélet más területein. 1847-ben szerzett diplomát Pesten. Nevét a szabadságharc kitörésekor, Jókai Mór ösztönzésére magyarosította. Az egyetem befejezése után a Schöpf-Merei Ágost által alapított első gyermekkórházban lett segédorvos, amelynek 1852-től igazgató főorvosa lett. Bókait tekintették a hazai gyermekorvostani iskola megteremtőjének, 1873-tól gyermekorvostant tanított az egyetemen, az oktatást a bábákra is kiterjesztette. Ingyenes rendeléseket tartott, helyiséget nyitott az orvostanhallgatók egyesületének, és az egykor kezdetleges szegénykórház hamarosan európai színvonalúvá fejlődött, majd Stefánia néven 1883 szeptemberében új helyre költözött. Halála után fia, ifj. Bókai János ugyanitt folytatta apja munkásságát.

Október 23.

1929-ben meghalt Heim Pál gyermekorvos, a gyermek-ápolónői iskola létrehozója. Heim Pál orvosi tanulmányait a budapesti és a lausanne-i egyetemen végezte, 1897-ben kapott diplomát. Dolgozott a Stefánia gyerekkórházban és Wroclawban Adalbert Czerny klinikáján is, 1900-ban pedig a budapesti Irgalmas Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. Később tanárként vendégeskedett a pozsonyi egyetemen, majd 1923-24-ben Pécsett oktatott, gyógyított és kutatott. Elsősorban olyan kérdések foglalkoztatták, mint a csecsemőkori táplálkozási zavarok, a csecsemőtáplálás alapelvei, bizonyos allergiák és a fehérvérsejtek sajátosságai. Gyermek-ápolónői iskolát alapított, hogy képzett ápolónők foglalkozhassanak a gyerekekkel, továbbá nagy szerepe volt a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség megalapításában. Szontágh Félix professzor mellett neki köszönhető, hogy a hazai gyerekgyógyászat világszínvonalú lett. 1929-ben ifj. Bókay János nyugdíjba vonulását követően lett a pesti Gyermekklinika igazgatója, de kinevezése után néhány hónappal meghalt. Az intézmény 1957 óta viseli Heim Pál nevét.

Október 24.

1632-ben megszületett Anton van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője. A neves tudós, aki mikroszkópos vizsgálataival lendítette előre a természettudományt. Tudományos előképzettség nélkül, saját maga fejlesztette ki, és készítette el mikroszkópjait, amelyekkel a növényi, állati és emberi szöveteket vizsgálta. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. Feltárta az emberi test fontos alkotóelemeit például a vörösvérsejteket, és elsőként fedezett fel addig ismeretlen apró élőlényeket a vízben és a levegőben. Az élő szervezetek fejlődéséről alkotott véleménye szerint a fejlődés csupán a csírában már létezett részek kibontakozásából áll. Mikroorganizmusokról nyert megfigyeléseit csak Louis Pasteur fejlesztette tovább. 1674-ben felfedezte az infusoriákat, 1677-ben a baktériumokat és a hímivarsejteket, 1682-ben pedig a harántizmok hisztológiai szerkezetét.

Október 26.

1883-ban megszületett Zemplén Géza Kossuth-díjas kémikus, a Magyar gyógyszeripar fejlesztésének egyik meghatározó alakja. Az első magyar szerves kémia tanszék vezetője.

Október 28.      

1914-ben megszületett Dr. Jonas Edward Salk, a paralízis elleni vakcina kidolgozója. 1954-ben fejlesztette ki az oltóanyagot.

Október 30.      

1910-ben meghalt Jean Henri Dunant Nobel-békedíjas svájci író, a Vöröskereszt megalapítója. 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus halálának, ez ösztönözte a Vöröskereszt megalapítására.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr4215192454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása