Az orvostörténet jeles napjai - szeptemberi kalendárium

2019 szeptember 12 - Meggyógyulnék szerkesztő

37202675_l_1.jpg

Mi történt szeptemberben, ami ma is meghatározza gyógyulását?

Szeptember 2.

1912-ben elhunyt Török Aurél orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus. Török Aurél a budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója, neve külföldön is ismert a craniometer (koponyamérő) szerkesztéséről. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett kihantolt történelmi személyek csontvázán, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.

Szeptember 4.

1902-ben született Varga Gyula orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár. 1928-bar kapott orvosi diplomát a pécsi egyetemen. Ezután a budapesti István Kórházban, majd 1930-tól a Szabolcs utcai Kórházban dolgozott, 1945-től osztályvezető főorvosként. 1951-ig a Kútvölgyi úti Kórház főorvosa, azután nyugdíjba vonulásáig a budapesti orvosi egyetem Fül - Orr - Gége Klinikájának igazgatója volt. A hallásjavító műtétek meghonosításában kiemelkedően fontos szerepet vállalt.

1965-ben meghalt Albert Schweitzer Nobel-békedíjas elzászi orvos, lelkész és orgonaművész. Élete jelentős részét töltötte Afrikában a lambarénéi leprakórház fejlesztésével és igazgatásával, amikor a kórháznak elfogyott a pénze, Schweitzer visszatért Európába orgonaturnét tartani, melynek teljes bevételét a kórházra fordította.

Szeptember 5.

1922-ben megszületett Gáti István Széchenyi-díjas orvos, akadémikus, egyetemi tanár, kórházigazgató. 1976-ban nevezték ki az Orvos-továbbképző Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójává, tudományos rektorhelyettessé, az Országos Szülészeti – és Nőgyógyászati Intézet főigazgatójává. Ezt a tisztségét 1993-ig, nyugdíjaztatásáig töltötte be. 1995-től a Kaali Intézet orvos-igazgatója. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Számos szakmai szövetség vezetőségében is részt vett, főszerkesztője volt a Magyar Nőorvosok Lapjának. Szülész-nőgyógyászként, endokrinológusként és gyermekgyógyász szakorvosként is kiemelkedett.

1902-ben meghalt Rudolf Virchow német orvos, antropológus, politikus, a kórházi vonat ötletének kivitelezője. 1848-ban tanulmányozta a Felső-Sziléziában dühöngő tífuszjárványt, melyről kimerítő tudósításokat írt. 1849 után Würzburgban lett egyetemi tanár és az Új Kórtani Intézet igazgatója. Neve azzal vált széles körben ismertté, hogy kidolgozta a sejt kórtanelméletét: a betegségeket a sejtek rendellenes változásaira vezette vissza. Elmélete a maga korában pozitív szerepet töltött be, mivel megindította a sejtek működését befolyásoló gyógyszeres kezelés kutatását és a kóros alaki elváltozások beható tanulmányozását.

Szeptember 8.

1906-ban halt meg Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, akadémikus. Hőgyes előbb a pesti egyetemen, majd Kolozsvárott tanított, s 1883-tól haláláig ismét a budapesti egyetemen az általános kór- és gyógytan, valamint a bakteriológia tanára volt. Háromkötetes művében elsőként írta le az egyensúlyérzés reflexívét, s annak forgatásra, valamint elektromos ingerlésre bekövetkező reakcióját. Nagy érdeme, hogy módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását.

Szeptember 10.

1716-ban meghalt Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor. 1680-ban a nagyenyedi kollégium rektora lett, ebben a pozíciójában megújította a teljes hazai értelmiségi- és tudósképzést. Első orvosi könyvét, az 1690-ben megjelent A test békessége című művét a köznépnek szánta, ebben fellelhető volt minden akkoriban ismert betegség összes tünete és lehetséges gyógymódja. Ez a munkája a következő 85 év során tizenegy kiadást ért meg.

Szeptember 15.

1972-ben meghalt Fekete Sándor orvos, orvostörténész. 1935-1963 között a Poliklinika igazgatója, 1964-tót nyugdíjba vonulásáig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója volt. A szülés mechanizmusáról, a petefészek működéséről írt tanulmányai és kutatásai új irányt nyitottak a nőgyógyászatban. Orvostörténeti kutatásai során tisztázta Semmelweis szerepét az 1848-as forradalomban és helyét az egyetemes orvostörténelemben.

Szeptember 28.

1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillin antibiotikus hatását.

Szeptember 29.

1511-ben megszületett Szervét Mihály spanyol orvos, jogász és vallásfilozófus. Szervét nevéhez fűződik az orvostudományban a kis vérkör felfedezése.

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr9615068484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.