Az orvostörténet jeles napjai - májusi kalendárium

 

bacteria-3662695_960_720.jpgMi történt májusban, ami ma is meghatározza gyógyulását?

Május 2.

1903-ban született Dr. Benjamin Spock a gyermekbetegségekről, gyermeknevelésről szóló alapmű írója.

1842-ben Szepesváralján született Kézmárszky Tivadar szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár, akit a bábák segítőjének is neveznek. A bábák és nővérek munkakörülményeinek javításáért dolgozott. Ő szervezte meg a magyar bábaügyi ellátást, és indítványozta a korszerű szülésznői oktatás bevezetését. Megalapította a Bábaképző Intézetet, segédkezett a bábatörvény előkészítésében.

Május 3.

1944-ben sikerült először sikerült szintetikus kinint előállítani a Harvard Egyetemen. A felfedezés Dr. Robert Woodward és Dr. William Doering kémikusok nevéhez köthető. A kinin a malária kezeléséhez szükséges.

Május 5.

1814-ben Sárszentlőrincen született Balassa János orvos, a korszerű magyar sebészet megteremtője. A szabadságharc után ő indította el a haladó magyar orvosok összefogására irányuló szakmai mozgalmat, ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megjelentetését, valamint az Országos Közegészségügyi Tanács kialakítását. Balassa nevéhez fűződik a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtése, hazánkban ő használt először étert érzéstelenítő-kábítószerként. Úttörő jelentőségűek a hasi sérvekkel és a gégetükrözéssel kapcsolatos szakmai munkái, de a plasztikai sebészet területén is sok új eljárást alkalmazott. Balassa emlékére a Magyar Sebésztársaság 1906-ban "Balassa János emlékérem" elnevezésű kitüntetést alapított, amelyet 1943-ig minden évben kiosztottak.

Május 6.

1856-ban Freibergben, amely a mai Csehország területén született Sigmund Freud osztrák pszichológus, filozófus, a pszichoanalízis atyja. A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek, különösen a szexuális és agresszív jellegűek problémát jelentenek. Ezek felszínre hozására irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek, amiben alapvető jelentőséget tulajdonított az álomfejtésnek, ezt nevezte a tudattalanhoz vezető via regiának, királyi útnak.

Május 8.

A Vöröskereszt napja. Ezen a napon született Jean Henri Dunant Nobel-békedíjas svájci író, a Vöröskereszt megalapítója. 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus halálának, ez indította a szervezet megalapítására.

Május 9.

1836-ban született Ferdinand Monoyer francia szemész, aki bevezette a "dioptria" fogalmát és a ma is használatos szemvizsgálati táblát. Kidolgozta a Monoyer-diagramot, mellyel a mai napig a látásélességet vizsgálják. Az eredeti tábla két oldalán függőlegesen alulról felfelé olvasható a neve. 1872 és 1877 között a Nancy Egyetem orvostudományi karának szemészeti klinikáján volt igazgató. 1877-től 1909-ig a Lyoni Egyetem orvostudományi karának volt a professzora orvosi fizikából.

Május 10.

A Mentők napja Magyarországon

1887-ben ezen a napon alakult meg az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi orvos kezdeményezésére.

Május 12.

1820-ban Firenzében megszületett Florence Nightingale angol ápolónő. Bevezette a betegápolás fejlesztését, oktatását.

Május 14.

1897-ben, 18 évvel doktorálása után avatták orvossá Szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt. 1895-től a nők is tanulhattak az egyetemen Magyarországon, ekkor elfogadták Zürichben szerzett orvosi diplomáját. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben – családja beleegyezésével – beiratkozott, és 1879-ben orvosi diplomát szerzett. 1880-ban hazatért, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. 1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták, és ezt követően oktatással foglalkozott. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó "A nő, mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért.

Május 14.

1796-ban Edward Jenner beadta az első himlő elleni oltást.

Május 18.

1822-én született Boch Jónás néven id. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár, gyermekklinika alapító. Pesten és Bécsben végezte orvosi tanulmányait, 1847-ben szerzett diplomát Pesten. Nevét a szabadságharc kitörésekor, Jókai Mór ösztönzésére magyarosította. Az egyetem befejezése után a Schöpf-Merei Ágost által alapított első gyermekkórházban lett segédorvos, amelynek 1852-től igazgató főorvosa lett. 1873-tól gyermekorvostant tanított az egyetemen, az oktatást a bábákra is kiterjesztette. Ingyenes rendeléseket tartott, helyiséget nyitott az orvostanhallgatók egyesületének, és az egykor kezdetleges szegénykórház hamarosan európai színvonalúvá fejlődött, majd Stefánia néven 1883 szeptemberében új helyre költözött. Halála után fia, ifj. Bókay János ugyanitt folytatta apja munkásságát.

Május 18.

1902-ben halt meg Kézmárszky Tivadar.

1922-ben halt meg Charles Louis Alphonse Laveran a malária kórokozójának felfedezője, a kininterápia megalapozója. 1907-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a malária és álomkór okozóinak felfedezéséért.

Május 21.

1844-ben kapta meg orvosi diplomáját Bécsben Semmelweis Ignác Fülöp orvos, az "anyák megmentője". A botanikai doktori értekezésével: Tractatus de Vita Plantarum, címmel, sikerült megvédenie doktori disszertációját.

1799-ben halt meg Csapó József orvos, botanikus, az egyik első magyar nyelvű gyermekgyógyászati szakkönyv írója. Könyvének címe Kisgyermekek ispitálja, a könyv 1771-ben, Nagykárolyban jelent meg. Más munkái: Új füves és virágos magyar kert, Orvosi Könyvet betegeskedő, szegény sorsú emberek számára.

1860 született William Einthoven holland fiziológus az elektrokardiográf feltalálója, aki az elektrokardiográf feltalálásáért kapott Nobel-díjat.

Május 22.

1828-ban született Albrecht von Graefe német szemorvos, a modern szemészet első megalapítója. Doktor Graefe kiváló módszert dolgozott ki a szürkehályog eltávolítására, illetve a kancsalság operálására. Ő vezette be a Helmholz által szerkesztett szemtükröt is.

Május 29.

1899-ben született Ozorán az A-vitaminnal kapcsolatos kutatásairól ismert, Kossuth-díjas Cholnoky László vegyész. A szerves anyagok mikroanalitikai módszereit Grazban sajátította el. 1934-ben vegyészdoktori diplomát is szerzett, 1952-ben pedig a kémiai tudományok doktora lett. Tudományos munkássága középpontjában a vitaminkutatáshoz fontos karotinoidok tanulmányozása állt, ehhez és az A-vitaminokhoz kapcsolódó kutatásairól 75 dolgozatot publikált.

Május 31.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) Dohánymentes világnapja

Minden nyolcadik percben meghal valahol valaki a világban a dohányzás miatt. Ezt megelőzendő a WHO különböző programokat, kampányokat, felhívásokat indít, s ennek jegyében tartják minden évben a világnapot.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr1914826930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.