Tudtad, hogy a nyak- és derékfájdalom a második leggyakoribb tünet, amivel a betegek orvoshoz fordulnak?
A fájdalom jelzés. Jelzése lehet annak, hogy amit éppen teszünk az veszélyes és káros: ne nyúljunk például a tűzbe, ne együnk meg valamit, mert árt nekünk. A fájdalom figyelmeztet arra, hogy azonnal fejezzük be a káros tevékenységet, és ne ismételjük meg, hogy pihenjünk, de ha ezektől nem múlik el, akkor azt jelzi, hogy segítséget kell kérnünk.
Egy szakértő nemcsak a fájdalom megszüntetésében segíthet, hanem okainak feltárásában is. Ha jobban belegondolunk, ez a két dolog valójában össze is függ: ha nem tudtuk magunktól megszüntetni a fájdalmat azzal, hogy felhagytunk egy káros tevékenységgel vagy pihentünk, akkor a fájdalom hátterében bonyolultabb okok állnak, és csak ezek feltárása után juthatunk el megszüntetésükig.
A fájdalom okát ugyanis sokszor nem testünknek abban a részében kell keresni, ahol érezzük. Ráadásul sok lehetséges magyarázat is felmerülhet a tünet kialakulására.
Visszatérve a hát és nyak fájdalmára: ezeket okozhatják például a túlsúly, izomgyengeség, gerinccel kapcsolatos problémák, a gerinc melletti szalagok szakadása, gyengülése, gyulladások, csontritkulás, daganatok, pszichés betegségek, végül, de nem utolsó sorban neuropátia – az idegek megbetegedése is.
A kiváltó okok meghatározásában az egyik fontos kérdés a fájdalom jellege. Amikor a szövetek károsodnak például égéstől vagy vágástól, általában égő, égető fájdalmat érzünk. Ugyanakkor a cukorbetegség okozta neuropátiánál is jellegzetes tünet a végtagokban jelentkező égő érzés. Szerencsére könnyen el lehet dönteni, hogy van-e valamilyen sérülésünk, amely magyarázza a fájdalmat vagy nincs. Ha nincs, akkor érdemes neuropátiára gyanakodni. Kisebb rándulás vagy izomgörcs folyamatos sajgást idézhet elő. Ha a fájdalom éles, erős, de csökkenő mértékű, akkor trauma ért minket, de ha tartós, ismétlődő, nem javuló a fájdalom, akkor maradandó a háttérben rejlő kiváltó ok is.
A legnehezebb a különböző eredetű érzészavarokat, idegbántalmakat megkülönböztetni egymástól. Ugyanis az először jellemzően a lábon jelentkező neuropátia megjelenhet a felső végtagokon is. Ennek jele lehet, hogy romlanak az ínreflexek, és zokni- vagy kesztyűszerű elrendezésben bizsergést érezhetünk. A betegség kifejlett formájában az érzészavar egész nap észlelhető, testhelyzettől független, mozgásra sem javul, éjjel erősödhet. Nagyon hasonló tüneteket okozhatnak a nyomástól, megerőltetéstől kialakuló neuropátiák, az alagútszindrómák. Ezek a karokon jelentkeznek, leggyakrabban hajnalban.
Egy szó, mint száz: ne hagyd annyiban, ha fáj a nyakad, hátad! Menj el orvoshoz, vizsgáltasd ki magad, és kezeld a kiváltó okokat!
Jó hír, hogy a fájdalomcsillapítás mellett a neuropátia tüneteit gyógyíthatják a benfotiamin tartalmú készítmények és az egyéb, neuropátiára ható gyógyszerek is. Nagyon fontos a neuropátiához vezető okok kezelése, például a vércukor szint céltartományban való tartása. Az alagútszindrómára sokszor elég a pihentetés, illetve a kialakulását okozó mozdulatok helyes végzése is.
Hirdetés
Mit ajánlunk?
A Milgamma zsíroldékony benfotiamint és egyéb idegvédő vitaminokat (B6, B12 vitamin) tartalmazó gyógyszer. A tiamin vagy más néven B1-vitamin a szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásához és átalakításához, valamint a szívizom és idegsejtek megfelelő működéséhez szükségesek. A tiamin azonban a többi B-vitaminhoz hasonlóan vízben oldódó vitamin, kis mennyiségben szívódik fel, ezért kevésbé hatékony, mint a zsíroldékony benfotiamin. A Milgamma hatóanyaga a benfotiamin, meggátolja, hogy a glükóz-fehérje kötődések kialakuljanak, és károsítsák az idegrostokat védő burkot. A zsíroldékony benfotiamin többek között azért is hatékony, mert könnyen átjut az idegsejtek fehérjéből és zsírból álló falán.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!