Hogyan jut el a vér testünk minden pontjára? Hárítsd el az akadályokat!

2017 június 29 - Meggyógyulnék szerkesztő

5909962420_34e0df5007_b.jpg

Vérkeringés - véráramlás

Az emberi szervezetben a sejteket szövetnedv veszi körül, mely a hajszálereken keresztül kerül kapcsolatba a vérrel. 

A vér az egész testet behálózó érrendszerben kering, melyet a szív tart folyamatos áramlásban. A szív, az érhálózat és a vér együttesét keringési szervrendszernek nevezzük, a folyamatot pedig vérkeringésnek. A vér mozgását, előrejutását pedig véráramlásnak hívjuk.

A sejtek a vérből kapják a tápanyagokat és az oxigént. Ez szállítja vissza a szövetekből a szén-dioxidot a tüdőbe, az anyagcsere különféle bomlástermékeit a vesébe. A vérkeringés segítségével jutnak felhasználási helyükre az anyagcsere-folyamatokat szabályozó hormonok, illetve a fertőzések elleni védekezésben fontos anyagok.

A szív

A szív összehúzódásaival kialakítja a vérnyomáskülönbséget a szívből kiinduló artériák és a szívbe vezető vénák között. A vér – a fizika törvényeinek megfelelően – a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. Percenként általában 70-75-ször húzódik össze, melyekkel összesen kb. 70 cm3 vér kerül az erekbe. Egy perc alatt az összes vér megfordul keringési rendszerünkben. Stressz, testmozgás esetén emelkedik az az összehúzódások száma és az egy összehúzódással továbbított vér mennyisége is.

Érrendszer, vérkörök

A vér útját követve két vérkört találunk szervezetünkben. A kis vérkör a szívből indul, és csak a tüdőt látja el vérrel, illetve onnan szállítja vissza vért a szívbe. A nagy vérkör a szívből indulva eljut a test minden pontjára.

A szívből a szövetek felé izmos falú erek, az artériák (verőerek, vivőerek) szállítják a vért. Az artériák egyre kisebb ágakra oszlanak, majd hajszálerekben, más néven kapillárisokban folytatódnak. A kapillárisokból a vér a szövetekhez jut, ahonnan a vénák (gyűjtőerek) szívják vissza, gyűjtik össze, melyek a szív felé egyre vastagabbak.

Kívülről az artériákat és a vénákat is kötőszövet borítja, alatta rugalmas rostok, simaizom, legbelül pedig laphám található. Az artériák falában több a rugalmas rost, és vastagabb az izomréteg is, ezért az artériák rugalmasak, ellenállnak a vérnyomás feszítő hatásának. A vénák viszont könnyebben tágulnak. A vastag, többrétegű érfal miatt azonban sem az artériák, sem a vénák fala nem átjárható az anyagok számára. A kapillárisok fala viszont könnyen átjárható az egyes anyagok számára.

A véráramlás

Az artériákban a szívtől távolodva csökken a vérnyomás és a vér áramlási sebessége. Az egyes erek egyre vékonyabbak, és ez a folyamatos szűkülés lassítja az áramlást.

A vénás rendszerben a vérnyomás tovább csökken, de a sebesség nő, hiszen a szívhez közeledve egyre tágabbak az erek.

A nagy vérkörben a vérnek sokkal hosszabb utat kell bejárnia, ezért a véráramlás fenntartásához nagyobb nyomáskülönbség szükséges, mint a kis vérkörben. A legnagyobb vérnyomás az aortában (ahonnan a szív a vért a nagy vérkörbe pumpálja) mérhető, amikor az éppen megtelik vérrel. Amikor kipumpálta a vért, csökken benne a vérnyomás. A vérnyomás mérésekor rendszerint az aortában mérhető legmagasabb, illetve legkisebb nyomást határozzák meg. Egészséges emberben ezek az értékek 120/80 Hgmm (16/12 kPa) körüliek.

Az artériák a beléjük áramló vér hatására kitágulnak, majd rugalmasan összehúzódnak. Ezt pulzushullámnak nevezzük, mely tapintható. A percenkénti pulzusszámot – ami megegyezik a szív összehúzódásainak számával – rendszerint a csuklón mérjük.

A hajszálerek kezdeti szakaszán a vér nyomása még olyan nagy, hogy a vérplazmát képes átpréselni féligáteresztő falon. A szövetekbe fehérjementes plazma jut ki, amely viszont növeli a kapillárisokban továbbhaladó vérben a fehérje szintet (ozmotikus nyomást). Ahhoz, hogy az egyensúly helyreálljon, a szövetekből visszaszivárog folyadék a hajszálerekbe. Így a tápanyagok eljutnak a sejtekbe, az anyagcseretermékek pedig bejutnak a vérbe.

A nagyvérköri vénákban a szív felé haladva nagyon lecsökken a vérnyomás. A véráramlás fenntartásában fontos szerepe van annak, hogy a vénák kitágulva nagyobb mennyiségű vért képesek befogadni. A nagyobb vénák falában vénabillentyűk találhatók, amelyek megakadályozzák a vér visszaáramlását.

Nyirokkeringés

A kapillárisok falán kiszűrődött folyadéknak azonban csak a 90%-a jut vissza a vérkeringésbe. A kiszűrődött, de vissza nem került folyadékot nyiroknak nevezzük, amelyet a nyirokkeringés szállít vissza a vérbe.

Az ember nyirokkeringése a nyirokhajszálerekből, a nyirokerekből, a nyirokerek mentén található nyirokcsomókból és a nagyobb méretű nyirokszervekből (pl. féregnyúlvány, mandulák, lép) áll.

A nyirok először a szövetek között vakon kezdődő nyirokhajszálerekbe kerül, amelyek egyre nagyobb nyirokerekké egyesülnek. A nyirokerek mentén található nyirokcsomók megszűrik a rajtuk átáramló folyadékot. A nagy nyirokerek végül a nagy vérkör vénás rendszerébe vezetik a nyirkot.

A nyirokcsomóknak és a nyirokszerveknek fontos szerepük van a kórokozók elleni védekezésben, a nyiroksejtek képzésében is.

Egészséges vagy beteg erek

Az artériák falára különböző zsírszerű anyagok és sók (koleszterin és más zsírszerű anyagok, Ca2+-ionok) rakódhatnak le, amelyek csökkentik az érfal rugalmasságát, érelmeszesedést okoznak. A lerakódott anyagok szűkítik az ér keresztmetszetét, csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindkét tényező vérnyomás-emelkedéshez vezet, vagy véralvadási reakciót idézhetnek elő, ami trombózishoz, infarktushoz vezethet. Érelmeszesedést okozhat a helytelen táplálkozás – zsíros, magas koleszterintartalmú ételek fogyasztása –, a dohányzás, az ideges, túlhajszolt életmód.

A visszértágulatok a vénák betegsége, ami növeli a trombózis kialakulásának veszélyét. Leggyakrabban a lábon alakulnak ki, és azt jelenti, hogy az érfal tartósan kitágul, nem képes megtartani eredeti méretét. Elsősorban azokat fenyegeti, akik sokat állnak.

A szívkoszorúér-elmeszesedés esetén a szívet tápláló koszorúerek fala lerakódások miatt beszűkül, rugalmasságuk csökken. Romlik a szívizomzat vérellátása, az érfal egyenetlenségei pedig megnövelik a vérrögök kialakulásának valószínűségét. Az érfalról leváló vérrögök a koszorúerek elzáródását, más szóval infarktust okozhatnak. Nagyobb artéria elzáródása esetén a szívizomzat jelentős része károsodik, ami végzetes lehet.

Hirdetés

Mit ajánlunk?

Syntrival® étrend-kiegészítő készítményt

Természetes alapú, paradicsomból származó, magas koncentrációjú, speciális kivonatot (fruitflow®) tartalmazó étrend-kiegészítő készítmény.


A Syntrival® természetes módon segíti elő az egészséges véráramlást a vérlemezkék normális működése révén.
A normális, egészséges vérlemezkék sima felszínűek és rugalmasak, ezáltal a vérereken belüli összecsapzódásuk nehezített. A Syntrival® fenntartja a vérlemezkék normális, egészséges állapotát és így a vérlemezke aggregációt (összecsapzódást) csökkenti. Ily módon támogatja a vérerekben az egészséges véráramlást. A megfelelő vérkeringés hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészséges állapotához.

Kockázatokról, mellékhatásokról  olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! A betegtájékoztatót ide kattintva érheti el. 

syntrival_1.jpg

Mit tehet keringése egészségéért, a folyamatos áramlás fenntartásáért?

  • Táplálkozzon egészségesen, kerülje az elhízást,
  • mozogjon rendszeresen,
  • ne dohányozzon,
  • csökkentse a koleszterin és a zsír bevitelt,
  • csökkentse a magas vérnyomást!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meggyogyulnek.blog.hu/api/trackback/id/tr3712627981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.