Régóta sejtjük, hogy a D-vitaminnak fontos szerepe van az immunrendszer működésében. Az utóbbi időben bizonyították is, hogy a szervezet megfelelő D-vitamin ellátottsága véd a tél végi légzőszervi megbetegedésektől, például a náthától és az influenzától is.

Ezt hétköznapi megfigyeléseink is megerősítik, hogy minél inkább távolodunk a nyártól, minél inkább belemegyünk a télbe, annál valószínűbben betegszünk meg.

És ne gondoljuk, hogy a tavasz beköszöntével azonnal elmúlik a veszély! Hiszen hiába emelkedik a hőmérséklet, a nap beesési szöge miatt a napsugarak ilyenkor még nem tudják beindítani bőrünk D-vitamin termelését, és persze még a legelszántabbak sem töltenek elég időt a napon márciusban, lengén öltözve…

Így aztán nem is csoda, hogy rendszerint márciusra tetőzik az influenzajárvány, sőt sokszor még áprilisban is gyakoriak a megbetegedések, hiszen valójában ilyenkor a legalacsonyabb a szervezet D-vitamin-szintje.

A D-vitamin úgy véd a légúti fertőzésektől, hogy növeli a baktériumok elpusztításában fontos szerepet játszó antimikrobiális peptidek szintjét a tüdőben. Ezek – az élővilág legősibb védekező mechanizmusai közé tartozó, rövid, 15-40 aminosavból álló peptidláncok – a kórokozók sejtmembránjában fejtik ki baktériumölő hatásukat.

Szervezetünk optimális D-vitamin szintje 75-250 nmol/l közé tehető, mely a vérből mutatható ki. Ezt március végétől októberig legalább napi 15-20 perces napozással érhetjük el, persze rövid ujjú pólóban és sortban, napkrémek nélkül 11 és 16 óra között! Ebből hozzájutunk a napi szükséglethez, és még raktározni is tudunk belőle. Az elraktározott mennyiséget 6 hét alatt bontjuk le teljesen, vagyis ha ennél hosszabb ideig nem megyünk napra (betegség, időjárás, eltérő napirendünk miatt), akkor pótolni kell.

A D-vitamintermeléshez csak az UVB-sugarak megfelelőek, ezek azonban nem jutnak át a szennyezett levegőn, az ablaküvegen, és a 8-asnál nagyobb faktorszámú fényvédőkön, ezért a D-vitamint ezekben az esetekben is pótolni kell. Október végétől március végéig azonban még szikrázó napsütésben sem megfelelő a nap beesési szöge ahhoz, hogy napozással jussunk D-vitaminhoz. Vagyis március elején hazánkban bizonyosan D-vitaminhiánya van annak, aki nem pótolja mesterségesen.

A pótláshoz egészséges felnőttek esetében naponta 1500-2000 nemzetközi egységnyi (NE) D-vitamin bevitelére lenne szükség. Az alábbi táblázat bemutatja a D-vitaminhiány megelőzésére javasolt D3-vitamin dózisokat Magyarországon olyan emberek számára, akik nem kapják meg a szükséges UVB-sugárzást, valamint október végétől márciusig mindenkinek.

Milyen következményei lehetnek a D-vitaminhiánynak?

• Csontritkulás alakulhat ki: ha egy idős embernek combnyaktörése van, 90%-ban súlyos D-vitaminhiányt is találnak nála.
• Gyermekkorban angolkór, ó láb alakulhat ki, és nem fejlődik ki a megfelelő csontmennyiség, amelynek következménye majd felnőtt korban jelentkezik, mint gyenge csontozat.
• Gyengül az izmok ereje: ezért esnek el gyakrabban idősebbek, vagy ezért bírják rosszabbul a mozgást, ami a bezártság miatt növelni fogja a problémát!
• Nagyobb valószínűséggel alakulnak ki autoimmun betegségek, például cukorbetegség
• Növeli bizonyos daganatos betegségek kockázatát.
• Nő a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázata is.
• Rendszertelenné válhat a menstruációs ciklus, esetleg teljesen kimarad a tüszőérés.
• Növeli a terhességi magas vérnyomás, preeclampsia, a vetélés és a terhességi cukorbetegség kockázatát.

Hirdetés