Terhesség alatt megnövekszik az anya szervezetének energia, ásványi anyag és vitamin igénye is. Így szinte természetes, hogy magnéziumra is fokozott mértékben lesz szüksége a kismamának. Ha ugyanis nem visz be a szervezet működéséhez szükséges létfontosságú anyagból többet, mint szokott, akkor a baba elveszi, amire szüksége van, és a mamánál hiányállapot alakul ki. Tehát a gyermekvárás alatt különösen fontos, hogy a kismamák odafigyeljenek a táplálkozásukra. Nagyon lényeges azonban az is, hogy nem kell „kettő helyett” enniük! A minőségre törekedjünk, ne a mennyiségre!

Mi az, amire ebben az időszakban szüksége van az anya és a gyermek szervezetének?

Az A-vitamin a farkasvakság ellen véd, és a csontok, fogak, bőrszövet kialakulásában játszik szerepet. Természetes forrása a sárgarépa, sütőtök, cékla, brokkoli és tojás. Étrend-kiegészítőkből történő fogyasztásánál fontos tudni, hogy túladagolása káros is lehet.

D-vitamin: a kalcium és a foszfor csontokba való beépülését segíti. Hiányában a csontok fejlődése súlyos zavart szenved. A szükséges mennyiség döntő részét a napfény segítségével állítja elő szervezetünk.

A fogamzás időszakában és az első hetekben a folsav (mely nevét a latin „folium” –levél szóról kapta, hiszen elsődleges természetes forrása a leveles zöldségek) fogyasztása és pótlása javasolt. Hiányában a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat nem tud hibátlanul végbemenni.

Magnézium: A magnéziumhiány fokozza a koraszülésre és a gestosisra való hajlamot. Az EPH (ödéma, proteinuria, hipertónia) gestosis leggyakrabban a terhesség harmadik harmadában fordul elő. Három fő tünete van: vizenyő (ödéma), fehérjevizelés és magas vérnyomás. A szervezet megfelelő magnézium-ellátottsága az izmok ellazításával segíthet megelőzni a koraszüléseket is. A magzat szervezetének magnézium-ellátottsága a 4. hónaptól jelentős mértékben nő, a terhesség végére az eredeti tizenkétszeresét is elérheti. Ezt – ha nincs megfelelő utánpótlás – a magzat az anyától veszi el. A várandós nők szérum-magnéziumszintje 20%-al alacsonyabb a hasonló korú, nem várandós hölgyekéhez képest.

Vas: a várandós hölgyeknek 2x annyi vasra van szükségük, mint a többieknek. Terhességben a vas szükséglet azért fokozott, mert a magzatba mintegy 300 mg vas kerül, a szüléskor pedig vért veszít az anya. A vérvesztés vasvesztéssel is jár. A megnövekedett igényt csak olyan mértékű táplálékbevitellel lehet fedezni, ami már nem egészséges, ezért szükséges a táplálkozáson túlmenően is a vaspótlás.

Fókuszban a magnézium

A nők egészségére a terhességen kívül nagy hatással van a megfelelő magnézium-bevitel, hiszen ha nem jutnak elegendő mennyiséghez, akkor havonta egyszer biztos megszenvedik hiányát! A menstruáció alatt és előtt erősebb görcsöket, fokozott ingerlékenységet, fejfájást tapasztalhatnak azok a nők, akiknek magnéziumhiányuk van. Ha ezeket a tüneteket csökkenteni szeretnék, érdemes a fájdalomcsillapítás mellett a magnéziumpótlásra is gondolni.

A terhességen és a menstruáción kívül a szoptatás alatt is nagy jelentőségű lesz a megfelelő magnézium-bevitel. Ráadásul fogyókúrázni is gyakran szoktak a hölgyek (ezt egyébként a terhesség és szoptatás alatt semmiképpen nem szabad), amikor az egyoldalú táplálkozás növeli a magnéziumhiány kialakulásának kockázatát.

Szervezetünk működéséhez szükséges ásványi anyagok közül egyébként is az egyik legfontosabb anyag a magnézium. Szerepe jelentős a szervezet energiafolyamatainak és anyagcseréjének szabályozásában. A magnézium és a kalcium együttműködésének köszönhető az izomműködés szabályozása, pl. a szív izomzatáé is! A kalcium az izmok összehúzódásáért, a magnézium pedig az ellazulásért felel. A magnézium részt vesz a csontképzésben is. Magnézium-bevitel javítja a csontsűrűséget, hiánya hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához. Hatással van az idegek és izmok közti jelátvitelre, nélkülözhetetlen az idegi ingerületvezetéshez, így az elektrolit egyensúly megbomlása idegrendszeri zavarokat is okozhat.

Stresszcsökkentő hatása is jól ismert. Megakadályozza, hogy stressz esetén túl sok adrenalin szabaduljon fel, amely túlzottan felgyorsítaná a szívet, és emelné a vérnyomást. Vagyis magnéziumhiányban intenzívebben reagálunk a stresszre, amely viszont megnöveli a magnéziumürítést. Így minél kevesebb a magnézium a szervezetünkben, annál többet veszítünk belőle stresszhelyzetben. Ezt az ördögi kört csak fokozott magnézium-bevitellel lehet megszakítani.

E mellett a magnézium antioxidánsként gátolja a gyulladásos folyamatokat, emeli a jótékony HDL koleszterin mennyiségét, és tágítja az erek belső átmérőjét.

Egy felnőtt ember átlagos napi magnézium szükséglete 250-500 mg között mozog. Kiindulhatunk abból, hogy testsúlyunk minden kilogrammját 4-gyel vagy 6-tal szorozzuk. Ugyanis egyénenként nagy eltérések lehetnek nemtől, testsúlytól, fizikai, szellemi igénybevételtől, betegségektől, életmódtól függően. Terhes nők vagy szoptató anyák esetében például sokkal több magnéziumra lehet szükség, a napi bevitel elérheti a 400-450 mg-ot is. Erős fizikai munkát végzőknél, élsportolóknál is növekszik az igény. Nekik inkább 350-400 mg-ra van szükségük. Gyerekeknek 100-200 mg ajánlott naponta.

Fontos azonban, hogy mivel a bevitt magnéziumnak nagyjából csak a fele szívódik fel, érdemes több adagra elosztva bevenni a naponta szükséges mennyiséget.

Hirdetés